Kerítésen innen
A díszletváros -ha megviselt is, de- megvan, ám hová tűnt Rákay Philip, csak nem ‘futni ment’?
Emlékeznek még a nagy herce-hurcára, ami a 7 milliárd forint bekerülési áron készített „Most, vagy soha” című film bemutatóját, a hazai- és külföldi promóciós útját övezte? Hetekig másról sem szóltak a hírek, mint hogy a Rákay Philip nevéhez fűződő produkciót mindenkinek látni kell, aki kicsit is hazfinak érzi magát.
Telt-múlt az idő….
Rákay Philip, aki az elmúlt években napi rendszerességgel posztolt, vagy „klipben mondta el” közösségi oldalán -legyünk jóindulatúak- véleményét a honi közéletről, majd a segedelmével készült filmről, most felszívódni látszik. Hogy saját maga határozott így, vagy a Megafonnál vélték úgy, hogy Fábry Sándorhoz hasonlóan Ő sem szolgálja meg rendesen, amit belefektettek, esetleg csak átmeneti pauzáról van szó, ami alatt újabb zseniális mozit készít elő, azt nem tudni. Lépjünk túl a hiátusán és foglalkozzunk azzal, amit az Átlátszó írt meg az opussal kapcsolatban.
„A ’48-as forradalomról készült kalandfilm, a Most vagy soha! a tavaly március 14-i premierkor már minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje volt: a forgatásra, utómunkákra és a marketingre összesen mintegy 7 milliárd forintot költöttek.”
(A HVG számítása szerint ennek több mint 80 százaléka állami forrás volt: az alkotók a forgatókönyv fejlesztésére 2020-ban 10 milliót, majd gyártás-előkészítésre 2021-ben 85 milliót kaptak. Ezután, 2022 januárjában egy kormányhatározat újabb 2 milliárd forintot biztosított a filmre, majd a Nemzeti Filmintézet (NFI) 2022 márciusában még 200 millió forint kiegészítő támogatásról döntött. Végül a Nemzeti Filmintézet költségei 2,5 milliárd forinttal növekedtek, emellett még 2,106 milliárd forintot is igénybe vettek, amit adójóváírás formájában hívhattak le. A nem állami hátterű befektetés a produkcióba mintegy 120 millió forint volt.)
Ennyi az annyi…
Januárban az Átlátszó írta meg, hogy
a produkció a jegypénztárakban végül csak 334 milliós forint bevételt termelt,
vagyis a költségvetése és a belerakott közpénz töredékét hozta vissza. Mint akkor írtuk,
a filmre kevesebben vettek jegyet, mint több állami támogatás nélkül készült filmre, például a Futni mentemre, ami 900 millió forintot hozott a konyhára.
A díszletváros, ami -szintén- „nagy buli”….
Rákay Philip, a projekt ötletgazdája, producere és a forgatókönyv társszerzője szerint a film költségvetését azért nem érdemes más filmekével összevetni, mert a 7 milliárdos költség majdnem több mint felét olyan tartós díszletek építésére költötték, amiket a jövőben más produkcióknak is bérbe adhatnak.
„A Most vagy soha! költségvetésének majdnem felét egy 8 hektáros, XIX. századi díszletváros felépítésére fordítottuk, ami a forgatás befejeztével 100%-os állami tulajdonba került, és évtizedekig bérelhető lesz. Jelenleg épp az egyik legnagyobb amerikai filmstúdió forgat benne – hónapok óta – folymatos bevételt generálva a magyar államnak”
– írta Rákay. A díszletvárost a producer már a forgatás alatt dicsérte: a Fótinfó 2022 augusztusi cikke szerint azt mondta,
„a mostani hatalmas összeg már jó üzletnek tűnik, mivel jó eséllyel 8-10 éven belül visszahozza az árát.”
Átláthatatlan költségek
Március 3-án közérdekű adatigénylést küldött az Átlátszó az NFI-nek, amiben a díszletvároshoz kapcsolódó szerződéseket kérték ki. Erre az NFI a kéthetes határidő leteltekor először hosszabbítási kérelmet küldött, majd az újabb 15 nap leteltével továbbra sem válaszolt az adatigénylésünkre.
A Filmintézet 2022-es és 2023-as nyilvános szerződéslistáiból nem derül ki sok a Petőfi-film költségeiről.
Szerepelnek benne a fóti telekkel kapcsolatos tételek, például a fóti telek megvásárlása, ami 2022-ben messze az NFI legnagyobb egyedi szerződése volt:
közel egymilliárd forintért vették meg a fóti 2593/2 helyrajzi számú telket.
Szerepelnek rajta a telekhez kapcsolódó egyéb munkák, például kerítés- és útépítés (189 879 750 forintért), nincs azonban olyan tétel, ami az állítólag milliárdos értékű díszletépítésekre utalna. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisában szintén csak hasonló, kiegészítő költségeket találunk a telekkel kapcsolatban:
az adatbázis szerint az NFI 2022 és 2024 között 8 olyan közbeszerzési eljárást folytatott le, ahol teljesítési helyként a fóti telket jelölték meg, ezek között van a már említett kerítés- és útépítés, ezen kívül elektromos, víz- és csatornahálózat kiépítése, valamint a telephelyek őrzése. Ezek összértéke nettó 771 863 277 forint volt.
Így fest most a díszletváros
A portálhoz eljuttatott drónfelvételek alapján legalábbis kérdéses,
miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt homlokzatokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll.
Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt. Jól látszik az is, hogy bár Rákay
„8 hektáros díszletvárosról”
írt, ez valójában erős túlzás: a Petőfi-film díszletei a hatalmas (8,5 hektáros) teleknek csak egy kis részét töltik ki, a terület nagy része beépítetlen maradt.
Balra: a Filmintézet tulajdonában álló, a Petőfi-film díszletvárosának otthont adó 8,5 hektáros 2593/2 hrsz. telek a fóti önkormányzat 2024-es településrendezési tervén (sárgával kiemelve). Jobbra: ugyanez a telek a MePAR 2025-ös (mepar.mvh.allamkincstar.gov.hu) műholdképén. A terület közepén láthatók a Most vagy soha! díszletei,
Plusz fincsaság:
a készítők is elmondták, hogy a film látványvilágának nagy részét digitálisan alkották meg, ezek az utómunkák mintegy másfél évig tartottak
– a drónvideón is látszik, hogy sok díszlet szélét zöld szövet borítja, ezek segítik az új, virtuális díszletek beillesztését az utómunka során.
Szerző
