Magyar György: Az alaptörvényben tiltanák a hajléktalanságot – de alkotmányba foglalják a lakhatáshoz való jogot is?

Ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, amit foglaljanak bele az alaptörvényve – ezt javasolja a Fidesz. Ez így rendben is lenne, de akkor kerüljön bele az alkotmányba a lakhatáshoz való jog is. Mert ha nem, akkor mi lesz a hajléktalanokkal? Az ő létük ettől kezdve alaptörvény-ellenes lesz? És mit kezdenek velük? Mehetnek börtönbe?

A Fidesz azt kéri a kormánytól,

hogy a most zajló alkotmánymódosítási folyamatban teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, hiszen minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely. Bajkai István kormánypárt országgyűlési képviselő kedden budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ezzel a módosítással biztosítani lehetne, hogy a várost mindenki egyformán tudja használni.

A Fidesz politikusa évtizedes problémaként jellemezte, hogy sokan életvitelszerűen használják a közterületeket, ami a közbiztonsági és közegészségügyi veszélyek mellett megterhelő a városban élőknek. Kiemelte, az állam és az önkormányzatok kiterjedt támogatási rendszert – például nappali és éjszakai szálláshelyeket – biztosítanak, a közmunkaprogram pedig mindenki számára megnyitotta a munkavállalás lehetőségét. A kormánypárti képviselő szerint Budapest nemcsak az itt élők otthona, hanem Magyarország és a Kárpát-medence szellemi, kulturális, gazdasági és politikai központja is.

Az alaptörvény már ma is tartalmazza:

törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. A szabálysértési törvény ezt részletesen szabályozza is.

Így a „helyi önkormányzat, a főváros tekintetében a fővárosi önkormányzat, rendeletében kijelölheti a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott azon részeit, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül”.

Más kérdés, hogy a hatóságok nem túl gyakran éltek a szankcionálás lehetőségével – a szabálysértőket alapvetően közérdekű munkára kötelezhetnék –, mert az utóbbi négy évben alig több mint ötszáz eljárás indult, s tíz körüli esetben szabtak ki valamilyen büntetést. Úgy tűnik, a rendőrség nagyobb empátiával viselkedett a hajléktalanokkal szemben, mint most a fideszes képviselő.

Bajkai nyilatkozata alapján nem tudni, hogy a javaslata csak a fővárosban tiltaná az életvitelszerű közterületi tartózkodást, esetleg országos szinten is, de ha az ötletét a kormánypártok komolyan veszik, az alaptörvénybe vélhetően általános érvénnyel kerülne be ez a rendelkezés. Ami akár el is fogadható, amennyiben az alkotmány rögzítené azt is, hogy az állam mindenkinek biztosítja a lakhatáshoz való jogot.

„Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit (…) mindenki számára biztosítsa”

– olvasható a hatályos alaptörvényben. Szóval legfeljebb törekszik erre, miközben a fideszes politikus javaslata szerint általában jogellenes lenne az életvitelszerű közterületi tartózkodás. Ez így biztosan nincs rendjén. Ha ugyanis egy alkotmányos rendelkezés tiltaná, hogy bárki hajléktalanként éljen, az államnak fedelet kell nyújtania valamennyi rászorulónak.

Mi több, azt is szabályozni kellene, hogy mit jelent az emberhez méltó lakhatás. Egy elítélt esetében a büntetés-végrehajtási intézetben négy négyzetméter mozgásteret – és egyebek mellett a javai megőrzése érdekében zárható szekrényt – kell biztosítani, s ennél rosszabb helyzetbe nyilván egy hajléktalant sem lehet hozni.

A fideszes politikus érvelése ott is sántít,

hogy már most is mindenkinek biztosítanak fedelet, mert a 25-30 ezerre becsült hajléktalan számára – de könnyen lehet, hogy ennél többen vannak – nincs elég férőhely. Az pedig végképp nem igaz, hogy a közmunkaprogram valamennyi ember számára megnyitotta a munkavállalás lehetőségét. De fogadjuk el, hogy ez helyénvaló megállapítás, ám akkor azon bukik meg az érvelés, hogy egy közmunkás nettó 54 ezer forintot keres havonta, s ebből kellene fedeznie a lakhatással és a létfenntartásával kapcsolatos összes kiadását. Ennyiből éljen meg Bajkai István.

A fizetésképtelenné váló devizahitelesekről még nem is beszéltünk, akiknek egy részét szintén a hajléktalanság veszélye fenyegeti. A képviselő arról sem tett említést, mi lesz azokkal a gyermekes családokkal, amelyek az adósság miatt elveszítik az ingatlanukat. Ilyen esetben a szülők mehetnek az utcára, ha nincs pénzük a százezres albérlet fizetésére, a gyerekeket meg állami gondozásba vehetik.

Egyébként ez nem új probléma.

Az Alkotmánybíróság (AB) – Gönczöl Katalin volt ombudsman és Kaltenbach Jenő egykori kisebbségi biztos közös beadványa alapján – egy 2000-es határozatában megállapította: a fedélhez való jog nem alkotmányos alapjog, így az államnak ebben a tekintetben nincs semmilyen kötelezettsége. Az AB ugyanakkor kimondta, hogy az állam köteles az emberi lét alapvető feltételeiről gondoskodni. Így hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárítása érdekében szállást kell biztosítani.

A mostani alaptörvény ennél talán valamivel többet ígér: az „emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani”. Bár a törekszik fordulat bármit jelenthet. Ezt legfeljebb az a rendelkezés árnyalja, amely szerint „minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz”.

Tehát változatlanul érvényesnek tűnik az AB azon rendelkezése, amely szerint az emberi életet közvetlenül fenyegető veszély esetén valamilyen szállást biztosítani kell. Az alaptörvény esetleges módosítása után azonban ez már kevés lesz, s ha mindenkit hajléktalanszállásra kényszerítenek, illene meghatározni a minimumkövetelményeket is. Mellesleg ha Bajkai képviselő ellátogatna egyik-másik ma működő szállásra, talán nem csak arról beszélne, hogy a fedél nélküliek mennyire zavarják a környezetüket.

Az egész ráadásul ennél sokkal összetettebb probléma. Az újabb alaptörvényi tiltás helyett inkább azon kellene gondolkodni, mit lehet kezdeni a hosszú ideje hajléktalanként élő emberekkel, és miként kellene megelőzni, hogy családok sora veszítse el az otthonát, s kerüljön utcára. Ez tehát bonyolult kérdés.

Kevés a hajléktalanoknak valamilyen, esetleg emberhez alig méltó szállást kínálni, mert inkább vissza kellene őket vezetni a munkaerőpiacra, hogy képesek legyenek gondoskodni magukról. Az otthonukat vesztett családosok esetében is tenni kellene valamit. Például megfizethető árú bérlakásokra lenne szükség, amelyek ma alig léteznek. Bajkai képviselőnek is inkább ezen kellene gondolkodnia, nem az alaptörvény önmagában alkotmányellenesnek tűnő módosításán.

(forrás: magyarugyved.blog.hu)