Egészségünkre!
„Nem bírom tovább magamban tartani a felháborodásomat” – Dögölj meg, ha külföldről kell gyógyszer és nemcsak az ára miatt?
Tisztelt szerkesztőség, nem bírom tovább magamban tartani a felháborodásomat, hiszen azt gondolom, nem sok nagyobb baj lehet, mint az, hogy az egészségügyben olyan elfásult emberek dolgoznak, tisztelet a kivételnek, akik a rutinból megoldható gondokon túlmutató problémákat nem megoldani akarják, csak kitérni igyekeznek elölük.
Nem hajlandó gyógyszert szedni
Az idős uram nem hajlandó bevenni a gyógyszereit, így aztán szemmel láthatóan fokozódik a leépülése. Nem tagadom, nagyon kétségbe vagyok esve, amit legelőször úgy igyekeztem orvosolni, (ennek a szónak később még komoly jelentősége lesz) hogy jó barátunkhoz, a Google-hoz fordultam segítségért. Feltúrtam az internet minden szegletét, végül ráleltem a megoldásra. Az egyik szomszédos országban a férjem gyógyszerének folyékony változata is forgalomban van. Nagyon megörültem a felfedezésemnek, mert a szirupot simán becsempészhetném az italaiba.
„És jött a doktor”
Elmentem az orvosunkhoz, elpanaszoltam neki, hogy a férjem egyre jobban leépül, mert nem szedi a gyógyszereit, de most itt a megoldás, felírná-e neki ezt az EU-s folyékony változatot. Bocsánatot kérek a teljes orvostársadalomtól, de nem tudom másként jellemezni a reakcióját, mint, hogy a világ legostobább nézésével azt mondta:
ő nem tudja, hogy kell felírni és van-e egyáltalán EU-s recept, de menjek el a pszichiáterünkhöz , majd Ő….
Kicsit ugyan meglepődtem ezen a tudatlanságon, de mint aféle jó páciens, időpont kérés után landoltam a pszichiáternél. Nem húzom tovább, ő sem tudta mi a teendő. Ekkor már nagyon dühös és elkeseredett voltam és mérgem levezetése végett visszatértem a Google-hoz, ahol kb 10 perc alatt én a laikus kiderítettem, hogy csak fel kell tenni ugyan úgy, mintha hazai beszerzés lenne a „felhőbe” az e-receptet és mehetek is mondjuk valamelyik párkányi gyógyszertárba.
Nem magyarázat a túlterheltség
Kezdetben igyekeztem az orvosok túlterheltségével magyarázni még magamnak is a történteket, de aztán rá kellett jönnöm, hogy mind a két doktor sokkal több időt töltött a problémám lerázásával, mintha, ahogy én tettem, két kattintással utána nézett volna. Nem,ebben az estben nem a túlterheltség, sokkal inkább az igénytelenség, nemtörődömség a bűnös és ez felháborodásom igazi oka.
Bízom benne, hogy levelemmel segíthettem hasonló gondokkal küszködő sorstársaimnak.
