2024 júliusától hat hónapig Magyarország tölti be az unió soros elnöki tisztjét, csatlakozásunk óta másodszorra. A soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét és képviseli a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban. Miután jövő tavasszal lesz a következő európai parlamenti választás, a magyar elnökség idején kerülhetnek új vezetők az európai intézmények élére.
A nagy kérdőjel
Az Európai Parlament a június 1-jei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról, ami megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét úgy, hogy közben
megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.
A Népszavához eljutott ötpárti határozati javaslattervezet szerint az EP ezért felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni. A szöveg – amely a lap szerint még nem végleges – hosszasan bírálja az olyan, a szövegezők szerint egységes piacot sértő magyarországi intézkedéseket.
Kifogásolják az egyes vállalatok üzleti érdekeit veszélyeztető döntéseket, a versenytársakat hátrányba hozó diszkriminációt, a megfélemlítési módszereket, amelyeket a miniszterelnökhöz kötődő személyek alkalmaznak abból a célból, hogy ellenőrzésük alá vonják a magyar ipar stratégiai ágazatait.
Európai Unió 2024: vigyázz Brüsszel, jövünk!
Az állásfoglalás elítéli
a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek szerintük arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.
A szerzők felszólítják az uniós költségvetést kezelő Európai Bizottságot, hogy
találja meg a módját annak, hogy az uniós források akkor is eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz, ha a kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak.
A dokumentum szerint a legutóbbi, szeptemberi EP határozat elfogadása óta romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon.
Példaként említik a tanárok jogállását, valamint a szociális- és munkajogok korlátozását.
A múlt héten Budapestre látogatott az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége. Az uniós pénzek felhasználását vizsgáló küldöttség – melyben minden nagyobb uniós pártcsalád képviseltette magát – arra volt kíváncsi, hogy jól és jogszerűen hasznosulnak-e Magyarországon az uniós támogatások.
Elégtelent kapott a magyar kormány az Európai Parlamentben
