Először azt hittem, mindenki megbolondult. De lehet, hogy csak én. Mindenesetre többször is elolvastam a Gyula tv hírét: „Összeöntötték a Nemzeti Összetartozás Pálinkáját”.
A 21. gyulai pálinkafesztivált ugyan most nem lehetett megrendezni,
„de a hagyományokhoz híven idén is elkészült a Nemzeti Összetartozás Pálinkája. A felajánlott anyaországon belüli pálinkákat és határon túli párlatokat egy nyílt hordóban házasították a Városháza kertjében.”
Az összeöntött pálinkát a polgármester (tudják, aki feljelentette rémhírterjesztésért a begyében lévő rokkantnyugdíjast), és a kormánymegbízott jelenlétében megszentelte egy esperes is, hogy biztos legyen a dolog.
Gondoljunk csak a vérszerződésre, ott a vért öntötték össze egy kupában. Itt meg a pálinkát. Ezt is, azt is meg lehetett inni. Egy vérből vagyunk te meg én. Mostantól egy pálinkából. Pálinkatestvériség. Az aranyszájú kormánymegbízott meg is mondta:
„Ragaszkodunk a hagyományainkhoz, az értékeinkhez”.
Az meg csak jó lehet.
Mi van, ha valahol kitalálják a Nemzeti Összetartozás Főzelékét? Előre szólok: ha összeöntik az általam kedvelt tökfőzeléket a kelkáposztával, amit viszont utálok, nem kóstolom meg. Akkor sem, ha székelykáposztával javítják föl, akár határon túli, akár nem.
Akkor jöjjön inkább a pálinka!