Lázár János ajánlata

Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását az Európai Unió büdzséjéhez a következő hétéves költségvetési ciklusban, mivel az Egyesült Királyság tervezett kilépésével és az új kihívásokkal több feladat jut kevesebb befizetőre – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn egy brüsszeli konferencián.

Felszólalásában a tárcavezető mindenekelőtt rámutatott, hogy az EU-nak úgy kell megoldani az előtte álló súlyos kihívásokat, hogy közben távozik a közösség egyik legfontosabb országa, ehhez pedig a tagállami befizetések növelésére van szükség.

„Meggyőződésünk szerint kevesebb pénzből nem lehet több Európát létrehozni” – fogalmazott.

Lázár arról is beszélt, hogy „offenzív, bátor, kezdeményező” költségvetési javaslatot vár az Európai Bizottságtól a 2020 és 2027 közötti ciklusra, mert a mostani büdzsé „defenzív” volt, amely egy válságra reagált. Elmondta, az uniós alapszerződés által meghatározott célok mellett erősebb Európát kell létrehozni, amihez a biztonság és a versenyképesség fokozására van szükség. Emellett pedig hangsúlyozta, a költségvetést egyszerűbbé, átláthatóbbá kell tenni, eltörölve például a britek által korábban kiharcolt visszatérítéseket.

A kohéziós pénzek kapcsán a tárcavezető azon véleményének adott hangot, hogy ezekkel mindenki jól járt, megtérülő beruházások voltak a nettó befizető államoknak. Továbbá hozzátette, a magyar kormány szeretné, ha Magyarország is mielőbb nettó befizető országgá válna.

Juncker: növelni kell a tagállami hozzájárulásokat az EU következő költségvetési ciklusában

Növelni kell a tagállami hozzájárulásokat az Európai Unió következő költségvetési ciklusában, az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számító Egyesült Királyság tervezett kilépése ugyanis a számítások szerint mintegy tízmilliárd eurós lyukat fog ütni a közös büdzsén – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn egy brüsszeli konferencián.

„Egyértelmű, hogy többre van szükségünk az európai bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékánál, ha folytatni kívánjuk a közös intézkedéseket, és ezeket megfelelően akarjuk finanszírozni” – mondta Juncker a rendezvényen, amelynek középpontjában a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés áll.

Rámutatott, az Európai Unió fenntartása most naponta körülbelül egy csésze kávé árába kerül az európai adófizetőknek, és leszögezte: „Európa ennél többet ér”.

Hozzátette, az EU-nak és a tagországoknak „megoldást kell találniuk a több milliárd eurós lyuk betömésére”, mivel a jövőben a jelenlegiek mellett új feladatokat is finanszírozni kell, például a védelem, a klíma- és a migrációs politika területén.

A befizetésék növelését sürgette Günther Oettinger uniós költségvetési biztos is, hozzátéve, hogy nem 2-3 százalékról beszél, csak a jelenlegi 1 helyett mondjuk 1,1 százalékról. Aláhúzta: emellett ugyanakkor a költségcsökkentés és a hatékonyság növelése is elengedhetetlen.

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetése 963 milliárd euró kötelezettségvállalást tesz lehetővé, ami az együttes tagországi GNI nagyjából 1 százalékát jelenti. Az EU honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben Magyarország befizetései az uniós büdzsébe a magyar GNI 0,89-át tették ki.

Az Európai Bizottság várhatóan májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, a végső döntést azonban az EU tagországainak és az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia.

(Forrás: MTI)
​