Beindult a kormányzati alkímia, hogy lehet a sz@rból aranyat csinálni! – Így lett a Magyar Köztársaságból előbb Magyarország, mára pedig Magyar Alapítvány. A Kedves Vezető elidegeníthetetlen tulajdona!

Tudják, ez olyan, mint a Soros-terv. Nem létezik. Nacsának, Holliknak papagájkórus, a Kedves Vezetőnek szimpla politikai termék. Mivel a moralitás, etika, becsület, tisztesség kizáró ok, tán a legnagyobb bűn a pártállam sorai közt, gerinc meg soha nem is volt, ezért – mivel most a járvány következményeitől retteg az ország, attól, amit a nyakunkba szabadított ez a néhány gazember – a Soros hazugságkötetet szépen visszarakták a polcra, majd leporolják, ha megint kell.

Eláll ez, gondolják, nem kér enni

Most nincsenek menekültek sem, a nagy pártállami mesefolyamban. A kutyát nem érdekelné. Így azok sem jönnek. Ott porosodnak Bakondi művész úr legnagyobb sajnálatára Soros Gyuri bácsi mellett a székház pincéjében. Majd!

Ezért jött, a néhányezer milliárdból szajkózható új topik

Valójában persze, senki nem hiszi, a baloldali szavazók lényegesen nagyobb arányban vannak ráadásul oltva is, mint a saját híveik, de ez lényegtelen. Ez egy ilyen műfaj. Nekik ilyen. A kedves Vezetőnek meg végképp mindegy.

Neki ez is, mint bármi más, szimplán pénzkérdés. Már, a vakcinák. Akárcsak a lélegeztetőgépek. Lehet belőle milliárdokat elsíbolni, vagy nem. Ha nem, felejtős.

Nagy a család, sok az éhes száj. De, mint kiderült lehetett. Nehezen, csikorogva indult a biznisz, de mára egész jól tejel. Ugyanaz a banda, nevezzük az egyszerűség kedvéért fürkészeknek őket, legfeljebb a cégnevek változtak.

Néhány új offshore cég, valahol az Antillákon, néhány új repülő, amit a bamba nép persze majd kifizet, és dől a lé. 300 milliárd a kínai lélegeztetőkért, aminek a fele persze valami kacat csupán, nem tudjuk, mert dobozokban rohadnak valahol újabb vagyonokért, – ez az élet babocsai néni – így azt sem lehet tudni, nem-e kínai szerencsesüti lapul-e bennük gépek helyett.

De kit érdekel? Hol van már a tavalyi hó?

Vakcinák. Nekik aztán tök mindegy. Az már kevésbé, hogy az EU nem egy rugalmas társaság. Nem lehet velük bizniszelni. Vakcinát különösen nem. Még a mi keresztény kormányunkkal sem tesznek kivételt. Márpedig a Kedves Vezető keresztény ember, mint azt tudjuk, ezért nagyon is tisztában van vele, hogy isten a bűnösöknek megbocsát, a hülyéknek sohasem. Innen hétszentség, hogy nem lesz lóvé, nincs sokszoros túlárazás, majd okosba megoldjuk innováció, hiába a minden hájjal megkent fürkészek hada. Maradtak a kínai elvtársak. Nekik mindegy, csak őket ne akasszák fel, mert náluk komolyan veszik a korrupciót. Ezeöccá! Ők ennyit számláznak bárkinek, ebből nekik bajuk nem lehet, a Kedves Megrendelő – alias: Kedves Vezető – meg úgy iktat be bárkit a bizniszbe, áraz túl, ahogy csak akarja. Így beindul a kormányzati alkímia újra, hogy lehet a sz@rból aranyat csinálni. Így lehet.

Végy néhány gerinctelen gazembert, egy megvezethető országot….

Új cég, régi strómanok, repülők, néhány hajnali kelés,

mikor a Kedves Vezető kénytelen maga fogadni a milliárdos baksist érő szállítmányt, hívek szeme párás, halleluja, győztünk, kassza csenget, a végén néhány pálesz a jól végzett biznisz örömére. Nem nagy biznisz, néhány tízmilliárd, majd jó lesz a pujáknak fagyizni. Ki a kicsit nem becsüli… Az ország meg majd eljógázik az új, százmilliárdos Soros-pótló új hazugságáradaton, ami az összes csapból folyik.

Persze, ez aprópénz.

Mert a színfalak mögött, már a végjáték készül. Az igazi nagy cubák, az utolsó, de mindent felülmúló biznisz.

Alszunk még párat, és túl is leszünk rajta. Nem fáj ez senkinek. Nem is igen értik. Néhány szerződés, némi jogászkodás, és vége az alkotmányos költségek, a piti néhány tíz, néhány százmilliárdos kormányzati bizniszeinek.

ALAPÍTVÁNY! Ez a valami!

Nem kellenek már fürkészek, portyázók, hajlongó, ravasz kínaiak, a veszélyes orosz medve – tudják, ami nem öl meg, az megerősít.

De a medve! Na, az megöl! – még az áhitatos, a Kedves Vezető lába előtt vallási révületben vonagló hívek sem. Ide mindent, szó szerint mindent be lehet zsúfolni. Földet, kastélyt. Az országot. Tokkal-vonóval. Nem kell már lopni, mókolni. Egy jogi formula kell(ett). És kész.

Mi, tízmillió értetlen magyar, meg csak ülünk, mint béka a lábasban, a zubogó vízben.

Mert nem értjük. Sokakat nem is igazán érdekel. A hívek még tapsolnak is neki. Győztek. Így lett a Magyar Köztársaságból, előbb Magyarország, mára pedig Magyar Alapítvány. A Kedves Vezető elidegeníthetetlen tulajdona. Gratulálok magunknak.

 

kormány

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük