Ez a nap
Frissítve! Az első csúcstalálkozó az unió történelmében, amelyet Európa napján tartanak
Megkezdődött Nagyszebenben az Európai Tanács informális találkozója, amelyen az Európai Unió jövőjéről és egy új, a 2019-2014-es időszakra szóló stratégiai menetrendről egyeztetnek a brit tagság megszűnése után az EU-ban maradó tagországok állam- és kormányfői.
Románia ünnepi eseménynek szánta a nagyszebeni tanácskozást
A szász építészeti örökség jegyeit magán viselő erdélyi város történelmi városközpontjában csütörtök délben verőfényes napsütés és több száz, a jeles eseményre kíváncsi nagyszebeni polgár fogadta a tagállamok és az uniós intézmények vezetőit. Házigazdaként a város szülötte és korábbi polgármestere, Klaus Iohannis, az EU soros elnökségét ellátó Románia államfője fogadta őket. A találkozót a városházán tartják, amelyet – a környező középkori épületekkel együtt – akkor újítottak fel, amikor 2007-ben Nagyszeben volt Európa kulturális fővárosa.
A nagyszebenieknek azonban nem volt könnyű megközelíteniük Európa vezetőit, az Erdélyben feltehetően előzménytelenül szigorú biztonsági intézkedések miatt. A csaknem hermetikusan lezárt városközpontba csak több szűrőn keresztül lehet bejutni, mindenütt biztonságiakat látni, a csatornatetőket lehegesztették, az utcai szemeteskukákat eltüntették vagy lezárták, a mobilkommunikációt is zavarják a városháza körül.
Az uniós soros elnökségét az idei első félévben ellátó Románia ünnepi eseménynek szánta a nagyszebeni tanácskozást, azt hangsúlyozva, hogy az az első csúcstalálkozó az unió történelmében, amelyet május 9-én, Európa napján tartanak.
Egy egységet felmutató, optimista nyilatkozatot készülnek elfogadni
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a meghívóban jelezte: az európai parlamenti (EP-) választások előtt az unió vezetői egy egységet felmutató, optimista nyilatkozatot készülnek elfogadni, egy, a jövő felé forduló üzenetben akarják biztosítani az unió polgárait, hogy együtt akarnak továbbmenni, és képesek a megígért jólétet és biztonságot biztosítani számukra. Az európai jövővel kapcsolatos vállalásaikról egy tízpontos nyilatkozatot készülnek elfogadni a vezetők Nagyszebenben.
A tanács elnöke az állam- és kormányfőknek küldött meghívóhoz az új stratégiai menetrend tervezetét is csatolta. A dokumentum négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat, amelyeken belül további pontokat jelöl meg.
A négy stratégiai célkitűzés között első helyen szerepel, hogy az EU védje meg polgárait, és garantálja szabadságjogaik érvényesülését minden létező és minden felmerülő fenyegetéssel szemben. Az alpontok között a biztonsági kérdéseket (határvédelem, terrorizmus, hibrid fenyegetések), a migrációs kihívások kezelését, a demokrácia és jogállamiság védelmét és az unió alapértékeinek érvényesítését említik.
Az EU „zöldebb” jövőt akar építeni
Stratégiai célkitűzésnek tekintik továbbra is a gazdaság erősítését, amelyet az európai jólét és versenyképesség zálogának tekintenek, és amely meghatározó jelentőségű az unió globális szerepe szempontjából is. Ebben a témakörben egyebek közt a gazdaságpolitikák összehangolását, az emberi erőforrásokba történő „beruházást”, a digitális átalakulás felkarolását emelik ki.
Az EU „zöldebb”, tisztességesebb és az esélyegyenlőségre jobban odafigyelő jövőt akar építeni: itt az újratermelődő, biztonságos energiaforrásokra történő áttérést, a környezet- és klímavédelmet, a szociális védelem és kohézió erősítését, és az életminőség javítását említik.
Az európai értékek népszerűsítése
A dokumentumtervezet külön stratégiai témakört szentelne az európai értékek népszerűsítésének és az uniós érdekek érvényesítésének a világban.
