2 bélyeg,10 dkg párizsi, meg egy sorsjegy – Bevásárlólista a kisfalvakban élőknek….

Péntek reggel két hírben is szerepel a kreatív ötletektől nem mentes Magyar Posta. Az egyik szerint a kisfalvakban kiszervezte tevékenységét, már nem a saját hivatalában, hanem a helyi ABC valamelyik szegletében elhelyezett pult mögött működik. A másik azt tudatja, hogy 200 szolgáltatási centrumot hoz létre a Szerencsejáték Zrt.-vel a Magyar Falu program keretében.

A parizer-kaparóssorsjegy-csekk kombó

Csak a parlamenti választások óta a Magyar Posta mintegy negyven 2000 fő alatti településen jelentette be, hogy a munkát – a kézbesítésen kívül – helyi vállalkozóknak adta át.

„Az új postapartnerek jellemzően olyan vállalkozások, amelyek a Magyar Falu Program kistelepülések számára kiírt üzletfejlesztési pályázatán vissza nem térítendő forrást nyertek és ezzel együtt vállalták, hogy ellátják a postai közreműködői tevékenységet”

Dekódolva….

a helyi posták helyett a falusi kisboltokat újították fel állami támogatásból, ahol mellékesen szorítottak helyett a posta pultjának is. Ezzel sokat spórol a Magyar Posta: a régi ingatlanokat nem kell tovább fenntartania, a dolgozók a jövőben pedig nem az állami cég munkatársai, hanem a vállalkozó alkalmazottai lesznek, így a bérköltségtől is megszabadultak.

Hab a tortán….

Még számos faluban szűnhet meg az önálló posta, hiszen a Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos által szervezett programban 1413 falusi kisbolt szerepelt a győztesek listáján: 2-70 millió forint közötti összegeket lehetett bezsebelni. Az eddig ismert 40 ilyen falu között van Balatonszentgyörgy, ahol a Coop-birodalomba tartozó MECSEK Élelmiszer és Vegyiáru Zrt. kapott 31 millió forintot a kisbolt felújítására és július 2-a óta már ide, és nem a viszonylag nagy posta-épületbe járhatnak a lakosok csekket befizetni. A Győr melletti Kajárpécen szintén a Coop-hálózat egyik boltja nyert 51 millió forintot és egyúttal ez lett a posta új címe is.

Mivel eleve a Coop az ország legnagyobb lefedettséggel rendelkező élelmiszerlánca, így nem meglepő, hogy a bolthálózat üzemeltetői közül került ki legalább 300 nyertes, ezért falun a kereskedő cég lehet az egyik legnagyobb „postai” foglalkoztató.

Hab a habra azon a bizonyos édességen….

Több mint 200 szolgáltatási centrumot hoz létre a Magyar Posta Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. 2023 első negyedévéig a Magyar Falu programban

– olvasható a Magyar Posta Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. MTI-hez küldött közös közleményében. „A két társaság kiemelten figyel arra, hogy olyan megoldásokat keressen, amelyekkel fenntartható működést és modern szolgáltatásokat nyújthat a kistelepüléseken élők számára is. Ennek jegyében a Szerencsejáték Zrt. elsőként csatlakozott a Magyar Posta Zrt. közelmúltban elindított új postapartneri programjához.

A kereskedelmi egységekben 2023 első negyedévéig több mint 200 településen válnak elérhetővé a postai szolgáltatások mellett a szerencsejáték termékek, köztük a kaparós sorsjegyek, a lottójátékok, valamint a nyereménybeváltás.”

„A játék felelős öröme országszerte”

A közlemény idézte Mager Andreát, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatóját, aki elmondta:

a nemzeti lottótársaságnál hisznek abban, hogy a játék felelős örömét elérhetővé tegyék országszerte, azonos elérési lehetőséggel minden közösség számára. A nemzeti lottótársaság által forgalmazott játékokkal jelenleg is Magyarország legszélesebb kereskedelmi hálózatán, több mint 7600 értékesítő helyen találkozhatnak a játékosok.

Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója a közleményben megjegyezte,

a vállalat számára fontos, hogy a lehető legaktívabb módon tudja támogatni a vidék megtartó erejét, és keressék azokat a megoldásokat, amelyekkel fenntartható működés mellett hosszútávon biztosítani tudják a postai szolgáltatásokat kisebb településeken is.

Hátranyilazás?

Az élelmiszer kereskedelem és a posta az uniós szabályok szerint szabad piac, vagyis a tagállamok közpénzt felhasználva nem hozhatnak egyetlen szereplőt sem előnybe vagy hátrányba, a támogatás tilos. A G7.hu cikke szerint a magyar kormány az intézkedéssel tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a helyi élelmiszerbolt kvázi közszolgáltatás, olyan mint például a elektromos áram vételi lehetőség biztosítása vagy a szemétszállítás. A helyben maradó, jellemzően nyugdíjas korú réteg nem tud sok szolgáltatót eltartani, a posta és a gyógyszertár mellett most már az élelmiszerboltot sem. Ezzel a megoldással a Magyar Posta úgy tudott megmaradni a falvakban, hogy közvetlenül nem is kapott állami támogatást, a kisboltok közül pedig szinte mindenki kapott, vagyis elvileg nem egyetlen szereplőt hoztak előnybe – tette hozzá a fentiekhez a 444.hu.

Ja, a ráadás….

A logisztika területén fent említett nemzeti posta összebútorozhat a Waberer’s Nyrt.-vel, amelybe pedig éppen Tiborcz István, a miniszterelnök vele készül beszállni, egészen pontosan a BDPST Grouphoz tartozó BDPST Equity Zrt. megvásárolná a fuvarozó cég részvényeinek 21 százalékát tulajdonló MHB Optimum Zrt.-t. Schamschula György, a Magyar Posta Zrt vezérigazgatója június végén beszélt barról, hogy az idén közös tulajdonú céget alapítanak.

Az állami vállalat különben a koronavírus-járvány ellenére egész jó évet zárt 2021-ben, hiszen 220 milliárd forintra ugrott a bevételük – főleg a csomagok miatt -, és 14 milliárd forint lett a nyereség.

Friss híreink!

• A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
• Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
• 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
• Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
• Lebukott a hárommilliárdos számlagyár