Kerítésen innen
Frissítve! Átnyomták a parlamenten a lakás-takarékpénztárak tönkretételét
Az Országgyűlés kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A csokhoz akarják átterelni az embereket.
Az Országgyűlés kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.
A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik erről szóló javaslatát.
Bánki Erik a csok mellett agitált
A kormánypárti képviselő indítványában hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP nemzeti ügynek tekinti az otthonteremtést, ami családtámogatási politikájának egyik fontos pillére. „Célunk, hogy minden magyar családnak saját otthona legyen” – fogalmazott, rámutatva: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 2015-ös bevezetése óta több mint 90 ezer családnak biztosított támogatást, közel 250 milliárd forint értékben.
Kiemelte továbbá, az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok ma már jelentős állami támogatást vehetnek igénybe használt és új lakás vásárlásakor. Ez segít a családoknak abban, hogy túlzott eladósodás nélkül jussanak saját otthonhoz – tette hozzá.
Bánki Erik ugyanakkor figyelmeztetett, az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is „extraprofitot realizálnak”.
A lakástakarék-program mára egy az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz – fejtette ki, megjegyezve, a jellemzően kis összegű konstrukció miatt a megtakarításokból alig épültek új lakások.
Az előterjesztő szerint a csok az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak. Megjegyezte, az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakás-takarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a takarékpénztárak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. Bánki Erik közlése alapján a négy lakás-takarékpénztári szolgáltató 2010 óta közel 60 milliárd forint „extraprofitot” realizált.
A kormánypárti politikus kitért arra is, az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a csok további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják. A költségvetés idén mintegy 230, jövőre pedig több mint 240 milliárd forintot biztosít különböző konstrukciókban otthonteremtésre.
A kormány döntése valójában káros, csak a Fidesz közeli cégekhez akarják átterelni az embereket
A lakás-takarékpénztárak tönkretétele sokat árt a lakásra gyűjtő, takarékoskodni próbáló embereknek és – amiről eddig kevés szó esett – több ezer ember veszítheti el miatta a munkáját. A kormány célja az emberek átterelése a Fidesz közeli CSOK-os és NOK-os cégekhez.
Már tegnap óriási roham indult a pénztáraknál. Rendkívül megnövekedett az érdeklődés a most még támogatott lakástakarékpénztári megtakarítások iránt.
Fidesz: a pénztárak nem szolgálták kellően a célokat
Manninger Jenő (Fidesz) szerint pártja folyamatosan keresi az otthonteremtés és a gyermekvállalás hatékony ösztönzőit. Ha azonban a baloldalon múlna, ismét eltörölnék azokat, ahogy tették már kormányzásuk alatt – jegyezte meg.
Szólt a kormány otthonteremtési programjának töretlen népszerűségéről, és arról, milyen volumenben hívták már le a családok a csok-ot, amelyet a 2015-ös bevezetésekor a szocialisták életidegennek, realitástól mentesnek neveztek.
A lakás-takarékpénztárak ugyanakkor az elmúlt húsz év tapasztalata alapján nem szolgálták kellően a kívánt célokat, ugyanakkor extraprofithoz juttatták a szolgáltatókat – nyomatékosította.
A már megkötött szerződéseket és az eddigi befizetéseket a módosítás nem érinti, vagyis fokozatosan szűnik meg az állami támogatás.
Jobbik: vérlázító a javaslat
Z. Kárpát Dániel a javaslatot is vérlázítónak nevezte, a kormánypárti indoklásokat azonban felháborítónak. Van az a pénz, amiért képesek ekkorát rúgni magyar fiatalok tízezreibe? – kérdezte. Egyértelműnek nevezte, hogy a lakástakarékok célja nem az új építésű lakások számának jelentős növelése.
Amikor a csokra hivatkoznak, hazudnak – jelentette ki. Hangsúlyozta: az nem váltja ki a lakás-előtakarékosságot, hiszen a csokot zömében azok tudják kihasználni, akik már rendelkeznek 10-20 millió forintos önrésszel.
Szerinte is számos kritika megfogalmazható a lakáspénztárak üzleti módszerei ellen, de ez nem azt jelent, hogy „le kellene dózerolni a rendszert”.
Bírálta, hogy a kormányoldal tisztességtelen piaci profitról beszél, miután nyolc éve vannak kormányon. „Ez az önök alkalmatlanságáról árulkodik” – jegyezte meg.
Sérelmezte, hogy a kormánypárti képviselők még arra sem nyitottak, hogy a már szerződéssel rendelkezők meghosszabbíthassák azt, és kétkedésének adott hangot azzal kapcsolatban, valóban képes-e az országos betétbiztosítási alap helyt állni, ha piaci zavar történik.
