Kerítésen innen
Mi a közös Semjén Zsoltban, II. Rákóczi Ferencben, gróf Andrássy Gyulában, Zrínyi Miklósban? – Ungváry szerint ez…
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem arról híres, hogy visszahúzódó, egyáltalán nem kérkedő fazon, mégis úgy döntött, hogy elhallgatja kapcsolatát a címben szereplő urakkal. Hogy mi lehet ez és pláne az ok, annak Ungváry Krisztián történész járt utána a KDNP-elnökkel foglalkozó podcast-műsorában.
Az Aranygyapjas-rend
Mi az, ami közös Semjén Zsoltban, II. Rákóczi Ferencben, gróf Andrássy Gyulában, Zrínyi Miklósban, Batthyány-Strattmann Lászlóban?
– tette fel a meghökkentőnek hangzó kérdést Ungváry Krisztián történész a KDNP-elnökkel foglalkozó podcast-műsorában.
Az Aranygyapjas-rend, ami a Térdszalag-rend mellett a világ legexkluzívabb kitüntetése
– adta meg egyből a választ. Semjén erről a kitüntetéséről maga erről nem beszélt eddig nyilvánosan.
A rend története 1440-re nyúlik vissza,
amit III. (Jó) Fülöp burgundiai herceg alapított, a jelmondata az, hogy
„rossz aki rosszra gondol”.
Először csak 25-en, később 50-en lehettek tagjai, akik jellemzően uralkodók, vagy legalább birodalmi hercegek vagy grófok lehettek, egyszerű nemesek nem is álmodhattak erről a történész ismertetése szerint. Az Aranygyapjas-rend különféle fordulatokkal, házasságokkal a Habsburgok házirendjévé vált, és 1700-tól, a Habsburgok spanyol ágának kihalásával ketté is vált, a mai napig adományozzák Spanyolországban is, illetve a Habsburgok mindenkori házfőnöke, úgymond trónörököse adhatja ezt a kitüntetést. Az alapításkor meghatározták azt, hogy a rendtagok mind egyenrangúak, egymást testvérüknek tekintik, csak a rendfőnök joghatósága alá tartoznak, vagyis senki más nem uralkodhat felettük. A keresztény hit és egyház védelme és a szeplőtlen lovagi erények gyakorlása volt a tagok fő feladata eredetileg. A XVII. századtól némiképp változott a fókusz és a legfőbb prioritás a Habsburg-házhoz való hűséget tekintették.
„A rendtagok csak az egymással történő tanácskozás és jóváhagyás után üzenhettek hadat egy harmadik országnak, nem lehettek teljesen szuverének”
– mutatott példát a rend exkluzivitására Ungváry.
Az Aranygyapjas-rendet nem örökre kapják meg a tagok: haláluk után vissza kell adni a Habsburgoknak, a láncokat Bécsben tartják letétben, mert azok a Habsburg-ház tulajdona.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
A történész következtetése
Ungváry megkereste az érintetteket, hogy mik az adományozás okai, körülményei, de sem a KDNP, sem a Habsburg-háztól nem kapott választ.
Így a történész kénytelen volt kikövetkeztetni, hogy miért kaphatta meg Semjén ezt az óriási kitüntetést.
Ő egy 2016-os törvényben találta meg a rejtély kulcsát, amely a Habsburg Ottó Alapítvány létrehozásáról intézkedett.
A törvényjavaslatot maga Semjén Zsolt terjesztette be a parlament elé. Ez az alapítvány 99 évre bérli évi 100 ezer euróért (41,5 millió forint) Habsburg Ottó iratait.
„Ez rendkívül szokatlan konstrukció, nem találtam precedenst, arra hogy állami levéltár pénzért iratokat bérelne, és arra sem talált adatokat, hogy a Habsburg-család megpróbálta volna az iratokat más levéltáraknak felajánlani. Ezzel a Habsburg-család nagyon jól járt, mert addig Németországban tárolták az 500 doboznyi iratanyagot, bérelt helyiségekben, vagyis csak költséggel járt nekik”
– mondta el Ungváry, aki szerint azért is
fölösleges bérelni ezeket az iratokat (Habsburg Ottó cikkeit, könyveit, beszédeit), mert azok digitális formában az interneten is elérhetők.
Konklúzió
A Habsburgok megélhetési Habsburgokká váltak Habsburg Ottó halála után és ez a konstrukció egyfajta kifizetés részükre, és az Aranygyapjas-renddel viszonozhatták Semjén Zsolt hűségét és segítségét
– vonta le a következtetését Ungváry Krisztián.
„Az a helyzet, hogy nekem is van egy Atanygyapjas-rendem, hasonlóan, mint Semjén Zsoltnak. Olyan ez, mint az Ő doktori címe: egy másolat. De legalább nem lopott”
-zárul Ungváry podcast-ja.
Csak úgy….
2023 januárjában írtuk: A „kell” nagy úr 2023 Magyarországán, főleg, ha Semjén Zsolt miniszterelnök úgy gondolja. Hogy ez az elengedhetetlen kiadás 6.000 közmilliót emészt fel? A közszolga észjárása szerint nincs ezzel semmi probléma, lehet tovább sétálni….. Akik rájuk ikszeltek abban a bizonyos fülkében, biztos, hogy erre adták a felhatalmazásukat? Két hónapja számoltunk be arról, hogy az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták és most ez lesz a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.
Felvetődik a kérdés: mi szüksége van egy állami kitüntetés odaítélésére létrejött, napi operatív munkát nem végző, gyakorlatilag csak szökőévente találkozó, amúgy home office-ból kommunikáló 12 fős testületnek egy 2200 négyzetméteres irodaházra?
„Miért kell 6 milliárdért új székház az évek óta nem ülésező Corvin-lánc Testületnek?”
– érdeklődött írásbeli kérdésében a DK-s Vadai Ágnes is a miniszterelnöktől, aki helyett hű vazallusa Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese válaszolt:
a testület eddig nem rendelkezett önálló székházzal, 2023 januárjától azonban a teljeskörűen felújított Róheim-villa az otthona
– írta Semjén, azonban arról egy szót sem ejtett, hogy mégis mi szükség a beruházásra.
Szerző
