Banánköztársaság
A szegény kis SZFE panasza – Ez az egyetem nem az az egyetem – A kancellár levelét megírta
Ismét helyzet van! Az történt ugyanis, hogy az Európai Színházi Iskolák és Akadémiák Uniójának (E:UTSA) bizottsága az idén márciusban kizárta európai hálózatából a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE). Azt mondták, tavaly szeptember óta jelentős átalakulás következett be a budapesti egyetem vezetésében és szervezetében, ezért a jelenlegi SZFE már nem tekinthető annak az intézménynek, amelyet annak idején maguk közé fogadtak.
Ismét helyzet van! Az történt ugyanis, hogy az Európai Színházi Iskolák és Akadémiák Uniójának (E:UTSA) bizottsága az idén márciusban kizárta európai hálózatából a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE). Azt mondták, tavaly szeptember óta jelentős átalakulás következett be a budapesti egyetem vezetésében és szervezetében, ezért a jelenlegi SZFE már nem tekinthető annak az intézménynek, amelyet annak idején maguk közé fogadtak.
No, erre reagált a – nem is tudom miként nevezzem – mondjuk, az új SZFE vezetés ekképpen:
a kizárás udvariatlan, s politikai indíttatásokat sem nélkülöző gesztus, egyebekben pedig jogellenes, mert a döntés előtt az E:UTSA alapszabálya szerint meg kellett volna hallgatni az érintettet, márpedig erre nem került sor. Ráadásul
„ilyen kizárási indok nincs a szervezet alapszabályában”
– panaszkodott az új vezetőség.
„Helyes a bőgés oroszlán!“
– mondaná Demetrius – merthogy az SZFE jelenlegi képviselőit nem hívták meg, hogy álláspontjukat és védekezésüket előadhassák, ami csúnya dolog volt, s demokratikus színházi világban az ilyesmi nagyon szokatlan és több is mint illetlenség. Ámde talán úgy gondolták, hogy a magyar kormány által kinevezett kuratórium és ezredes-kancellár az akkor még hivatalban levő egyetemi szenátus (és a hallgatók) jóváhagyása nélkül ült vezetői pozícióba, vagyis a modellváltás jogellenes módon zajlott le, az SZFE új vezetése nem legitim. A régi szenátus pedig már lemondott, az egyetemnek nincs vezető testülete, jogi értelemben az SZFE nem működik, az E:UTSA bizottság talán úgy vélhette, nincs is kit a döntés előtt meghallgatni és a kizárást vele megvitatni. Ez persze csak amolyan laikus hírlapírói találgatás, a szervezet nem tett közzé ilyesféle indoklást, csupán meghozta a döntést. Bizonyára lehet ellene jogorvoslatot kérni, jogállamokban ez általában így szokás.
De a jelek szerint ez nem olyan nagyon fontos sem a(z illegitim) kuratóriumnak, sem a kancellár hadfinak,
merthogy ugyanis „a kizárás nem okoz hátrányt az SZFE-nek“ , mivel
„az európai színművészeti egyetemekkel az együttműködések más formái jól működnek, közvetlen a kapcsolat.”
– szól az SZFE válasza a hvg.hu szerint. Meglehet, e közvetlen kapcsolat egyik bizonyítéka a levél, amelyet Szarka Gábor főtiszt-kancellár készül elküldeni (talán már el is küldte) a régi színművészeti lázadó hallgatóinak diplomamentő akciójához kötődve annak az öt európai művészeti egyetemnek, amelyek önzetlenül és elismerést érdemelve hajlandónak mutatkoztak a Freeszfe Egyesület 150 diákja vizsgáinak elismerésére, és segítik őket további tanulmányaikban. A durcás levélíró, Szarka Gábor ebben leszögezi, hogy a hallgatók átvételére csak akkor van mód, ha ezek a képzések a magyar állam által akkreditáltak, működésük, kurzusaik és kiadott diplomáik a nemzetközi felsőoktatási együttműködésben elfogadottak.
Gyönyörű!
Amolyan igazi fideszes tempó! Az SZFE illegitim módon kinevezett, vagyis kétséges hivatali státusú új kancellárja inti a külföldi művészképző egyetemeket, hogy szíveskedjenek az érvényes magyar jogszabályok szerint eljárni, vagyis megszabja nekik, hogy kinek a kreditjeit ismerhetik el és milyen módon.
(Sőt esetleg még azt is megkövetelné, hogy erre kérjenek külön engedélyt a felügyelő magyar minisztertől /vajon melyiktől?/, de legalább Szarka Gábor kancellártól, az ex-ezredes úrtól.) Jómagam az eseményeknek valójában nem is vagyok krónikása, mindössze elképedéssel olvasom a tudósításokat a történésekről, s csupán óvatosan hangot adok véleményemnek: e hitvány bagázs pimaszságának nincs határa. De talán jövő tavasszal a választók majd elküldik kenyéradó gazdáikat, s velük őket is a pokolba!