Az Európai Tanács az EP-választások után tartandó első ülésén, várhatóan júniusban véglegesíti a dokumentumot, amely a következő európai parlamenti ciklus, és a választások nyomán megalakuló új Európai Bizottság számára irányozza elő a kiemelt intézkedéseket.
Macron: az Európai Uniónak vállalnia kell, hogy 2050-ig nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátását
Az Európai Uniónak stratégiai célkitűzései közé kell emelnie azt, hogy 2050-ig nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátását – hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Nagyszebenben.
A francia elnök az erdélyi városban összesereglett újságírók előtt, érkezésekor azt mondta: ezt a vállalást már nyolc tagország támogatja, és reményei szerint már a mostani csúcstalálkozó alkalmával a 27-ek közös célkitűzésévé emelik.
Macron szerint az uniónak határai megvédésére, a schengeni övezet biztonságossá tételére is kiemelt figyelmet kell fordítania. „Olyan Európára van szükségünk, amely képes megvédeni határait és az európaiakat, és ebben a vonatkozásban én Schengen újralapítását kiemelt fontosságúnak tartom” – hangsúlyozta.
A francia elnök a közelgő európai parlamenti (EP-) választásokra is kitért. Úgy vélekedett: három héten belül az unió polgárainak azt kell eldönteniük, hogy együtt akarnak-e építkezni Európában vagy „vissza akarnak-e térni a nacionalizmushoz”, amely szerinte magát az uniót veszélyezteti.
Merkel: jelképes jelentőségű, hogy Európa napján tanácskoznak az unió jövőjéről
Angela Merkel német kancellár jelképes jelentőségűnek nevezte, hogy a román uniós elnökség idején az erdélyi Nagyszebenben ülésezik az Európai Tanács és azt is, hogy az EU-27-ek vezetői Európa napján, a Schuman-nyilatkozat évfordulóján, és a „nagy bővítés után” tizenöt évvel tanácskoznak az unió jövőjéről.
„A véleményeink különböznek, de keressük a közös nevezőt, olyan intézkedéseket akarunk hozni, amelyek segítenek megőrizni a jólétet, biztonságot. Ugyanakkor meg akarjuk őrizni az európai értékeket is, amelyeket az EU-n kívül is népszerűsíteni akarunk” – mondta érkezésekor a német kancellár.
Az EU állam- és kormányfőit Nagyszebenben házigazdaként fogadó Klaus Iohannis román államfő felhívást intézett minden uniós polgárhoz, hogy éljen szavazati jogával az EP-választásokon, ahol szerinte szó szerint Európa jövője dől el.
Az EU-tagországok állam- és kormányfői az EU-ban maradók egységét hangsúlyozó „optimista” nyilatkozatot készülnek elfogadni Nagyszebenben az unió jövőjével kapcsolatos vállalásaikról. Iohannis szerint a nagyszebeni nyilatkozat arról szól majd, hogy az EU egységes, vezetői „tudják, mit akarnak, és hogyan akarják”. Szintén Nagyszebenben fogják megvitatni a következő törvényhozási ciklus stratégiai célkitűzéseit – tette hozzá a román államfő.
A Romániában januári látogatása és románul mondott beszéde óta roppant népszerű Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozóra érkezésekor a kordonok mögött összegyűlt nagyszebeniekhez ment és üdvözölte őket, mielőtt a vörös szőnyegre lépett volna. Elismeréssel kommentálták a nyilatkozatokra vadászó újságírók azt is, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem limuzinnal, hanem gyalogosan, a nagyszebeni óváros felől érkezett meg a nagyszebeni csúcstalálkozóra.
Az EU-27-ek későbbi, családi fotója alkalmával már az állam- és kormányfők többsége igyekezett közvetlenebbül viselkedni, amit a téren összegyűlt nagyszebeniek hangos éljenzéssel és tapssal honoráltak.
Orbán Viktor: a legfontosabb, hogy bevándorlásellenes vezetőket válasszunk
Bevándorlásellenes vezetőket kell választanunk a bő két hét múlva esedékes európai parlamenti választásokon, hogy Európa képes legyen megvédeni önmagát és gyermekeink jövőjét – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalán csütörtökön megjelent, Nagyszebenben készített videófelvételen abból az alkalomból, hogy a nap folyamán részt vesz az európai uniós tagállamok vezetőinek a romániai városban rendezett informális csúcstalálkozóján.
