Kerítésen innen
Nézd csak! Mi az ott a természeti védettség alatt álló Gellérthegyen? Ne már…..
Az a vihar, amit a „gang” miatt érzett, aki erre ad, amit a miniszterelnök fellelhetőségi helyén annak ellenére húztak fel, hogy ahol áll, az a világörökség része, mára elült, ami nem csoda, hiszen naponta több felháborodni valóról gondoskodik a regnáló. Az új törvénytelennek látszó tárgy a Gellérthegyre épül, ami eddig a szent és sérthetetlen természetvédelmi terület volt.
Tudja, mi az a via ferrata? Nem? Hát ez épül a Gellérthegyre……
Minden állami tervtől függetlenül hamarosan már építik is az első, vaslétrákból és drótkötelekből álló via ferrátát az eddig óvott Gellért-hegyre – írja az index.hu Ne érezze magát kellemetlenül, hogy nem tudja, mi az, amire a jó kormány már ki is utalt 300.000.000 közforintot. (Jó, ez elenyészik a stadion-őrületre költött milliárdok fényében, de mégis csak 300 millió!) Szóval, hogy mi is ez a dolog:
A via ferrata, vagy ahogy magyarra fordították, a vasalt utak a természetjárás egyik extrém formája. A turisták ösvények helyett a sziklafalakra fúrt létrákon és drótköteleken közlekednek. A sport története az első világháborúhoz kötődik. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Olaszország közti front egy darabon a Dolomitok vonulatai között húzódott.
A drótokból, kampókból és létrákból álló rendszert a háború után a természetjárók kezdték használni. A via ferratázás érthetően vált népszerűvé, mert a turisták különösebb felkészülés nélkül, néhány egyszerű biztonsági felszereléssel juthattak el olyan helyekre, ahová addig nem.
Révész Máriusz miután a „bicikliutak minisztereként” azt a projektet kipipálta, most a via ferrátázás élharcosává küzdötte magát. Az Aktív Magyarországért kormánybiztosa addig-addig sündörgött, míg szerzett a sportért amúgy is megvesző kormány bátyótól 300 milliót a megvalósításhoz. És mindehhez mi lenne jobb helyszín, mint a természetvédelmi területnek minősített budapesti Gellérthegy!
Kinek a kije…?
A minap híre, hogy a kormány 800 milliárdot – nem tévedés: 800.000.000.000.- közforintot – szándékozik a turisztika fellendítésébe ölni. Az picit árnyalja a képet, hogy Or bán Viktor kétlábon álló nagylánya, Orbán Ráhel közvetlenül és közvetve is érdekelt a honi turisztikában.
A program lebonyolítójának felkérték a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget (MHSSZ). Nádasdi Oszkár, akinek több évtizedes sziklamászó tevékenységét nemzetközi szinten is jegyzik, szerint:
„Én nem vagyok ellene, hogy legyen néhány ilyen Magyarországon is, de a Dolomitokban látszik, hogy mi a via ferrata értelme” (…) A via ferratákat a világban mindenhol több száz méteres sziklákra építik. Magyarország alacsony sziklái nem igazán alkalmasak ilyesmire. Cseszneknél például 15 méter magas falakra építettek utakat.”
Volt, aki feltette a kérdést, hogy
évtizedek érdektelensége után az állam miért a kevésbé beágyazott, de néhány vállalkozó által favorizált profitcentrikus tevékenységet kezdi támogatni?
MTA-s „kekeckedés”…
Lengyel Attila, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatója így ír erről tanulmányában:
„A via ferrata esetén előre elkészített, biztosított drótkötélpályán, lépcsőkön és hidakon kell mozogni, így a hagyományos mászók számára nehezebben megközelíthető helyekre is eljutnak a via ferratázók. A via ferrata pálya kiépítéséhez az adott útvonalon sokkal nagyobb egyszeri beavatkozásra van szükség, hiszen fel kell erősíteni a drótkötelet és a többi fém eszközt. Nyilvánvaló, hogy az ezzel okozott károk is maradandóbbak.
A kutató még hozzátette, hogy
Végül azt se felejtsük el, hogy a via ferratát kimondottan nagyobb csoportok, tömegek általi használatra és nagyobb távok bejárására tervezték. Amíg a hagyományos módon egy-két sziklaormon kis csoportokban szoktak mászni, addig a jóval kisebb technikai és fizikai felkészültséget igénylő, nálunk több száz méter hosszú via ferratákon szinte tetszőlegesen nagy csoportok is végigvonulhatnak egy nap alatt, lényegesen nagyobb zavarást okozva ezzel a környéknek. (…) A via ferrata tehát minden bizonnyal nagyobb zavarást jelent a hagyományos sziklamászásnál.”
6-8 pálya
A kormány 300 milliója legfeljebb 6-8 szikla kiépítésére elég, vélte az építésben jártas szakember. Ráadásul szerinte a via ferratázás úgy működik jól, ha a szikla mellé infrastruktúrát is építenek, ahol legalább mosdó, WC, zuhanyzó, öltöző található. Ilyen építményekre viszont nem fordítható az állami pénz. Mindezek azonban még csak tervek, a pályáztatás ugyanis csak most indul. A javaslat alapján a kormánybiztosság köt majd szerződést a jelentkezőkkel, ismertette a folyamatot Révész Máriusz.
Révész Máriusz büszkesége: a nyíracsádi bicikliút – újabb hungarikum!
Szerző
1 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- „Ide figyeljenek emberek!” – Elmarasztaló ítélet egy meg nem törtét cselekmény után
- Óvodabezárási hullám Csepelen
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátság-horoszkóp itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
Dumbaridisz Imre
2019.08.10 08:19 at 08:19
ITT VALAMI TÉVEDÉS VAN!
Több mint ötven via ferrátán jártam külföldön, de zuhanyozót meg öltözőt egyik mellett sem láttam.