Frissítve! Átnyomták a parlamenten a lakás-takarékpénztárak tönkretételét

Az Országgyűlés kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.

A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik erről szóló javaslatát.

Bánki Erik a csok mellett agitált

A kormánypárti képviselő indítványában hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP nemzeti ügynek tekinti az otthonteremtést, ami családtámogatási politikájának egyik fontos pillére. “Célunk, hogy minden magyar családnak saját otthona legyen” – fogalmazott, rámutatva: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 2015-ös bevezetése óta több mint 90 ezer családnak biztosított támogatást, közel 250 milliárd forint értékben.

Kiemelte továbbá, az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok ma már jelentős állami támogatást vehetnek igénybe használt és új lakás vásárlásakor. Ez segít a családoknak abban, hogy túlzott eladósodás nélkül jussanak saját otthonhoz – tette hozzá.

Bánki Erik ugyanakkor figyelmeztetett, az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is “extraprofitot realizálnak”.

A lakástakarék-program mára egy az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz – fejtette ki, megjegyezve, a jellemzően kis összegű konstrukció miatt a megtakarításokból alig épültek új lakások.

Az előterjesztő szerint a csok az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak. Megjegyezte, az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakás-takarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a takarékpénztárak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. Bánki Erik közlése alapján a négy lakás-takarékpénztári szolgáltató 2010 óta közel 60 milliárd forint “extraprofitot” realizált.

A kormánypárti politikus kitért arra is, az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a csok további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják. A költségvetés idén mintegy 230, jövőre pedig több mint 240 milliárd forintot biztosít különböző konstrukciókban otthonteremtésre.

A kormány döntése valójában káros, csak a Fidesz közeli cégekhez akarják átterelni az embereket

A lakás-takarékpénztárak tönkretétele sokat árt a lakásra gyűjtő, takarékoskodni próbáló embereknek és – amiről eddig kevés szó esett – több ezer ember veszítheti el miatta a munkáját. A kormány célja az emberek átterelése a Fidesz közeli CSOK-os és NOK-os cégekhez.

Már tegnap óriási roham indult a pénztáraknál. Rendkívül megnövekedett az érdeklődés a most még támogatott lakástakarékpénztári megtakarítások iránt.

Fidesz: a pénztárak nem szolgálták kellően a célokat

Manninger Jenő (Fidesz) szerint pártja folyamatosan keresi az otthonteremtés és a gyermekvállalás hatékony ösztönzőit. Ha azonban a baloldalon múlna, ismét eltörölnék azokat, ahogy tették már kormányzásuk alatt – jegyezte meg.

Szólt a kormány otthonteremtési programjának töretlen népszerűségéről, és arról, milyen volumenben hívták már le a családok a csok-ot, amelyet a 2015-ös bevezetésekor a szocialisták életidegennek, realitástól mentesnek neveztek.

A lakás-takarékpénztárak ugyanakkor az elmúlt húsz év tapasztalata alapján nem szolgálták kellően a kívánt célokat, ugyanakkor extraprofithoz juttatták a szolgáltatókat – nyomatékosította.

A már megkötött szerződéseket és az eddigi befizetéseket a módosítás nem érinti, vagyis fokozatosan szűnik meg az állami támogatás.

Jobbik: vérlázító a javaslat

Z. Kárpát Dániel a javaslatot is vérlázítónak nevezte, a kormánypárti indoklásokat azonban felháborítónak. Van az a pénz, amiért képesek ekkorát rúgni magyar fiatalok tízezreibe? – kérdezte. Egyértelműnek nevezte, hogy a lakástakarékok célja nem az új építésű lakások számának jelentős növelése.

Amikor a csokra hivatkoznak, hazudnak – jelentette ki. Hangsúlyozta: az nem váltja ki a lakás-előtakarékosságot, hiszen a csokot zömében azok tudják kihasználni, akik már rendelkeznek 10-20 millió forintos önrésszel.

Szerinte is számos kritika megfogalmazható a lakáspénztárak üzleti módszerei ellen, de ez nem azt jelent, hogy „le kellene dózerolni a rendszert”.

Bírálta, hogy a kormányoldal tisztességtelen piaci profitról beszél, miután nyolc éve vannak kormányon. „Ez az önök alkalmatlanságáról árulkodik” – jegyezte meg.

Sérelmezte, hogy a kormánypárti képviselők még arra sem nyitottak, hogy a már szerződéssel rendelkezők meghosszabbíthassák azt, és kétkedésének adott hangot azzal kapcsolatban, valóban képes-e az országos betétbiztosítási alap helyt állni, ha piaci zavar történik.

