Kerítésen túl
Orbán nem tudja lenyelni a Norvég alap-ügyet – újra vétóz!
A magyar kormány megvétózza azt, hogy az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok a szerdai, Brüsszelben tartott üülésük után egy közös állásfoglalást adjanak ki. A Népszava értesülés szerint az Európai Unió 27 tagországát, továbbá Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát tömörítő EGT Tanácsnak a magyar kormány ellenállása miatt nem sikerül zárónyilatkozatot jóváhagynia a szerdai megbeszélésről.
A magyar kormány megvétózza azt, hogy az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok a szerdai, Brüsszelben tartott üülésük után egy közös állásfoglalást adjanak ki. A Népszava értesülés szerint az Európai Unió 27 tagországát, továbbá Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát tömörítő EGT Tanácsnak a magyar kormány ellenállása miatt nem sikerül zárónyilatkozatot jóváhagynia a szerdai megbeszélésről.
Orbán kitett lába…
Az EU soros elnökségét betöltő Svédország – informális keretek közt – még az ülés előtt kezdeményezte, hogy a tanácskozás után az uniós tagországok fogadjanak el egy közös nyilatkozatot, és azt juttassák el a másik három EGT-országhoz. Egy bennfentes szerint a svédek arra a következtetésre jutottak, hogy „nem lehet konszenzust teremteni egy életképes szövegjavaslathoz”. Mindeközben egy másik forrás azt mondta, hogy a svédek tényleg mindent megpróbáltak, de a
„magyarok rugalmatlansága miatt zátonyra futott az igyekezetük”.
Az EGT országainak képviselői évente kétszer tartanak csúcstalálkozót, és a tanácskozások után egy közös határozatot szoktak elfogadni, amelynek inkább csak elvi, mint gyakorlati jelentősége van.
Magyarország először 2021. őszén gördített akadályt a megállapodás útjába, az volt az első alkalom, hogy nem sikerült elfogadni a közös határozatot. Az utána következő két ülésen is szintén a magyar vétó miatt nem született meg az állásfoglalás.
Emlékeznek a Norvég alap-ügyre?
A portál megkérdezte Magyarország Brüsszeli Állandó Képviseletét, hogy miért nem támogatják a határozatot, de nem kaptak választ. A lap brüsszeli forrásai viszont azt mondták, hogy
a háttérben a Norvégokkal folytatott vita, a Norvég alap ügye áll.
A vita 2014-ig nyúlik vissza. Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon – az EGT-n és a Norvég Alapon – keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait, összesen 77 milliárd forint értékben,
A magyar kormány 2014-ben ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak – mintegy 4 milliárd forintnak – az elosztását, ebbe azonban Norvégia nem ment bele, és az EGT és a Norvég Alap forrásait egyaránt felfüggesztették.
A magyar kormány tárgyalt a norvégokkal, hogy megoldják a helyzetet, de nem sikerült megoldást találniuk, így
Magyarország elesett mind a 77 milliárd forinttól.
