Kerítésen innen
A KDNP újraválasztott kisegér-elnöke még mindig együtt akar dübörögni a fideszes elefánttal
Ha nincs erős KDNP, nincs erős Fidesz–KDNP-szövetség és nincs győzelem 2026-ban – üzente Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki egész Európáért kész felelősséget vállalni. A pártja élén most újraválasztott elnök csak arról feledkezik meg, hogy nincs mögötte tényleges választói tömeg, és Orbán Viktor ezt a helikopterről rénszarvasokra lövöldöző „somolygó pojácát” akkor dobja a kukába, amikor a politikai érdekei úgy kívánják.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)
vasárnapi budapesti választmányi ülése ismét megválasztotta elnökévé Semjén – fővadász – Zsoltot, aki újabb öt évig tölti be a tisztséget. A miniszterelnök-helyettes politikai értékelő beszédében kiemelte:
ha nincs erős KDNP, nincs erős Fidesz–KDNP-szövetség, és nincs győzelem 2026-ban.
Semjén úgy értékelt, hogy a felelősségük messze túlmutat egy párt iránti felelősségen, ez az ország és az Európa iránti felelősség. A helikopterrel űzött rénszarvasok vélhetően nem osztják a véleményét.
Erről mindenkinek egy szakállas vicc juthat az eszébe
A szerint az egér és az elefánt együtt sietnek át a hídon, és az egérke büszkén néz fel az elefántra:
„Hallod, Jumbó, hogyan dübörgünk?”.
A KDNP ugyanis egy olyan párt, amely a legjobb eredményét 1994-ben érte el, amikor hét százalékkal az akkor 386 fős parlamentben 22 mandátumot szerzett. Azután jött a pártszakadás, és emiatt a KDNP frakciója 1997 júliusában megszűnt. Vezetői a ciklus végéig részben független képviselőként folytatták, míg a párt akkori alelnöke, Semjén Zsolt átült az MDF-be. Azt gondolta, jó lóra tesz, de az új pártja azóta a történelem szemétdombjára került. Nem úgy Semjén, aki már elnökként a gyakorlatilag addigra nem létező KNDP-vel 2002-re benavigálta magát egy Fidesszel közös listára, amely a szavazatok 41 százalékát húzta be. A győzelemhez ez nem volt elég, mert az összefogás kevéssel alulmaradt a szocialista-liberális koalícióval szemben.
A gyümölcs beérett azonban 2010-re,
amikor a Fidesz–KDNP-koalíció 52,7 százalékkal kétharmados többséget szerzett, és a kereszténydemokratáknak a még 386 fős testületben 36 képviselői hely jutott, tehát az összes mandátum mintegy 9 százaléka. A helyzet nagyjából változatlan maradt 2022-re is, mert a mára 199 képviselőre karcsúsított parlamentben 18 kereszténydemokrata van, ami ugyancsak 9 százalék.
Ez igen tisztes eredmény, mert a KDNP évek óta a Fidesz farvizén jut be az országgyűlésbe.
Azt, hogy mennyire is „erős” a KDNP, nem tudjuk,
mert a pártok nem szeretik nyilvánosságra hozni a taglétszámra vonatkozó adatokat, miként a tagdíjaikat sem. Friss információ híján érjük be azzal, hogy a Blikk 2015-ben megkérdezte a parlamenti pártokat, legutóbbi kimutatásaik szerint hány tagot tudnak csatasorba állítani.
Ahogyan az várható volt, a Fidesz vitte el a pálmát, a bevallásuk szerint mintegy 35 ezren tartanak ki a párt mellett, az MSZP-nek húszezres, a Jobbiknak 17 ezer nyilvántartott híve volt. A Demokratikus Koalíció büszkén említette, hogy átlépték a tízezres álomhatárt, míg a KDNP 8100 főt számlált. Az LMP 1900 tagot, az Együtt 650 támogatót mutatott ki.
Vannak azonban ennél egzaktabb adatok is.
A KDNP-nek a 2023-as pénzügyi kimutatás szerint az összes bevétele 364 millió volt, és ebből a tagdíjak nem egészen hétmilliót tettek ki.
