Védőnői életkép 2023, Magyarország: mint amikor felrúgunk egy hangyabolyt, mindenki kapkod, rohangál…

Akinek van gyereke tudja, hogy a védőnők türelmesen, akár többször is elismételt értő instrukciói, az oltások időbeni beadása mennyire fontos támpont a kezdő- de a gyakorlott szülőknek is. Igazság szerint múlt időben kellett volna fogalmazni, mert cirka 3 héttel ezelőtt rúgta fel egy tollvonással a jól kialakult rendszert a regnáló kormány Pintér Sándor ezért is felelős miniszter asszisztálásával.

Nem nagy cucc, csak az életünkről van szó…..

Három héttel a védőnői szolgálatok államosítása után -július egytől az önkormányzatok helyett az állam – pontosabban a centrum- és a megyei kórházak – feladata a védőnői szolgálatatok működtetése, máig az a helyzet, hogy nemhogy tisztult volna a kép, csak még kaotikusabbá vált a váltás: sokaknak nincs új szerződésük, továbbra is kétséges, kinek kellene fizetnie a rendelők rezsijét, és az „egységes” védőnői informatikai rendszer sem működik- eluralkodott a káosz.

Katasztrófa. Rosszabb, mint amire számítottunk

– összegezte a védőnői szolgálatok július elsejei államosítása óta eltelt időszak tapasztalatait Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. A jelenlegi helyzetet leginkább ahhoz tudja hasonlítani – mondta –,

mint amikor felrúgunk egy hangyabolyt. Mindenki kapkod, rohangál, nincs egyértelmű iránymutatás, a megoldandó problémák pedig közben heggyé növekednek.

Megy a bruszt, közben…..

A sok éves előkészítő munka ellenére az eddig az önkormányzatok által alkalmazott, illetve fizetett – és az önkormányzati helyiségekben dolgozó – védőnők most sok helyen azt sem tudják, hogy az állami átvétel óta kinek jelentsék, ha például megbetegednek.

Hol az egyik hivatali email cím használatára utasítják őket, hol a másikra. Ez azon kívül, hogy sok időt vesz el a tényleges feladatoktól, a gondozottakkal való kapcsolattartást is hátráltatja. Nemhogy a védőnők, de még az őket mentorálók sem feltétlenül találják a helyüket az új rendszerben, ők is panaszkodnak, hogy sokszor érzik magukat kellemetlenül az egymás után velük kiküldetett ellentétes információk miatt

– magyarázza Szalainé P. Boglárka, aki ellen egyébként etikai vizsgálatot indítottak kritikai hangvételű nyilatkozatai miatt.

Mi mást mondhatnék, ha a legtöbb védőnő munkakörülményei súlyosan romlottak az elmúlt bő két hétben?

– kérdi a szakember, aki szerint

a védőnők az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közötti hatásköri, hatalmi harc kellős közepén találták magukat.

Senkinek sem kellenek, csak nekünk, a gyerekeinknek….

A helyzetet bonyolítja, hogy a szolgálatokat átvevő vármegyei kórházak ingatlanainak üzemeltetése is éppen most került át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF). Ennek az átadás-átszervezésnek a kellős közepén kellene megállapodniuk a védőnői tanácsadó helyiségeket birtokló önkormányzatokkal az ingatlanok fenntartásáról.

Van olyan település, ahol nemes egyszerűséggel kikapcsolták a telefont, megszüntették az internet hozzáférést, nincs takarítás, de még a szemetet sem viszik el a tanácsadóból.

Egyelőre arra sincs egységes protokoll, hogy milyen szerződéseket kössenek a kórházak az önkormányzatokkal.

• Van, ahol havi 30 ezer forintot ajánlanak a helyiségek üzemeltetéséért,
• máshol azt kérik az adott településtől, hogy fizesse tovább a számlákat, majd azokat összegyűjtve küldje el a kórháznak.

Az önkormányzatok túlnyomó többsége egyiket sem tartja elfogadhatónak: a felajánlott összeg semmire se elég, a három havi elszámolás pedig egy 75 milliárdos adósságállományt maga előtt görgető állami intézménnyel nem különösebben csábító a szintén napi pénzügyi gondokkal küszködő településeknek.

Oltanának, de hol, mivel?

Néhány helyen a kötelező védőoltások beadását is halasztják, mivel

a védőnői szolgálatok államosítása óta nincs hol beadni azokat.

Eddig ugyanis a védőnők által is használt, „egészséges tanácsadásra” szolgáló helyiségekben oltották a gyerekeket, ám akad olyan átvevő intézmény, amely egyszerűen kitiltotta onnan a házi gyermekorvost.

A védőnők tevékenységének állami kézbe vételével az illetékes szerv a kötelező védőoltások beadását az eddig kiválóan működő, védőnői helyiségekből – mint betegségmentes környezetből – és a külön a számukra felépített egészségházakból a háziorvosi rendelőkbe akarja átterelni. Legalábbis a védőnőket szóban így utasították, amelynek nyomán a kötelező védőoltásokat a védőnők már el is kezdték áthordani a háziorvosi rendelőkbe

– háborog Szarvas Gábor sárrétudvari gyermek háziorvos, aki szerint ez a szakma megcsúfolása, sok évtizedes (több, mint százéves) szakmai alapelvek fejre állítása.

A napi gondok közé tartozik a védőoltásokról, státuszvizsgálatokról szóló értesítők vagy éppen az iskolások gondozási kartonjainak postázása is.

• Van, ahol az átvevő intézmény azt kérte, hogy vigye be a védőnő a kórházba, majd ők postázzák, csakhogy ehhez esetenként 80 kilométert kellene autózni.
• Másutt pedig azzal hárítottak, hogy adja fel postára a védőnő saját költségén, majd egyszer kifizetik.
• Olyan kérést is kaptak már a védőnők, hogy minden hivatalos levelet kiküldés előtt ellenőriztetni kell a mentorral és csak az ő jóváhagyásával küldhető el. Ez egy zárt kezelésű gyermekvédelmi jelzésnél elképzelhetetlen.
• Továbbra sincsenek pecsétek, márpedig enélkül nem adható ki várandós gondozási könyv, illetve az anyasági támogatás igényléséhez szükséges igazolás sem. Utóbbi ugyan a terheskönyv teljes egészének fénymásolatával is kérhetik a kismamák, de kevesen akarják az abban szereplő érzékeny egészségügyi adatokat – például hüvelyi vizsgálat, orvosi beavatkozások eredménye – megosztani a hatóságokkal.

Az érdekképviseleti vezető szerint tömeges felmondásról nem beszélhetünk, de folyamatosan hagyják ott a pályát a védőnők a legrosszabb önkormányzati bánásmódnál is méltatlanabb helyzetek miatt.

A helyzetet ismertető teljes cikket ide kattintva olvashatja.