A magyar kormány miatt nem lesz közös uniós álláspont az ENSZ-vitán

Csak akkor szólalhatott volna fel az EU delegációvezetője vagy a soros elnökség az ENSZ globális migrációs csomagjáról szóló vitájában, ha van egységes uniós álláspont.

Ma kezdődik a második kormányközi fordulója az ENSZ globális migrációs csomagjáról szóló vitának New Yorkban.

A vitán magyar közbelépésre nem hangozhat el közös európai uniós álláspont – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap az MTI-nek.

Szijjártó arról is beszélt, hogy az országcsoportok után magyar külügyminiszterként ő kap először szót a vitában, ahol ismerteti a kormány 12 pontos álláspontját, és világossá teszi, hogy Magyarország mindaddig ellenzi a csomagot, amíg a kormány valamennyi pontja bele nem kerül.

Az Európai Tanács jogi szolgálata Magyarország felvetésére tette világossá, hogy kizárólag akkor szólalhat fel az EU delegációvezetője vagy a soros elnökség, ha mind a 28 tagállam egységes akaratát tükröző álláspont van.

Mivel nincs egységes álláspont, ezért az EU delegációvezetője sem és a soros elnöksége sem szólalhat fel – magyarázta a magyar külügyminiszter.

Miről szól az ENSZ-tervezet?

Másfél évvel ezelőtt az ENSZ 71. közgyűlésén New Yorkban döntöttek arról a tagállamok (Magyarország is), hogy szükség van két javaslatcsomagra, a menekültek és a migráció témájában.

Ez utóbbi azokról az emberekről is szól, akik a jobb megélhetésért elhagyják hazájukat, azaz azokról a magyarokról is, akik külföldön élnek és dolgoznak.

Mennyi eséllyel kerülhet bele a kormány 12 pontja a „csomagba” ?

Több olyan pont is van, ami már eredetileg is szerepel a tervezetben, például az, hogy „a nemzetállamok szuverén joga migrációs politikájuk szabályozása”. Valamint az is mindenképp teljesül, hogy az elfogadott szöveg semmilyen jogi kötelezettséget nem ró a tagállamokra. Ha el is fogadják a határozatot, és Magyarország aláírja az egyezményt, annak hazai ratifikációját aztán a végtelenségig is késleltetheti.

Ez nem lenne példa nélküli. Van ugyanis olyan nemzetközi egyezmény, amit Magyarország 2014 márciusában aláírt, és azóta nem ratifikálta, az Isztambuli Egyezmény. Az Európa Tanács 2011-ben fogadta el a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó egyezményt. A elfogadás óta 7, a magyar aláírás óta 4 év telt el, és a mai napig nem került bele a magyar jogrendbe.

Mi van a magyar migránsokkal?

A Szijjártó által felsorolt 12 pontban nincs szó azokról a magyarokról, akik külföldön élnek, dolgoznak.

Információs kampány

A magyar kormány március elején jelentette be, hogy tájékoztató kampányt indítanak a tervezetről, amiről az ENSZ-ben a vita Szijjártó szerint legalább decemberig fog tartani.

A kampányban többek közt azt állítják, hogy az ENSZ azt akarja, hogy ”bontsák le a bevándorlás útjában álló kerítést”, vagy hogy folyamatosan fogadjanak be migránsokat, és fizessék a migránsok letelepedését és munkavállalását”.

Azonban a tervezetben semmi ilyen nem szerepel.

A tervezet legfrissebb angol nyelvű verzióját ide kattintva olvashatják el.

(Forrás: Euronews)

Kapcsolódó:

Orbán három éve még azt kérte az ENSZ-től, hogy vezessen be világkvótát