Louvre, receptre! – Szorong? Szedjen néhány csepp Mona Lisa-t!

Na, jó bevallom a cím egy megtévesztés, clickbait. A Louvre látogatását (még) nem írják fel receptre, ám a belga fővárosban múzeumlátogatást írhatnak fel a Covid-stresszben szenvedőknek az orvosok.

Nyugalom és béke, múzeum a neved

A belga főváros legnagyobb kórházában, a Brugmann kórházban a koronavírus-járvány okozta stressz miatt kezelt betegeknek öt ingyenes látogatást ajánlanak fel a város múzeumaiban – adta hírül a The Guardian online kiadása. Az eredményeket jövőre publikálják, a projektet pedig kiterjesztik, amennyiben sikeresnek mutatkozik a kiégésnek és a pszichés stressz egyéb tüneteinek enyhítésében.

Brüsszel kultúráért felelős vezetője, Delphine Houba mondása szerint a kutatást a kanadai Québecben végzett hasonló projekt inspirálta, amelynek során az orvosok évente 50 múzeumlátogatást javasoltak pácienseiknek.

„A koronavírus-járvány miatti krízishelyzet fokozta a stresszt, a kiégést és más patológiás tüneteket, ami hangsúlyozza az ilyen projektek fontosságát” – mondta Houba a L’Echo című belga lapnak.

A projektben részt vesz a Grand-Place-on lévő közintézmények mellett a Divat és Csipke Múzeum, a Csatornamúzeum, a Garderobe Manneken Pis, valamint a Kortárs Művészeti Központ.

Houba elmondta, reméli, hogy a jövőben magánmúzeumok és -gyűjtemények is csatlakoznak a projekthez.

„A döntés az övék a próbavizsgálat eredményei alapján” – tette hozzá.

A művészet hatása a történelem során

Az, hogy a művészetek nagy hatással vannak a lélekre és az elmére, sőt képesek gyógyítani, valamint nemesebb állapotba hozni azt, nem új keletű gondolat. A gyógyításhoz és a vele szorosan összefüggő mágiához sokszor kapcsolódott a művészet valamely ága.

• Az ókori bölcsek, orvosok a zenét nyugtatónak vélték, valamint a kedélybetegek gyógyítására is javasolták. Az ókori görög filozófustól, Arisztotelésztől származik a katarzis fogalma, mely a színjáték során a nézőben keltett, majd a történet által levezetett feszültség oldását, megtisztulást jelent. Katarzist azonban nem csak egy színdarab, hanem bármilyen művészeti alkotás is kelthet a kitárulkozás által. A katarzist, mint eszközt nem csak művészetterápiás, hanem egyéb pszichoterápiás célokra is alkalmaznak.
• A reneszánsz idején a képzőművészeti alkotásokat képesnek vélték felemelő érzések, fennkölt érzelmek előidézésére.
• A középkor óta élő elképzelés, hogy a vallási témájú festmények szobrok, épületek a hitet erősítik, további történelmi korokban is megerősítést nyert.
• A barokk művészet monumentalitása, díszessége eszközként szolgált a katolicizmus népszerűsítésére, hatalmának kiterjesztésére, hiszen szavak nélkül is hatni tudott a szemlélőre, hívekre.
• A felvilágosodás korában a francia elmegyógyintézetekben színdarabokat tanítottak be a pácienseknek, akik aztán eljátszották azokat. Ez lehetett az egyik legkorábban alkalmazott művészetterápia.

Gyakran hozzák összefüggésbe a pszichiátriai problémákat a művészi tehetséggel. Ennek nem feltétlen van ok-okozati összefüggése, de vannak olyan kutatások, amelyek együttjárást mutatnak az pszichózisok és egyéb betegségek, valamint a tehetség között. A leggyakrabban emlegetettek a mániás depresszió, skizofrénia. (Wikipédia)

Mint láthatjuk itt lenne  végre az ideje annak, hogy receptre írható legyen a művészet és a katarzis.

Kapcsolódó

A híres pszichoterapeuta 20 felbecsülhetetlen értékű tanácsa