A központi költségvetésből ugyanakkor 160 millió, a párt országgyűlési képviselőcsoportjának nyújtott állami támogatás címén további 165 millió ütötte a markukat. Egyéb adományként további 12,5 milliót könyveltek el, amiből öten fizettek be egyenként 500 ezernél többet, de nincs köztük a párt elnöke.
A Fidesz tavalyi pénzügyi beszámolója azt mutatja, hogy a tagdíjakból 288 millió folyt be.
Ez negyvenszerese a KDNP hasonló bevételének. A központi forrásokból ugyanakkor a nagyobbik kormánypárt majdnem 1,6 milliárdot kapott, ami már csak ötszöröse a kereszténydemokraták hasonló bevételének. Egyéb adományként pedig 36 milliót könyveltek el, és ebből 13-an vannak, akik félmilliónál többet adakoztak.
A legbőkezűbb Deutsch Tamás EP-képviselő volt majdnem 4,2 millióval, valamiért azonban a NER vezére sem bizonyult igazán bőkezű adományozónak.
Mi következik ebből?
Például az, hogy amennyiben a KDNP-nél a havi tagdíj mindössze a ma már jelképesnek is alig tekinthető ötszáz forint volt, abból visszaosztva jó, ha ezer tag jön ki.
Ugyanez a Fidesznél más képet fest, hiszen náluk 288 millió volt a tagdíjbevétel.
De maradjunk az igen csekély havi ötszáz forintnál, és akkor oda jutunk, hogy a NER meghatározó erejénél ebből az összegből kiindulva akár 48 ezer fővel is számolhatunk.
Nyilvánosan hozzáférhető adatok híján ez nem több fikciónál, hiszen a 48 ezret akár meg is felezhetjük. Nem a Fidesz az a párt, amelyik lehajol havi ötszázforintos tagdíjért.
A konklúzió:
két okból is fogja vissza magát az erős KDNP-t vizionáló Semjén Zsolt.
- Az egyik, hogy a NER-nek eddig sem volt ténylegesen szüksége egy ilyen álkoalícióra.
- A másik pedig az, hogy a nem létező kereszténydemokraták Orbán Viktornak köszönhetik a ma létező 18 képviselői helyüket.
Ráadásul a Fidesznek most más gondja van. Úgy hívják, hogy Magyar Péter. Orbánéknak egyre inkább púp lehet a hátán az, hogy a szatellitként működő KDNP-t is magukkal hurcolják.
Semjén fővadász úr, ha hangoskodik, valószínűleg többet árt a kenyéradó gazdájának, mint amennyit használ.
Az érdekesség kedvéért nézzük meg más pártok beszámolóját is
Az MSZP 2023-ra vonatkozóan tízmilliós tagdíjbevételről, és további 86 milliós egyéb hozzájárulásáról számolt be. Az 500 ezernél több támogatást fizető 28-as mezőnyt a pártelnök vezeti 4,8 millióval, és a nagyvonalú támogatók adtak össze további 40 milliót. Amúgy a párt bevételei tavaly a 300 milliós költségvetési forrással együtt meghaladták az 500 milliót.
Az LMP a múlt évben 1,5 milliónyi tagdíjbevételről számolt be. Emellett Ungár Péter pártelnök csak maga tett hozzá 9 milliót a párt 222 milliós büdzséjéhez, ami a valamennyi félmilliót meghaladó adományok harmada. Az összes rendelkezésre álló pénzből 105 milliót a költségvetési támogatás, további 65 milliót a képviselőcsoportnak juttatott összeg tett ki.
A Párbeszéd sem bővelkedett pénzözönben. A párt összes bevétele tavaly 250 millió volt, amiből 236 millió a központi költségvetésből származott, illetve ami a képviselőcsoportnak járt. Volt ugyanakkor 2,5 milliós tagdíjbevételük, ami meghaladja az LMP által jelzett összeget. Jelzés értékű, hogy a párt civilektől csupán hétmilliós támogatást kapott, ám ebből négymilliót összesen öten dobtak össze.
Szerző
