Kerítésen innen
Németh Szilárd elszámolta magát? Nincs elég pénze….
Németh Szilárd fatornyosában úgy határoztak a fejesek, hogy kézilabda csarnokot építenek. Kiírták a közbeszerzési eljárást, aminek keretében kiderült, hogy annyi pénzből, amennyijük van, nem lehet kihozni a beruházást.
Kampányígéret?
Ez az apropó remekül jöhet Németh Szilárdnak, aki szívén viseli Csepel sportéletének fellendítését. Be lehet lengetni, hogy, ha jó helyre kerül az iksz, biztosan találnak még valahol némi közpénz-aprót, vagy pár olyan céget, amik úgy gondolják, hogy a TAO-felajánlásuk a legeslegjobb helyen lesznek, ha egy épülő kézi-csarnokba tolják.
Egyelőre annyit tudni biztosan, hogy eredménytelenül zárult a csepeli kézilabda csarnokra kiírt közbeszerzési eljárás, miután kiderül, hogy a rendelkezésre álló fedezet összegét meghaladó ajánlat érkezett az egyetlen jelentkező vállalkozótól – derül ki a közbeszerzési hatóság adatbázisába feltöltött összefoglaló tájékoztatásból.
Egyedül a kiskunhalasi Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. érdeklődött a feladatok iránt. A cég nettó 747,9 millió forintos ajánlatot adott be, ám ez közel 50 százalékkal meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet, ami mindössze 500 millió.
Nem adják fel!
A csepeli városvezetés nem tervez visszavonulót, új eljárást írnak ki. Biztosnak tűnnek abban, hogy van még ott pénz, ahonnan az eddig is jött.
Németh Szilárd olyan stabilan áll a lábunkon, hogy akár Gobbi Hildát is legyőzné
Csepelen a meglévő tornacsarnok mellé szeretnék felhúzni ezt a teljesen új kézilabda csarnokot nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas pályával. Ehhez 300 fős lelátót terveznek, plusz ehhez megfelelő korszerű öltözőt és kiszolgáló létesítményeket. A 2040 négyzetméteres alapterületű csarnokhoz 60 fős parkoló fog készülni.
A csarnok azonban sokkal inkább tűnik multifunkcionálisnak, mint kizárólag kézicsarnoknak. A műszaki leírás szerint ugyanis olyan létesítményt akarnak megvalósítani, amely egyaránt alkalmas társadalmi, kulturális, szórakoztató és sportrendezvények lebonyolítására. Mindezek mellett a csarnok a mindennapos testnevelés feladataiba is bekapcsolódna.
Csak nehogy úgy járjanak, mint több sportrajongó város, hogy a felépítésre ugyan megkapták – nem kigazdálkodták, bevételükből fedezték! – a köz pénzéből a rávalót, de az üzemeltetés már nem ment.
(forrás: mfor)
