Budapesti hétköznapok
Április 30-ra: Ötven éve avatták föl Marx-Engels mauthauseni gránitból készült szobrát Budapesten
Az állványok közt fokozatosan kibontakozik a forma, a tömbökből faragott kettős figura. Most vállig áll már a Marx-Engels szobor a Jászai Mari téren.
Valaki felmászik az állványzathoz támasztott létrán és eltűnik a síkok között: Segesdi György szobrászművész.
– Ez volt az elképzelésem – mondja a művész, akivel együtt figyeljük a beemelés aprólékos, pontos munkáját. – Nem foglalkoztatott a naturális hasonlóság. Marx és Engels alakjában tanításuk érvényességét, emberi nagyságukat akartam egyszerre, egyidejűleg érvényre juttatni. Hogy ezáltal eltértem az emberekben élő általános képtől, erre csak azt mondhatom: többek között a szobrászok feladata, az én feladatom is a képzetek alakítása. Hiszem, hogy egy idő után fel sem merül az emberekben a csak külsőleges hasonlóság kérdése. (…) Örülök, hogy rátaláltam a gránitra, azt hiszem, megfelelőbb anyagot nem is találhattam volna. Bár be kell vallanom, hogy eredetileg fémben képzeltem el a kompozíciót. Nem sookat kellett változtatnom elgondolásomon, mert a kőben is megvan ugyanaz az áttekinthetőség, szigorú szerkezet, mint amelyet fém munkáimban igyekeztem érvényesíteni. Végül el kell mondanom még, hogy vonzott a lehetőség; gránitból ilyen nagyméretű emlékmű még nem készült nálunk.
Jászai Mari tér, Marx és Engels szobra (Segesdi György, 1971.). Jobbra az MSZMP székház a mai Képviselői Irodaház („Fehér Ház”) a Margit hídról nézve (1972) Fotó: Hlatky Katalin-Főkert/Fortepan
A szobor meghatározza környezetét
Hangsúlyosabbá, városképi szempontból jelentősebbé válik a Jászai Mari tér. A centrumában álló szobor magához vonzza a tekintetet, egyszersmind összeköttetést teremt a hídfő és a környező házak között. A terep is, mintha megemelkedett volna, elvesztette teknőszerűségét.
Végső kialakításában mindez a szobrász, valamint a posztamenset tervező Schall József és a zöldterületet rendező Kertészeti Vállalat közös munkáját dicséri.
Nem szabad megfeledkeznünk a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, a süttői telep faragóiról sem. A hat darabból álló, hatalmas szobor végső megmunkálása az ő érdemük, mérföldkő a vállalat életében. Eddig még nem alkalmazott módszerrel, új technológiával, különleges vésőkkel kellett dolgozniuk, hogy a mészkőnél tízszerte keményebb mauthauseni gránitból kibonthassák a figurát.
A kiválasztásához, faragásához legjobb szakembereiket adták, akik fél éven át birkóztak az anyaggal a művészi elképzelés megvalósításáért, az egyik legjelentősebb budapesti emlékmű elkészüléséért.
Magyar Nemzet, 1971. április 30. – Forrás: fovarosi.blog.hu
