Aktív bíró leplezi le Orbánt és csapatát

Négyrészes videósorozatban szólalnak meg aktív és már nem dolgozó bírók arról, hogy miként mennek a dolgok manapság a törvénykezésben.

Indirekt

Hallhatunk arról, hogy a Handó Tünde által uralt Országos Bírói Hivatalban hogyan csorbul a bírói függetlenség, miként lehet valakiből bíró, milyen befolyásolási kísérleteket tapasztalnak.  A megszólaltatott szakemberek közül ketten névvel és arccal, ketten viszont – akik jelenleg is aktív pozíciót töltenek be a bírósági hierarchiában – csak nevük elhallgatásával, arcuk kitakarásával és hangjuk eltorzításával voltak hajlandóak nyilatkozni.

Kadlót Erzsébet: veszélyben a jogállamiság utolsó bástyája, a bírói függetlenség

az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2012-es életre hívása után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy valamennyi bíró karrierje, előmenetele egyetlen személyen, Handó Tündén múlik, még akkor is, ha a nemzetközi kritikákra reagálva jogkörét idővel csorbították. Sokan már a kezdetektől úgy vélték, ő valójában egy „bírói talárba öltözött politikus”, ezt a vélekedést pedig sok szempontból nem cáfolta meg.

Handó bukóban

A jelenleg is bíróként dolgozó szakember úgy látja: Magyarországon ma nem az az elvárás, hogy valaki jó, hanem, hogy megbízható bíró legyen (nem az a cél, „hogy a szakszerűség domináljon”) – a közigazgatási bíróságok ügye ezt a vélekedést erősíti. Az OBH és az igazságszolgáltatás vezetőinek részéről érezhető az elvárás, hogy a bírák közéleti, társadalmi diskurzusban ne vegyenek részt, pedig a bírói függetlenség szellemi függetlenséget jelent, azt, hogy „ne féljek véleményt alkotni az engem körülvevő világról”.

Sándor Zsuzsa: az érem másik oldala, avagy Handón túl…

Handó, a mindenható

2012 óta többször előfordult, hogy Handó Tünde nem azt a személyt nevezte ki vezetőnek, aki a bírói kar támogatását bírta. Ilyenkor

„nem ritka módszer, hogy az OBH elnöke eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot, és az adott vezetői pozícióra megbíz egy általa kiválasztott személyt”.

Az üzenet ezzel az, hogy Handó a megbízott személyt akarja hosszú távon az adott pozícióban látni, évek múltán aztán pedig már nem is nagyon van másnak esélye ellene.

Interjúalanyunk nem tapasztalt olyat a munkája során, hogy egy konkrét ügyben egy vezető utasítást adott volna azzal kapcsolatban, valakit bűnösnek kell-e nyilvánítani, vagy épp felmenteni.

„Ezt ilyen direkt módon nem merik megtenni” 

Handó Tünde gyakorlatilag kirúgta a Fővárosi Törvényszék elnökét

Ami szerinte veszélyt jelent, az leginkább a közvetett befolyásolási kísérlet, ami 

„nyilvánvalóan például a szignálás kapcsán érhető tetten”.

A megszólaló szerint átható a törekvés, hogy a közigazgatási, és politika szempontjából fontos ügyeket kiszervezzék a rendes bírósági rendszer alól külön közigazgatási bíráskodás fölállításával. Valós veszély, hogy amennyiben ezek a bíróságok létrejönnek, akkor például a közérdekű adatok kiadására irányuló perekben a politikai kényességnek „megfelelő” döntések születhetnek.

(forrás: budapestbeacon)