Connect with us

Banánköztársaság

Magánvélemény – K. Endre kormánya, csak hogy tudjuk, miről beszélünk!

Megosztás

Hősök terén lezajlott a demonstráció, amelynek szónoki pulpitusán az “Együtt a gyerekekért” felirat virított, K. Endre kegyelmi botránya okán.

Szanyi Tibor: ahová a pénz megy, ott zajlik a politika
Megosztás

“Odakint most szörnyek járnak – Kiállás az áldozatokért, a gyerekekért, az egészséges társadalomért”. Ezzel a címmel szerveződött a Hősök terén lezajlott demonstráció, amelynek szónoki pulpitusán az “Együtt a gyerekekért” felirat virított, K. Endre kegyelmi botránya okán

A tüntetést követő másnap

Elfogadom, ha egy demonstrációhoz túlzó szavak fűződnek, azonban a tüntetéseket is követi ún. másnap, ami azért rendre józanabb. Ilyen nap van ma. Kezdem ott, hogy a szörnyek nem csak most járnak odakint, hanem nagyjából mindig is így volt. A gyermekek kizsákmányolása, bántalmazása, bűnös cselekedetekben való kihasználása sajnos az emberiséggel egyidős szokás, legfeljebb ennek kiterjedtsége, elfogadottsága/elutasítottsága, továbbá nyilvánossága változott az idők során.

A kifejletlen dolgok leuralása ezer ponton jelentkezik az emberi életben. Ha nagyon messze akarok tekinteni, akkor már a táplálkozásunk is ezt tükrözi. Emlősök embrióját ritkán fogyasztjuk, de borjút, bárányt, malacot és csirkét annál inkább, hogy a tojásról, avagy a kaviárról ne is beszéljünk! Sőt, legtöbbször a növények friss ivadékát, azaz ‘termését’ esszük, avagy egyenesen a növények szaporítószerveit.

A bizarr dolgok tehát egyáltalán nem állnak távol tőlünk, legfeljebb valamiféle kulturális megfontolás áll amögött, hogy míg pl. az én gyermekkoromban (és azt megelőző 10.000-500.000 évben) még teljesen szokványos volt a gyerekverés, akár csupasz segget célba véve, addig mára a gyermekek lelki bántalmazása is – nagyon helyesen – tilos.

Az ügy, ami a mostani felfordulásokat kiváltotta, ugyancsak korábbi keletű

A bicskei gyermekotthon (valójában általános iskolát biztosító árvaház) igazgatójával szemben már 2011-ben is megfogalmazódtak bizonyos gyanúk, de bátran feltételezhetjük, hogy ez a dátum a legkevésbé sem az ottani gyerekbántalmazások kezdete. Úgy is mondhatjuk, hogy sajnos az Orbán-rezsim előtt is volt gyerekekkel szembeni abúzus bőséggel, például a katolikus egyház intézményeiben. Azt se gondoljuk nagy bambán, hogy gyerekek szexuális molesztálása egyedül Bicskén történhetett, ugyanis nem kevés felmérés igazolja, hogy az állami gyermekintézményeket még ma sem lehet szűzen elhagyni, s erről legfőképp az ottani felnőttek gondoskodnak.

Ám még ennél is bővebb a kör, ugyanis több, mint gyanítható, hogy a fehér holló gyakorisággal vetekszik azon fiatalok aránya, akik úgy válnak nagykorúvá, hogy ne érte volna őket gyerekkoruk során valamilyen mértékű szexuális inzultus. És akkor még meg sem említettük a nevelőapai/anyai problémák sokaságát, és a K. Endre féle eltusoló „hálózatot”.

…akár ezen a hétvégén is…

A legkevésbé sem a rosszindulat, hanem a közgazdász létemből fakadó statisztikai szemlélet mondatja velem, hogy a most egy emberként felzúduló magyar nép soraiban kicsit sem elhanyagolható azok száma, akik a nagy igazságérzetük múltával akár ezen a hétvégén is csak-csak megbögyörőzik/megujjazák mondjuk a másod-unokatestvérük serdülő gyermekét, meg hasonlók.

Szóval, nagyon helyes, hogy most pár influenszer kihívott a térre pár tízezer embert, de ne csináljunk úgy, mintha valaha is jól mentek volna ezek a dolgok, és csak most siklottunk volna ki. Egy óriási problémahalmaz tetején ülünk évezredek óta, s ha a 21. századi létünk egyféle felvilágosodásra predesztinál minket, akkor kezdjük azzal, hogy ne hazudjuk szembe egymást!

A szörnyek ugyanis nem odakint, hanem mindenütt; nem most, hanem régóta; és nem járnak, hanem puszítanak…, és amivel a legnehezebb szembesülni, ezek a szörnyek zömmel mi magunk vagyunk.

A gyermekvédelem még gyerekcipőben jár

Intézményekre van szükség. A családok felvilágosítására, anyagi helyzetük méltóvá tételére, a gyermekjóléti szolgáltatások tetemes javítására, az ellátó szolgálatok mindennemű korszerűsítésére, s nem utolsó sorban a gyermekekkel foglalkozók rendszeres átvilágítására. Ez a kormány annyiban sáros, hogy semmin sem javított, ám bizonyos törvényeket visszahajlított a középkorba, miközben az állam erejével leplezi/takarja egyes egyházak aberráltjainak ámokfutásait.

Igazából nem csak K. Endrén, hanem az egész kormányon, mi több az őt fenntartó Fideszen érdemes számon kérni a pedofil bűnpártolást.

Kapcsolódó

K. Endre,

Szerző