MSZP: visszavonás után kell újragondolni a kérdést
Varga László (MSZP) szerint a kormányzatnak vissza kellene vonnia a javaslatot, hogy azt követően indulhasson érdemi vita a témáról, ha pedig a kormány kiskapukat lát a rendszerben, akkor azokat megszüntetés helyett be lehet zárni.
Az ellenzéki képviselő szerint elképesztő, hogy egy 1996 óta politikai konszenzus mellett működő rendszert diktátumszerűen, egyik napról a másikra törölne el a kormányzat, hangsúlyozva, hogy a lakáskassza a támogatások legszélesebb körben igénybe vehető, „legsokoldalúbb lába”.
Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának lenyúlásakor elhangzott érvek visszatéréséről beszélt, az egészségügy állapota és a szegénységtől való félelem mögött napjaink Magyarországának harmadik legnagyobb problémája éppen a lakhatási válság.
A családi otthonteremtési támogatás (csok) kapcsán arról beszélt, hogy ezt a megoldást a családok alig 3,2 százaléka tudta igénybe venni, megemlítve, hogy a javaslat elfogadása esetén megszűnne a nyugdíjasok lakásfelújításhoz, -korszerűsítéshez, nyugdíjasházi bérleti jog szerzéséhez nyújtott kedvezmény is.
DK: ostoba, igazságtalan, felháborító az indítvány
A DK vezérszónoka szerint gazdasági szempontból ostobaság, társadalmi tekintetben mélyen igazságtalan, üzleti értelemben pedig felháborító és korrupt a kezdeményezés, amely a kormánypártok szokása szerint a legkiszolgáltatottabbaktól venne el pénzt.
Arató Gergely az egészségügy és a felsőoktatás fizetőssé tételével, a cafeteria megszüntetésével, a szociális támogatások megnyirbálásával egy kategóriába sorolta a tervezett intézkedést.
Felvetette, hogy a kormány az uniós pénzek elapadása és a világgazdaság „döccenése” miatt kieső forrásokat próbálja így előteremteni, miközben a hozzá közel állókhoz irányítaná át ezeket a megtakarításokat.
A politikus hangsúlyozta: a lakáskassza a csak kis összeget megtakarítani tudókat is segítette, valamint fontos szerepe volt a fiatalok takarékosságra nevelésében is.
LMP: a kormány szembemegy a társadalommal
Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta: kétharmados többség birtokában ezt a szabályozást is kijavíthatná a kormányzat, ahogyan tette azt a hitelezési feltételek szigorítása vagy a készpénzfelvétel szabályainak módosítása során.
A lakhatási válság tovább növekedéséről beszélve kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásakor a kormányoldal lesöpörte pártja bérlakás-alapra vonatkozó javaslatát.
Elfogadhatatlannak nevezve az öngondoskodásba vetett bizalom tönkretételét, a lehetőségek csökkentését, miközben napjainkban Budapesten egy átlagfizetés 60 százalékát teszi ki egy átlagos albérlet díja.
Kitért arra is: ha elvonják a lakástakarék lehetőségét a társasházaktól, azok háromnegyede nem tud majd felújításba kezdeni, ami tovább rontja a hazai lakásállomány állapotát.
A képviselő szerint az intézkedés célja egyértelműen a „lakáslottó” népszerűsítése, illetve az, hogy „eltakarítsák” annak konkurenciáját.
Párbeszéd: a javaslat egy 22 éves konszenzust rúg fel
Mellár Tamás (Párbeszéd) a törvényjavaslat egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy az egy 22 éves konszenzust rúg fel. A lakás-takarékpénztárak rendszere 1996. óta jól működik, legfeljebb az volt vele a probléma, hogy nem korábban vezették be – értékelt. A megtakarításokat valóban főleg felújításokra fordították, az állami támogatás jelentős és a közvetítők is komoly haszonra tettek szert, de ezeket a gondokat lehetett volna orvosolni – jelentette ki. Azt kérdezte: azért kell megszüntetni az ágazatot, mert valaki más akarja rátenni a kezét a 800-1000 milliárd forintos vagyonra, vagy azért, mert ezzel az összeggel akarnak javítani a költségvetés nehéz helyzetén?.
Jobbik: a javaslat több mint egymillió embert büntet
Farkas Gergely (Jobbik) azt mondta, hogy miközben sok fiatal már most is külföldön dolgozik, sok pedig gondolkodik az elvándorláson, a kormány „belengeti” a fizetős felsőoktatást, majd eltörli a lakás-takarékpénztári rendszer állami támogatását. Lehet, hogy ezerből egy ember szaunára vagy medencére költötte a pénzt, a többség azonban lakásfelújításra – jelentette ki. Hozzátette, egy törvényben szabályozni lehetne, hogy mire fordíthatóak a lakás-takarékpénztári megtakarítások. A javaslattal nem csak a pénztárakat büntetik, hanem azt a több mint egymillió embert is, akik megpróbáltak takarékoskodni – mondta.
