Kockázat nélkül nyúlhatók le az uniós támogatások

Itt az újabb bizonyíték: még mindig nincs gyanúsítottja annak az évek óta tartó nyomozásnak, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal különböző pályázatain elnyert állami támogatások jogosulatlan felhasználása miatt indult. Pedig a hivatalos iratok szerint az ügy nem túl bonyolult. A gyanúval érintett társaságok időközben sorra bedőltek, a főszereplő pedig már új cégeket irányít.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest megyei Adó- és Vámigazgatósága három éve indított vizsgálatot az Inno-Biotech Kft. áfa-visszaigényléseivel kapcsolatban. 2015 augusztusában revíziót tartottak a cég telephelyén, és a jegyzőkönyv szerint az ellenőrcsapat az alábbiakat állapította meg: „A társaság gazdasági tevékenységére utaló jeleket nem tapasztalt, a beszerzésben szerepeltetett EP-LAB 150 enzimtermelő berendezés a helyszínen nem volt megtalálható.” Sőt a cég partnerénél, az IC-Produkt Zrt. telephelyén sem volt ilyen berendezés, holott papíron mindkettő nagyon is létezett, legalábbis az Inno-Biotech Kft. busásan fizetett az IC-Produkt Zrt.-nek a technológiáért. (2015. február 2-án 42 millió 355 ezer forintot, amit márciusban további négy számla követett összesen 114 millió 490 ezer forint értékben, ezekből kettőnek enzimtermelő berendezés volt a megnevezése, a másik kettőnek pedig szoftver.)

Az adóhatóság szerint sem az Inno-Biotech Kft., sem az IC-Produkt Zrt. nem tudott bemutatni olyan bizonylatokat, amelyek alátámasztanák, hogy valós gazdasági tevékenységet végeztek volna.

Az adóellenőrök végül azt a konklúziót vonták le, hogy a számlák kiállítása, illetve befogadása „tudatos szervezés eredménye volt”. Azt is megállapították, hogy a társaságok között személyi összefonódás van: „Dr. Szakács Tamás a vizsgált időszakra vonatkozó értékesítési ügylet minden egyes pontján az IC-Produkt Zrt. és az Inno-Biotech Kft. esetében is irányító szerepet tölt be.”

Mindezek alapján az adóhatóság a számlakibocsátó cég adólevonási, valamint áfa-visszaigénylési jogát 2016. június 30-án elutasította. Büntetőeljárást azonban hivatalból nem indított. A helyszíni szemle és a határozat meghozatala között több mint egy év telt el, ezalatt megváltoztak a tulajdonviszonyok: az IC-Produkt Zrt. 2015 végén, az Inno-Biotech Kft. pedig 2016 elején eladta a többségi részvényeit, mindkét céget egy szlovák származású férfi, Laczi János vásárolta meg.

Felmerül a kérdés, vajon miért adnak el két olyan céget, amely több támogatott innovációs és kutatás-fejlesztési pályázat haszonélvezője. A NAV ellenőrei által hiába keresett enzimtermelő berendezés ugyanis egy Szerves szennyezőkezelő eljárás prototípus kifejlesztése elnevezésű projekt részét képezte, amelyre 376 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFIA).

Mire Laczi János új cégvezetőként hozzáférést kapott a folyószámlához, addig a pályázati pénzből már elutaltak az Albitech Biotechnológiai Kft.-nek 5 millió 715 ezer forintot, a Berill Invest Kft.-nek hat alkalommal összesen 36 millió 500 ezer forintot, a HiiLab Kutatás-fejlesztő Nonprofit Kft.-nek pedig két alkalommal összesen 10 millió 795 ezer forintot.

Kiderült az is, hogy a pályázati pénzek ilyen jellegű továbbutalására nem először került sor az Inno-Biotech Kft. történetében. 2014. december 12-én a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (az NKFIA jogelődje) 188 millió 27 ezer 458 forint pályázati előleget utalt át a cégnek, annak a számlájáról az érdekeltségébe tartozó IC-Produkt Zrt.-hez vándorolt több mint 135 millió forint, miközben a teljesítésnek nincs nyoma.

Laczi János 2016 augusztusában feljelentéseket tett. Becsatolta a két cég folyószámla-kivonatait, hangfelvételeket készített az érintett cégek ügyvezetőivel, akik beismerték, hogy az utalásokat utasításra hajtották végre, és érdemi tevékenységet nem végeztek. Laczi azt is igazolta, hogy a számlákhoz az átutalások időpontjában még nem volt hozzáférése. Feljelentéseit a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság egyesítette, és különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettében el is rendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen, majd az eljárást hatáskör és illetékesség miatt áttették a NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatóságára.

Ekkorra már a finanszírozó, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is gyanút fogott, és elkezdte a projektek monitorozását. Az NKFI Hivatal október 11-én elállt a támogatási szerződéstől, és felszólította a céget a több mint 282 millió forint támogatási előleg, illetve kamatainak a visszafizetésére, majd október 21-én feljelentést tettek különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.

A pénz visszaszerzése szinte reménytelennek tűnik. Az IC-Produkt Zrt. ellen ugyanis 2017. április 11-én, az Inno-Biotech Kft. ellen pedig idén február 26-án felszámolási eljárás indult, így a tárca bottal ütheti a kiutalt támogatások nyomát, az összeg megközelíti az egymilliárd forintot.

Szakács Tamást többször kihallgatták tanúként, de gyanúsítottja még nincs az ügynek…

Az 54 éves Szakács Tamás már új kutatási lehetőségek felé kacsingat. A múlt évben a mérnöki tevékenységet és műszaki tanácsadást végző ERG Group-Developtment Kft. ügyvezetője lett, a cégben ezzel egy időben tulajdonossá vált a lánya. Szakács emellett igazgatósági tag lett az ERGoPort Zrt.-ben. Arra azonban vigyázott, hogy tulajdon ne maradjon a nevén, mert a szintén a vezetése alatt álló AquaOzone Kft.-nek a százszázalékos üzletrészét az idén a lányára ruházta át.

Az IC-Pordukt Zrt. már 2014-ben felkerült az Európai Bizottság által kifogásolt Gazdaságfejlesztési Operatív Program-projektek listájára egy előző évi projekttel, amelyben otthonfigyelő szoftver és hardver kiépítésére kapott több mint százmillió forint vissza nem térítendő támogatást a cég. A fenti cikkben szereplő támogatásokat ezt követően utalták ki részükre.

(Forrás: 168 Óra)

Kapcsolódó:

Az uniós támogatások a brüsszeli „szabadságharc” során fideszes zsebekbe vándorolnak