Mint mondta, közös gondolkodásra gyűltek össze Európa jövőjéről, ám az emberek véleményének ismerete nélkül nem lehet egy ilyen beszélgetést lezárni, legfeljebb elkezdeni.
„Az emberek véleményét majd a választáson ismerjük meg. Ma itt amit biztosan el tudunk mondani és amit Magyarország részéről képviselni fogok, az az, hogy a bevándorlást meg kell állítani” – mondta Orbán Viktor.
Tusk: június 28-án az Európai Tanács megkezdi az új tisztségviselők jelölési eljárását
Az európai parlamenti (EP-) választások után, május 28-án összeül a 28 tagállam állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, hogy megkezdje az új tisztségviselők jelölési eljárását – jelentette be Donald Tusk, a testület elnöke csütörtökön Nagyszebenben, a tagállamok vezetőinek informális tanácskozását záró sajtóértekezleten.
Leszögezte: az új Európai Bizottság megválasztását az uniós szerződésben lefektetett szabályok alapján, a demográfiai és földrajzi egyensúlyt tiszteletben tartva kell megszervezni, hogy mind a kis, mind a nagy tagállamok képviseltessék magukat az EU legmagasabb rangú tisztségviselői között.
Tusk szerint legjobb lenne konszenzussal dönteni, de jelezte: erre nem sok esélyt lát, ezért nem fog habozni szavazásra bocsátani a tisztségviselők jelölésével kapcsolatos kérdéseket.
„Hatékony intézményekre, gyors döntésekre van szükségünk. Szándékom szerint júniusban fogom nevesíteni az EB új elnökét, aki, remélem, meg tud felelni a hozzá fűzött elvárásoknak” – mondta az Európai Tanács elnöke.
Az EU egysége ne csak „kirakatba szánt üzenet” legyen
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt állította, hogy a nagyszebeni csúcstalálkozó bebizonyította: a résztvevők – a brit uniós tagság megszűnése után az EU-ban maradó 27 tagállam állam- illetve kormányfői – valóban egységesek tudnak lenni, nemcsak egy „kirakatba szánt üzenet”. Hamarosan lejáró mandátumára visszatekintve, az EB elnöke, úgy értékelte, túlzás az unió válságáról beszélni, és a 2014 óta eltelt időszakot kizárólag negatív fényben feltüntetni – példaként a munkanélküliség és költségvetési deficitek csökkenését hozva fel példaként.
A sajtótájékoztatón Klaus Iohannis, a házigazda Románia elnöke elégedettségét fejezte ki, hogy az EU-27-ek a nagyszebeni csúcstalálkozón nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket az európai projekt folytatása mellett, így az Európai Tanács első, Romániában tartott ülése szerinte a „egység csúcsaként” kerülhet be az unió történetébe.
Az Európai Unióról szóló szerződés módosítását sürgeti Sebastian Kurz osztrák kancellár
Sebastian Kurz osztrák kancellár Nagyszebenben az uniós állam- és kormányfők informális találkozóján megismételte korábbi, a Lisszaboni Szerződés módosítására vonatkozó javaslatát. A javaslatot az osztrák sajtó ismertette csütörtökön.
Kurz úgy véli, egy új szerződésre van szükség. A 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés a politikus szerint már nem időszerű.
Korábban ezzel kapcsolatban azt mondta: „Egyértelmű játékszabályokat kell megállapítani, hogy az Európai Unió a 21. században is sikeres maradjon. Az EU ma nemcsak a 20. század legnagyobb békeprojektje, hanem valódi sikertörténet. A mi feladatunk pedig, hogy ezt megőrizzük, és elősegítsük, hogy az EU minél jobban fejlődjön.”
A kancellár kisebb EU-bizottságot szeretne
A szerződésmódosítást Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, az FPÖ elnöke is támogatja. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker ugyanakkor már korábban a szerződés jelenlegi változatának megtartása mellett érvelt.
