Értékteremtés a Nyírségben 90.: Tanyasi útfejlesztés Balkányban. Ezzel a címmel lelkendezett egy földút átadásáról Simon Miklós a Fidesz országgyűlési képviselője – van, ki emlékszik két mondatára is a parlamentben? – a közösségi oldalán.


“Több mint 104 millió forint ráfordításával négy, a balkányi tanyavilágban húzódó külterületi út stabilizációja valósult meg a Vidékfejlesztési Program jóvoltából a Nagymogyorós, Vecser és Csiffytanyák érintésével. Az érintett útszakaszok zúzottköves stabilizációján túl egy új, az utak karbantartásához is használható MTZ traktorral gazdagodott Balkány város munkagépállománya. Az átadóünnepséget megtisztelte jelenlétével Baracsi Endre, a Megyei Közgyűlés alelnöke. Gratulálok Balkány! ”

Az átadáson nyolc funkcionárius törleszkedett egymás mellett,

valószínűleg új rekordot állítottak fel fideszes átadások sorában. Igazán kíváncsi vagyok, mi lett volna, ha egy nagy záporban megzavarja a “létesítményt” átadását. Igencsak besározódtak volna a Fidesz helyi nagyágyúi.

Tessék nézni a helyzet komolyságához illő arcot vágó, többnyire a legjobb öltönyüket magukra öltött helyi potentátokat. A háttérben meghúzódva még a “szerv” is megjelent, de a képviselőjének már nem jutott nemzeti színű szalag. Neki más feladat jutott a NER-ben. Ki tudja, talán sikálni szokott, ha ez szükséges.

A képviselő úr mellett nem látom az egyház képviselőjét,

elmaradt volna az emberek életminőségét minimum 101 százalékkal növelő földút felszentelése? No, ne má! Manapság nincs is elsőosztályú avatás pap nélkül, vajon mi történhetett Balkányban? Ez így igencsak fapados esemény lehetett így.

A nyolc úr szíp látvány, megtestesítik maguk teljes valójában amit a saját maga paródiájává váló Orbán-kormányzás jelent. A fotókat látva jól esne röhögni egyet az egész ceremónián. De ehelyett káromkodnék egy jó magyarosat, hiszen nem bohócok tréfálkozását látjuk, hanem a térség urainak a nagyjelenetét.

Mindannyian a maguk kis szemétdombján élet és halál urai,

jöttükre megremegnek a csórók, de megalázkodnak a helyi pénzemberek is.A nincstelenek a közmunkát, a segélyt félik, a vállalkozók pedig a kis helyi zsíros üzleteiket veszíthetik el, ha valamelyik helybéli fideszes helytartó dühét kiváltják. Így lesz a bohóctréfának látszó jelentből, szomorú látlelete napjaink Magyarországának. Harminc évvel a rendszerváltás után Magyarország időutazáson vesz részt, visszafelé. A landolás valahol Rákosi pajtás korában történt. Persze Orbánhoz a kis kopasz is csak gyenge kezdő volt. Ráadásul nem kívánkozott a Várba, mert az -így emlékeznek a mondására–a mindenkori király székhelye volt.


Ezek után már csak arra lennék kíváncsi, mikor ez a nyolc “díszpinty” hazament és a tükör elé állva mit gondolt erről a ceremóniáról?

/A fotók forrása: Simon Miklós közösségi oldala/

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét