Banánköztársaság
‘A miniszterelnök jobbkeze ragadós volt. Póriasan úgy mondanák, lopott…’ – Hétvégi Lendvaiságok
Lendvai Ildikótól nem idegen a csípős irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az elmúlt 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most az év 12. hetének történéseire reflektált saját oldalán.
„Ajaj, mik derülnek ki…
Az MNB volt elnöke sokszáz milliárdot játszott át magánkézbe.
Vagyis a miniszterelnök sokat emlegetett jobbkeze ragadós volt. Póriasan úgy mondanák, lopott.
Így van ez, a balkéz nem tudja, mit csinál a jobb.
Ahogy az agy sem vette észre, a szem nem látta,(hiába verte ki a látvány), fül nem hallotta, (hiába volt hangos a sajtó), orr nem érezte a büdöst.
A bankelnök nagy felfedezései, a fenékfoltok sem kezdtek el villogni az illetékeseken, mint a vészjelző lámpák. Csak az a szerencse, hogy
amikor a „jobbkéz” elkezdte keményen bírálni a kormány gazdaságpolitikáját, egyszerre kiélesedtek az érzékszervek.
Másik kéz ökölbe szorult, szem meglátta az eltűnt pénzek útját, fül meghallotta a figyelemkiáltásokat, orr megbotránkozva fintorgott. Fenékfoltok majdnem kiégették a nadrágot. Szerintem a kormányfő nagyobb dózis B vitamint szedhetett, azt mondják, az javítja az érzékszervek működését.
B vitamin. B mint bosszú.”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
„Jó a szakember a háznál…
A Mandiner meginterjúvolta Bagdy Emőke szakpszichológust, akinek politikai hovatartozása közismert. Ezért is kérdezték arról, mennyire árt a Pride megrendezése a gyerekeknek. Nem fogják elhinni: nagyon. De nem azért, mintha utána rögvest átoperáltatnák magukat, hanem mert
„a szélsőséges ingerek, a szokatlan látvány, a gomolygó emberáradat félelmet, riadalmat válthat ki”.
Ajaj. A Pride-ot még csak el lehet kerülni annak, aki így gondolja, (tegye azt, vagy ne vigye a gyerekét, nem kötelező), de ha már a gomolygó emberáradat is ilyen maradandó kárt okoz,
mit tegyen, aki a Körúton csúcsforgalomban közlekedik gyermekével a suli vagy az ovi felé?
Egy jobb karácsonyi vásárban az emberáradat mellett még szokatlan látvány is van. A cirkuszi előadásokról, búcsúkról nem is beszélek.
És mivel többek szerint Magyarország legnagyobb tömegmegmozdulása a Békemenet és a miniszterelnök március 15-i beszéde, kéretik az odavitt gyerekeknek bekötni a szemét.
Ha már, akkor szerintem a fülüket érdemesebb.”
„Peches nép vagyunk, úgy látszik, még a humorérzékünk sem elég fejlett…
Schmidt Mária a blogjegyzésében a bírák szervezeteit kritizálja, mert sokakkal együtt ők is tiltakoztak a miniszterelnök poloskázása ellen. Szerinte „ez egy humoros utalás volt”.
„Ha ezt a humort sem sikerült kódolniuk, akkor kénytelen vagyok szellemi képességeik okán alkalmasságukat kétségbe vonni.”
Vannak ilyen viccesen fogalmazó vezetők.
Pl. Szálasi is előszeretettel” poloskázott” és „nagytakarított”. Milyen kár, hogy többen már akkor sem értették a tréfát. Akik kiirtandó poloskaként ott álltak levetett cipővel a Dunaparton, nem vették a poént. Keveset nevettek.”
„Mintha valami elromlott volna a gépezetben…
„Túltolták a biciklit” (újabban inkább az úthengert), mint egykor Balog miniszter fogalmazott? „Szokatlan módon magyarázkodásba kezdtek, amire eddig nemigen volt példa. Pláne miniszterelnöki szinten.
Persze csak Bicskéről tolattak vissza egy kicsit, átmenetileg, csupán a szavak, és nem a tettek szintjén.
Gyaníthatóan kiderült, hogy még a saját bázison vagy a megnyerendők között is kontraproduktív a hatás. Az azóta eltelt napok pedig mutatták, hogy az ijesztő történelmi asszociációk jogosak. A net tele lett Szálasi-idézetekkel, aki szintén poloskákról, nagytakarításról írt.
Nyilvánvaló lett, hogy a Pride csak az első állomás. Novák Előd a gyülekezési jogot szétrúgó törvénymódosítás vitáján rögtön cigányozásba kezdett, „putrit” kiabált egy roma képviselő felé. Orbán pénteken a rádióban „magunkfajta normálisokról” beszélt, mintha nem emlékezne rá: Morvai Krisztina nyomán a hírfogyasztókban felrémlik, hogy a magunkfajta-magukfajta ellentétpár a félreérthetetlen zsidózás nyelvi formája volt.”
„A törvényeket persze meghozzák. Azokban már úgyis rég túl vannak Bicskén. De szavakban kissé visszakoztak. Orbán nem átallotta azt hazudni, hogy a poloskán csak Magyar Péter hangfelvételét értette. „
„Na, erre szokták mondani, zavar van az erőben. És lehet, hogy az egész poloskázás-betiltogatás gumicsont (szerintem nem, a gyülekezési jog korlátozása ha már gumi, akkor inkább a gumibot előszobája), de hogy a miniszterelnök szemébe hazudik az országnak, az már nem az.”
Minderről bővebben itt.
Szerző