Sebastian Kurz – mint arról az osztrák lapok beszámoltak – többek között egy kisebb EU-bizottságot szeretne; szerinte a jövőben nem kellene minden országnak EU-biztost kineveznie; a jelölés „tisztességes rotációs rendszer” szerint történne. Az Európai Parlament székhelye pedig Brüsszelben lenne, a strasbourgi székhelyet meg kellene szüntetni.
A tervezett új szerződés szigorúbban szankcionálná a költségvetés és a jogállamiság megsértését. Büntetést érdemelne Kurz szerint továbbá az az állam, amelyik beengedi az illegális bevándorlókat, és azzal megsérti a kötelező ujjlenyomat-vételre vonatkozó Eurodac-rendeletet.
Sebastian Kurz szerint dinamikusabb, a döntéseket gyorsabban meghozó Európai Unióra van szükség, amely megbirkózik az Európát érintő nagy kihívásokkal; ennek értelmében kevesebb, ám hatékonyabb szabályozásra lenne szükség.
Erősebb és egységesebb uniót ígérnek a tagállamok vezetői
Egy erősebb és egységesebb Európai Unió megteremtéséről fogadtak el a jövő nemzedékeknek szóló tízpontos kötelezettségvállalást csütörtöki nagyszebeni találkozójukon az Egyesült Királyság kilépése (Brexit) után az EU-ban maradó 27 tagállam vezetői.
A nagyszebeni nyilatkozatban megállapítják: a béke és demokrácia értékeiben egyesült Európa stabilitást és jólétet teremtett a földrészen és félmilliárd állampolgárával, egységes piacával globális gazdasági és kereskedelmi szereplővé, a világpolitikát befolyásoló tényezővé vált.
„Egységesen erősebbek leszünk ebben az egyre nyugtalanabb, egyre több kihívást produkáló világban. Vezetőkként a mi felelősségünk, hogy erősebbé tegyük uniónkat, jobb jövőt építsünk és elismerjük más államok európai perspektíváját is” – hangoztatják a tagállamok vezetői.
Vállalták:„jóban-rosszban” egységesek és szolidárisak maradnak egymással
Az unió jövőjével kapcsolatos vállalásaikat részletezve – a vasfüggönyt harminc éve ledöntő, szabadságukért harcoló milliókra emlékeztetve – az állam- és kormányfők leszögezték: nem engednek teret a közös érdekeket sértő megosztásnak, számukra „egyetlen Európa” létezik kelettől nyugatig: ezt akarják megvédeni.
Vállalták:„jóban-rosszban” egységesek és szolidárisak maradnak egymással, mindig közös megoldásokra fognak törekedni, de meghallgatják egymást a tisztelet és megértés jegyében.
A tagállamok vezetői elkötelezték magukat, hogy továbbra is megvédik a szerződésekben lefektetett európai értékeket, a demokráciát, jogállamiságot, az európai polgárok szabadságjogait. Mindig tiszteletben tartják a méltányosság elvét, nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a szociális szolgáltatások, gazdaság, digitális átállás terén is. Még határozottabban akarnak dolgozni a tagországok közti különbségek csökkentésén, és vállalják, hogy előteremtik az ambícióik megvalósításához szükséges eszközöket.
Megvédik Európa polgárait
Az EU-27-ek vezetői a következő európai generációk jövőjéért akarnak dolgozni, „befektetni” a fiatalokba, olyan felkészült uniót építve, amely képes ellenállni a 21. század erősödő kihívásainak.
A nyilatkozatban azt ígérik: megvédik Európa polgárait, ennek érdekében pedig fejlesztik az ehhez szükséges erőket, és együttműködnek az unió nemzetközi partnereivel. Végezetül vállalják, hogy az EU mindig a megállapodásokon alapuló nemzetközi jog tiszteletben tartásával felelős globális tényezőként fog megnyilvánulni, olyan ügyekben, mint a környezet védelme, vagy a klímaváltozás elleni közös fellépés.
(Forrás: MTI)
Szerző
Friss
- Óvodabezárási hullám Csepelen
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátsághoroszkóp, itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni