Ez a nap
A magyar kormány miatt nem lesz közös uniós álláspont az ENSZ-vitán
Csak akkor szólalhatott volna fel az EU delegációvezetője vagy a soros elnökség az ENSZ globális migrációs csomagjáról szóló vitájában, ha van egységes uniós álláspont.
Ma kezdődik a második kormányközi fordulója az ENSZ globális migrációs csomagjáról szóló vitának New Yorkban.
A vitán magyar közbelépésre nem hangozhat el közös európai uniós álláspont – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap az MTI-nek.
Szijjártó arról is beszélt, hogy az országcsoportok után magyar külügyminiszterként ő kap először szót a vitában, ahol ismerteti a kormány 12 pontos álláspontját, és világossá teszi, hogy Magyarország mindaddig ellenzi a csomagot, amíg a kormány valamennyi pontja bele nem kerül.
Az Európai Tanács jogi szolgálata Magyarország felvetésére tette világossá, hogy kizárólag akkor szólalhat fel az EU delegációvezetője vagy a soros elnökség, ha mind a 28 tagállam egységes akaratát tükröző álláspont van.
Mivel nincs egységes álláspont, ezért az EU delegációvezetője sem és a soros elnöksége sem szólalhat fel – magyarázta a magyar külügyminiszter.
Miről szól az ENSZ-tervezet?
Másfél évvel ezelőtt az ENSZ 71. közgyűlésén New Yorkban döntöttek arról a tagállamok (Magyarország is), hogy szükség van két javaslatcsomagra, a menekültek és a migráció témájában.
Ez utóbbi azokról az emberekről is szól, akik a jobb megélhetésért elhagyják hazájukat, azaz azokról a magyarokról is, akik külföldön élnek és dolgoznak.
Mennyi eséllyel kerülhet bele a kormány 12 pontja a „csomagba” ?
Több olyan pont is van, ami már eredetileg is szerepel a tervezetben, például az, hogy „a nemzetállamok szuverén joga migrációs politikájuk szabályozása”. Valamint az is mindenképp teljesül, hogy az elfogadott szöveg semmilyen jogi kötelezettséget nem ró a tagállamokra. Ha el is fogadják a határozatot, és Magyarország aláírja az egyezményt, annak hazai ratifikációját aztán a végtelenségig is késleltetheti.
Ez nem lenne példa nélküli. Van ugyanis olyan nemzetközi egyezmény, amit Magyarország 2014 márciusában aláírt, és azóta nem ratifikálta, az Isztambuli Egyezmény. Az Európa Tanács 2011-ben fogadta el a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó egyezményt. A elfogadás óta 7, a magyar aláírás óta 4 év telt el, és a mai napig nem került bele a magyar jogrendbe.
Mi van a magyar migránsokkal?
A Szijjártó által felsorolt 12 pontban nincs szó azokról a magyarokról, akik külföldön élnek, dolgoznak.
Információs kampány
A magyar kormány március elején jelentette be, hogy tájékoztató kampányt indítanak a tervezetről, amiről az ENSZ-ben a vita Szijjártó szerint legalább decemberig fog tartani.
A kampányban többek közt azt állítják, hogy az ENSZ azt akarja, hogy ”bontsák le a bevándorlás útjában álló kerítést”, vagy hogy folyamatosan fogadjanak be migránsokat, és fizessék a migránsok letelepedését és munkavállalását”.
Azonban a tervezetben semmi ilyen nem szerepel.
A tervezet legfrissebb angol nyelvű verzióját ide kattintva olvashatják el.
(Forrás: Euronews)
Orbán három éve még azt kérte az ENSZ-től, hogy vezessen be világkvótát
Szerző
Friss
- A jognak asztalánál
- Rehab-hét: Szájer József után a retusbajnoki címre törő közmédiás Élő Gábort is újra közszolgaként fizethetjük
- Schmidt Mária szerint mint egy falat kenyér, úgy kell Magyarországnak Szájer, aki már hegyezi a laptopját
- Lázár János azt hitte, hogy jópofa, pedig simán csak alpári volt
- Orbán tokától-bokáig megtisztelve: Ő lett a Türk Világ Legfelsőbb Rendje-díj kitüntetettje
- Az észak-koreai katonák esete a korlátozás nélküli internettel: falják a 18+-os tartalmakat
- Szoboszlaiék legyőzték a Bayer Leverkusent – Ha kicsit megpihenne az amerikai elnökválasztás pörgése közben….
- Orbán Viktornak szeretettel Robert Ficotól: új szlovák nyelvtörvény
- Most mondd meg, mi mindent tud a horoszkóp! – Például segít ajándékot választani karácsonyra….
- Trump, vagy Harris? – Igy áll most a versenyfutás