MSZP: visszavonás után kell újragondolni a kérdést

Varga László (MSZP) szerint a kormányzatnak vissza kellene vonnia a javaslatot, hogy azt követően indulhasson érdemi vita a témáról, ha pedig a kormány kiskapukat lát a rendszerben, akkor azokat megszüntetés helyett be lehet zárni.

Az ellenzéki képviselő szerint elképesztő, hogy egy 1996 óta politikai konszenzus mellett működő rendszert diktátumszerűen, egyik napról a másikra törölne el a kormányzat, hangsúlyozva, hogy a lakáskassza a támogatások legszélesebb körben igénybe vehető, „legsokoldalúbb lába”.

Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának lenyúlásakor elhangzott érvek visszatéréséről beszélt, az egészségügy állapota és a szegénységtől való félelem mögött napjaink Magyarországának harmadik legnagyobb problémája éppen a lakhatási válság.

A családi otthonteremtési támogatás (csok) kapcsán arról beszélt, hogy ezt a megoldást a családok alig 3,2 százaléka tudta igénybe venni, megemlítve, hogy a javaslat elfogadása esetén megszűnne a nyugdíjasok lakásfelújításhoz, -korszerűsítéshez, nyugdíjasházi bérleti jog szerzéséhez nyújtott kedvezmény is.

DK: ostoba, igazságtalan, felháborító az indítvány

A DK vezérszónoka szerint gazdasági szempontból ostobaság, társadalmi tekintetben mélyen igazságtalan, üzleti értelemben pedig felháborító és korrupt a kezdeményezés, amely a kormánypártok szokása szerint a legkiszolgáltatottabbaktól venne el pénzt.

Arató Gergely az egészségügy és a felsőoktatás fizetőssé tételével, a cafeteria megszüntetésével, a szociális támogatások megnyirbálásával egy kategóriába sorolta a tervezett intézkedést.

Felvetette, hogy a kormány az uniós pénzek elapadása és a világgazdaság „döccenése” miatt kieső forrásokat próbálja így előteremteni, miközben a hozzá közel állókhoz irányítaná át ezeket a megtakarításokat.

A politikus hangsúlyozta: a lakáskassza a csak kis összeget megtakarítani tudókat is segítette, valamint fontos szerepe volt a fiatalok takarékosságra nevelésében is.

LMP: a kormány szembemegy a társadalommal

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta: kétharmados többség birtokában ezt a szabályozást is kijavíthatná a kormányzat, ahogyan tette azt a hitelezési feltételek szigorítása vagy a készpénzfelvétel szabályainak módosítása során.

A lakhatási válság tovább növekedéséről beszélve kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásakor a kormányoldal lesöpörte pártja bérlakás-alapra vonatkozó javaslatát.

Elfogadhatatlannak nevezve az öngondoskodásba vetett bizalom tönkretételét, a lehetőségek csökkentését, miközben napjainkban Budapesten egy átlagfizetés 60 százalékát teszi ki egy átlagos albérlet díja.

Kitért arra is: ha elvonják a lakástakarék lehetőségét a társasházaktól, azok háromnegyede nem tud majd felújításba kezdeni, ami tovább rontja a hazai lakásállomány állapotát.

A képviselő szerint az intézkedés célja egyértelműen a „lakáslottó” népszerűsítése, illetve az, hogy „eltakarítsák” annak konkurenciáját.

Párbeszéd: a javaslat egy 22 éves konszenzust rúg fel

Mellár Tamás (Párbeszéd) a törvényjavaslat egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy az egy 22 éves konszenzust rúg fel. A lakás-takarékpénztárak rendszere 1996. óta jól működik, legfeljebb az volt vele a probléma, hogy nem korábban vezették be – értékelt. A megtakarításokat valóban főleg felújításokra fordították, az állami támogatás jelentős és a közvetítők is komoly haszonra tettek szert, de ezeket a gondokat lehetett volna orvosolni – jelentette ki. Azt kérdezte: azért kell megszüntetni az ágazatot, mert valaki más akarja rátenni a kezét a 800-1000 milliárd forintos vagyonra, vagy azért, mert ezzel az összeggel akarnak javítani a költségvetés nehéz helyzetén?.

