Felfüggesztette a Fidesz tagságát az Európai Néppárt. Előtte Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke Brüsszelben közölte: ha a felfüggesztésre szavaz a Néppárt, a Fidesz elhagyja a pártcsaládot. Megszavazták. Ez tény. Nem hagyta el. Ez is tény.
Mármost az a kérdés:
ha a Fidesz merőben taktikai megfontolásból felajánlja, hogy inkább kéri a saját felfüggesztését, sőt, meg is szavazza az uniós választásoknál egy hangyányit tovább tartó haladékért – amíg a három néppárti bölcs (Wolfgang Schüssel, Herman van Rompuy, Hans-Gert Pöttering) itten vizsgálódik és tárgyal a kijelölt három fideszes ellen-bölccsel (Novák Katalin, Varga Judit, Szájer József) – és ezt taktikai okból elfogadja a Néppárt is, szóval akkor e kialkudott halogatás, ez a kompromisszum meg nem történtté teszi-e a felfüggesztést?
Mert ha igen, akkor a Néppárt a felfüggesztéssel csak fenyegetődzik, komolytalan.
Ha pedig nem, ha mégis érvényes a felfüggesztés, akkor a Fidesz megszegte a szavát: nem tartotta be kilépési ígéretét.
És aki ebben a helyzetben az uniós választáson a „felfüggesztett” Fideszre voksol majd, vajon tudhatja, mire, milyen politikára is szavaz? Az Európai Néppártéra? Vagy egy számára nem kívánatos, a normáit elvető, jobbos, euroszkeptikus kompániáéra?
