A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország szervezésében pénteken, nemzetközi konferenciát rendeztek, a bíróságok függetlenségéről és a közigazgatási bíróságok felállításáról az MTA TK Jogtudományi Intézetében.
A tekintélyes hazai és európai szakértők
előadásait és beszélgetéseit nagyszámú hallgatóság követte közöttük számos európai ország budapesti nagykövete is. A felszólalásokból kirajzolódó általános vélemény, hogy a különbíróságok a tervezett formában nem segítik majd az igazságkereső polgárokat, viszont lehetőséget adnak a kormánynak az ítélkezés befolyásolására.
Tavaly decemberben valódi szakmai és politikai egyeztetés nélkül új bíróságokat hozott létre az Országgyűlés kétharmados kormánypárti többsége. Ez akkor a rabszolgatörvény miatt, nem kapott kellő nyilvánosságot. Az új közigazgatási bíróságok sok embert érintő és politikailag kényes ügyekben döntenek majd.
Ezek a bíróságok döntenek majd
az adókról szóló vitákban, környezetvédelmi és versenyjogi ügyekben, valamint gyülekezési jogi és menekültügyi eljárásokban. Ehhez képest nincsenek megalkotva a bíráskodás függetlenségének szilárd garanciái. A különbíróságok az igazságügyi miniszter irányítása alatt állnak majd, akire az új szabályozás a rendszerváltás óta példa nélküli módon széles jogköröket ruház.
„Mindez azt jelenti, hogy egy év múlva a kormány hivatalainak döntését olyan bírók előtt lehet már csak megtámadni, akiket ugyanez a kormány nevezett ki”
– mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
„Egy ilyen rendszer mindannyiunk jogait korlátozza, sérti a hatalmi ágak elválasztását és aláássa a jogrendszerbe vetett bizalmat, ami végső soron az ország gazdaságát és versenyképességét is veszélyezteti”
– tette hozzá Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
A jogállamiságot érintő bármilyen átalakítás akkor sikeres,
ha a reformok hozzájárulnak az állam átláthatóságához, illetve az állami szervek elszámoltathatóságához” – jelentette ki René van Hell, Hollandia budapesti nagykövete. Aki arról is beszélt, hogy
„a jogállamiság benne van az EU DNS-ében, a független bíróságok nélkül nem beszélhetünk jogállamról”.
A konferencia előadói segítettek megérteni,
milyen szerepe lehet a nemzetközi szervezeteknek, az Európai Unió intézményeinek, a strasbourgi és luxemburgi bíróságoknak a nemzeti bíróságok függetlenségének megőrzésében. Számos példával illusztrálták, hogy a bíráknak, bírói szervezeteknek, az igazságszolgáltatás szereplőinek jelentős szerepük van saját függetlenségük megőrzésében.
/Forrás: helsinki.hu/