Jobbik: a javaslat több mint egymillió embert büntet

Farkas Gergely (Jobbik) azt mondta, hogy miközben sok fiatal már most is külföldön dolgozik, sok pedig gondolkodik az elvándorláson, a kormány „belengeti” a fizetős felsőoktatást, majd eltörli a lakás-takarékpénztári rendszer állami támogatását. Lehet, hogy ezerből egy ember szaunára vagy medencére költötte a pénzt, a többség azonban lakásfelújításra – jelentette ki. Hozzátette, egy törvényben szabályozni lehetne, hogy mire fordíthatóak a lakás-takarékpénztári megtakarítások. A javaslattal nem csak a pénztárakat büntetik, hanem azt a több mint egymillió embert is, akik megpróbáltak takarékoskodni – mondta.

MSZP: egyre mélyül a lakhatási válság

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, hogy egyre mélyül a lakhatási válság, másfél millió ember él olyan lakásban, amellyel komoly minőségi problémák vannak. Ideális esetben az állam feladata lenne, hogy csökkentse az úgynevezett lakásszegénységből származó hátrányokat, de a lakhatásra fordított közpénzek döntő többsége a jobb módú családokhoz kerül – jelentette ki.

LMP: kitől kapott politikai utasítást Bánki Erik?

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte a fideszes Bánki Eriktől, a tárgyalt javaslat előterjesztőjétől, kitől kapta a politikai utasítást arra, hogy beterjessze az indítványt. Arra is kíváncsi volt, hogy a kormányzat korábban miért nem orvosolta a lakás-takarékpénztárak működési problémáit. A rendszer megszüntetése után milyen alternatívát tudnak felmutatni a lakosság számára, és hogy próbálják kezelni a már most is körvonalazódó piaci pánikot? – érdeklődött.

Ellenzéki felszólalások

A DK-s Grécy Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek már szavaztak erről a javaslatról, hiszen elözönlötték a lakás-takarékpénztárakat, hogy szerződést kössenek még a törvénymódosítás elfogadása előtt.

A jobbikos Szilágyi György arról beszélt, hogy a lakás-takarékpénztárak az egyre inkább elszegényedő középosztály számára népszerűek, mert lakásfelújításra vagy hitelönrész biztosítására is használhatók.

Varga László (MSZP) a KDNP és a kormánytagok véleménynyilvánítását hiányolta, és arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy legyenek szolidárisak azokkal, akik éppen most pénzintézetekben várakoznak, szerződéskötésre várva.

Lukács László György (Jobbik) szerint a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetésével a vidéki fiatalok lehetőségeit veszik el. Az programban kapható évi 72 ezer forintos állami támogatást Mészáros Lőrinc 24 másodperc alatt keresi meg – jegyezte meg a képviselő, aki arra kérte a kormánypárti politikusokat, hogy ne akarjanak a vidéki embereknek rosszat.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint értelmetlen egy ennyire hatékony beruházást leépíteni, míg Korózs Lajos (MSZP) a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások lenyúlásához hasonlította a lépést. „Kell a zsé, mert üres a kassza” – fogalmazott.

Tordai Bence (Párbeszéd) alávaló gazemberségnek nevezte a javaslatot, és úgy vélte: egy „Fidesz-közeli oligarcha” kinézte magának a piacot, ahol majd ő fog extraprofitot elérni. A képviselő magánérdekek képviseletével vádolta a Fideszt, a kormánypárti képviselőket pedig „idomított gombnyomó droidnak” nevezte.

Az MSZP-s Harangozó Tamás azt kérte a fideszes és KDNP-s képviselőktől, hogy szavazzanak nemmel, „legyen bátorságuk nemet mondani egy oligarcha kívánságaira”.

Bánki Erik: az ellenzék piaci érdekeket képvisel

Bánki Erik előterjesztőként elmondott zárszavában „zöldségeknek” és „badarságoknak” nevezte az ellenzéki felszólalók által elmondottakat, és az ellenzéket azzal vádolta, hogy valójában nem a magyar embereket védik, hanem multinacionális cégek és a külföldi bankok mellett állnak ki.

Hangsúlyozta: a javaslat egyetlen meglévő szerződést sem érint, és az összes befizetést az Országos Betétvédelmi Alap védi. Az az extraprofit, amit a bankok és pénzintézetek elvitettek az állami támogatásból és az emberek pénzéből, most magyar emberekhez fog vándorolni – összegzett.

Kihirdették a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről szóló jogszabályt

Megjelent a Magyar Közlönyben az a kedden elfogadott törvénymódosítás, amelynek értelmében kivezetik a lakás-takarékpénztárak állami támogatását.

A jogszabály szerdán lép hatályba.

A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket. Az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.

(Forrás: MTI)

Előzmények:

Ma fogadja el a parlament a lakás-takarékpénztárak tönkretételét

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük