Gépnarancs
A kényszer nagy úr!
Nagy úr, különösen, ha az ember nem akar még több gondot a mindennapi életében, mint amennyi amúgy is van. Természetesen az alapvető élelmiszerek áráról van szó – de nem egyszerűen.
Leginkább az időseket sújtja
Anyagilag valamennyien megérezzük, hogy egyre magasabb a tojás, a zöldség, gyümölcs, krumpli, a baromfi- és sertéshús áremelkedését. Ez a tény talán a nyugdíjasoknak okozza a legnagyobb fejfájást.
Ráadásul az idősek közül kerül ki a legtöbb cukorbeteg. Nekik a gyógyszereken kívül fizetniük kell a diabetes-es diétáért is. Fél kiló kenyér nekik sokkal többe kerül, mint az egészségeseknek egy kiló. Krumplit nem ehetnek, marad az édesburgonya, a krumpli árának sokszorosáért. 700 gramm édesítő porért (igaz, elegáns kiszerelésben) háromszor annyit fizetnek, mint mások egy kiló cukorért. A diabetes-es jobban kívánja az édességet. A keksz, nápolyi, a nekik készített cukor, csokoládé ugyancsak jóval drágább a „normálisnál”.
Kénytelenek a kis nyugdíjukból mindezt kifizetni….
Az állam kihasználja, hogy diétáznak. Így a nekik szánt termékek áránál a határ a csillagos ég!
Fogalmam sincs róla, hogy az egyes alkotóelemek mennyire emelik az árakat, de egyet biztosan tudok: Európában nálunk a legmagasabb az áfa. Többször és sokan követelték, hogy az állam csökkentse öt százalékra az alapvető élelmiszerek áfakulcsát. Hiába! De ha már lassan a levegőt is megadóztatják (és ez Budán lehetne magasabb mint Pesten), legalább a betegeknek készült élelmiszerek áfáját csökkentsék öt százalékra. Hiszen ha nem tartják a diétát (mert nem telik rá), végül a szövődmények miatt az öt százalékos áfa bevezetésénél jóval többe kerülnek az államnak.
Bár a remény hal meg utoljára, attól tartok, hogy hiába a remény. Minden marad a régiben – mert megtehetik! Egyelőre…
