Connect with us

Banánköztársaság

Észhez tér-e végre az EU?!

Észhez tér-e végre az EU?!
Megosztás

Észhez tér-e végre az EU?! Ha igen, rászánja magát Orbánia urának és cinkosainak legalábbis a bojkottálására. Valójában persze már régen föl kellett volna szólítania, hogy társaságával együtt – és, ha hagyja, egész országával – távozzon az Európai Unióból.

Mert botrányosnak nevezhető, ahogy Orbánnal, Szijjártóval stb. bájolognak az EU vezetői:

kezet fognak, hátba lapogatják őket, belemosolyognak a képükbe… És ”tárgyalnak” velük – mintha volna még bármi is, amiről szabadna tárgyalniuk.

Már “csak” azért bojkottálni kellene őket, ahogy az EU-ról “beszélnek”

– ha egyáltalán beszédnek nevezhető az az acsarkodó uszítás, amelyet ők maguk, továbbá közpénzből hizlalt léhűtőik művelnek.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Ma azonban alighanem minden korábbinál elképesztőbb dolog történt:

az “Orbánia SzuveNERitásának Hőse” címmel többszörösen kitüntetett Keresztapa nem egyszerűen fogadta a neonácinak tartott német pártvezért, hanem közös sajtótájékoztatót rendezett tiszteletére, a saját használatára elbitorolt egykori kolostorban. Egyebek között kijelentette, hogy

az AfD programja  a maga egészében “jót tenne Magyarországnak”.

Nem mondhatjuk, hogy ezzel fordulat történt volna Orbánai politikájában: “mindössze” egy határozott lépéssel tovább ment az ország erkölcsi és anyagi lezüllesztésében. Ha csak a péntekenkénti hibbant igehirdetéseire gondolunk: nos, legutóbb a civilek és az ellenzék “sápítozását, sivalkodását, elkerülhetetlen kitakarítását” emlegetve egészen bolsi-nyilas “retorikát” használt.

“Orbánia SzuveNERitásának Hőse”

azzal, hogy egyáltalán fogadta a pártvezért, különösképpen pedig a közös sajtótájékoztatóval nyíltan beavatkozott a német belpolitikába. Nem először csinált persze ilyet: Európában alig van ország, amelyben – közpénzből, persze, és a maga hasznára is – ne segítette volna a helyi szélsőjobboldalt. És kétségtelenül “ügyes” ember: nem látszik zavarba jönni attól, hogy egyszerre kellene Putyin és Trump hátsó feléből hirdetnie a bűzös igét; akár egymással szembe haladó elefántok körül is szívesen, önként dübörög.

Orbán a valóságban mérsékelt jelentőségű ország vezetője – azonban nem tagadhatjuk meg tőle, hogy mégis sikerült neki “világpolitikai tényezővé” válnia. Elsősorban ama EU-politika következtében, amely történelmi megalkuvásokat idéz.

Nem elegendő tehát az EP többségének megnyilvánulása: többre van már szükség

Ha azzal a hazug, uszító acsarkodással, amelyet Orbán vezérletével művel a NER; ha mindazzal, ami a hazai belpolitikában történik; ha diktárorokkal, szélsőjobboldali politikusokkal, amorális maffiózókkal haverkodva gond nélkül lehet egy ország az EU tagja, akkor az EU nem értékközösség.

És az EU-nak nem kell “Magyarország jövőjével” foglalkoznia: ha az önkényuralmat az emberek eltűrik, csak azt kapják, amit megérdemelnek.

Szerző