Kerítésen innen
Belenyúl a kormány a bankbetét-kamatokba
Nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos diszkontkincstárjegy kamatánál (jelenleg 11,92 százalékos) március 31-ig a befektetési vállalkozások, pénztárak, lakás-takarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál mostantól elhelyezett betétjeik után – jelentette be Nagy Márton, a kormány gazdaságfejlesztési minisztere – idézte a közleményt az Index.
Nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos diszkontkincstárjegy kamatánál (jelenleg 11,92 százalékos) március 31-ig a befektetési vállalkozások, pénztárak, lakás-takarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál mostantól elhelyezett betétjeik után – jelentette be Nagy Márton, a kormány gazdaságfejlesztési minisztere – idézte a közleményt az Index.
A „nyerészkedők” alkonya….
A tárcavezető közleménye szerint az MNB infláció elleni kamatemelésével párhuzamosan egyes pénzügyi szereplők számára egyre vonzóbbá vált, hogy pénzüket kereskedelmi banki közvetítéssel jegybanki betétben tartsák. Ezzel a gazdaság olajozott működéséhez szükséges hitelezés és állampapír-vásárlás helyett végső soron az állam által fizetett, akár 18 százalékos kamatot realizáltak, kockázatmentesen. A kisebb megtakarítással rendelkező lakossági betéteseknek ez a hozam nem elérhető. Sőt, számukra a bankok 1 százalék alatti kamatot adnak a látra szóló és folyószámlabetétek után, de a hosszabb távú betétek is mindössze 9-10 százalék körüli kamatot tesznek elérhetővé.
„…a piaci torzulást ki kell javítani…”
Egyes intézményi befektetők kihasználták a helyzetet, olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt. E gyakorlatot meg kell szüntetni, a piaci torzulást ki kell javítani. Mindez hozzájárul a hitelezés és állampapír-forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához
– olvasható a közleményben. Az elmúlt napokban több pénzintézetnél is arról beszéltek, hogy a vállalati oldalon komoly betétikamat-verseny alakult ki amiatt, hogy
a nagy betétekkel rendelkező pénzügyi partnerek egyre magasabb kamatot várnak el ezekért a pénzekért.
Banki közlések szerint az évi 18 százalékos kamatozású egynapos jegybanki betétben akár a 80 százalékot is meghaladhatja azoknak a pénzeknek az aránya, amelyek dedikált ügyfélpénznek számítanak, ahol
a bankok szinte csak a „postás” szerepét töltik be.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mostani közleménye ezt a képet úgy árnyalja, hogy
e magas kamatot realizáló vállalkozások egy jó része olyan, a bankoktól nem feltétlenül független pénzügyi intézmény lehet, amelyek így komolyabb összegeket helyeztek el a bankokon keresztül a jegybankban.
Ezek esetében tehát nem klasszikus vállalati betétről van szó.