MSZP: egyre mélyül a lakhatási válság
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, hogy egyre mélyül a lakhatási válság, másfél millió ember él olyan lakásban, amellyel komoly minőségi problémák vannak. Ideális esetben az állam feladata lenne, hogy csökkentse az úgynevezett lakásszegénységből származó hátrányokat, de a lakhatásra fordított közpénzek döntő többsége a jobb módú családokhoz kerül – jelentette ki.
LMP: kitől kapott politikai utasítást Bánki Erik?
Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte a fideszes Bánki Eriktől, a tárgyalt javaslat előterjesztőjétől, kitől kapta a politikai utasítást arra, hogy beterjessze az indítványt. Arra is kíváncsi volt, hogy a kormányzat korábban miért nem orvosolta a lakás-takarékpénztárak működési problémáit. A rendszer megszüntetése után milyen alternatívát tudnak felmutatni a lakosság számára, és hogy próbálják kezelni a már most is körvonalazódó piaci pánikot? – érdeklődött.
Ellenzéki felszólalások
A DK-s Grécy Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek már szavaztak erről a javaslatról, hiszen elözönlötték a lakás-takarékpénztárakat, hogy szerződést kössenek még a törvénymódosítás elfogadása előtt.
A jobbikos Szilágyi György arról beszélt, hogy a lakás-takarékpénztárak az egyre inkább elszegényedő középosztály számára népszerűek, mert lakásfelújításra vagy hitelönrész biztosítására is használhatók.
Varga László (MSZP) a KDNP és a kormánytagok véleménynyilvánítását hiányolta, és arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy legyenek szolidárisak azokkal, akik éppen most pénzintézetekben várakoznak, szerződéskötésre várva.
Lukács László György (Jobbik) szerint a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetésével a vidéki fiatalok lehetőségeit veszik el. Az programban kapható évi 72 ezer forintos állami támogatást Mészáros Lőrinc 24 másodperc alatt keresi meg – jegyezte meg a képviselő, aki arra kérte a kormánypárti politikusokat, hogy ne akarjanak a vidéki embereknek rosszat.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint értelmetlen egy ennyire hatékony beruházást leépíteni, míg Korózs Lajos (MSZP) a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások lenyúlásához hasonlította a lépést. „Kell a zsé, mert üres a kassza” – fogalmazott.
Tordai Bence (Párbeszéd) alávaló gazemberségnek nevezte a javaslatot, és úgy vélte: egy „Fidesz-közeli oligarcha” kinézte magának a piacot, ahol majd ő fog extraprofitot elérni. A képviselő magánérdekek képviseletével vádolta a Fideszt, a kormánypárti képviselőket pedig „idomított gombnyomó droidnak” nevezte.
Az MSZP-s Harangozó Tamás azt kérte a fideszes és KDNP-s képviselőktől, hogy szavazzanak nemmel, „legyen bátorságuk nemet mondani egy oligarcha kívánságaira”.
Bánki Erik: az ellenzék piaci érdekeket képvisel
Bánki Erik előterjesztőként elmondott zárszavában „zöldségeknek” és „badarságoknak” nevezte az ellenzéki felszólalók által elmondottakat, és az ellenzéket azzal vádolta, hogy valójában nem a magyar embereket védik, hanem multinacionális cégek és a külföldi bankok mellett állnak ki.
Hangsúlyozta: a javaslat egyetlen meglévő szerződést sem érint, és az összes befizetést az Országos Betétvédelmi Alap védi. Az az extraprofit, amit a bankok és pénzintézetek elvitettek az állami támogatásból és az emberek pénzéből, most magyar emberekhez fog vándorolni – összegzett.
Kihirdették a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről szóló jogszabályt
Megjelent a Magyar Közlönyben az a kedden elfogadott törvénymódosítás, amelynek értelmében kivezetik a lakás-takarékpénztárak állami támogatását.
A jogszabály szerdán lép hatályba.
A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket. Az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.
(Forrás: MTI)
Ma fogadja el a parlament a lakás-takarékpénztárak tönkretételét
Friss
- Április 4 – Voks 2024, élesedik a helyzet
- Rákaynak a saccolás mellett az általa oly sokat magasztalt magyar nyelv sem az erőssége
- 2024, Magyarország: fulladozó gyereket küldtek el az ügyeletről, mert a doki nem tudott belépni a számítógépes rendszerbe
- A néma Operaházban csak a büfé lesz hangos – Sztrájkolnak a művészek
- „Vissza a főútra” – Így másznak ki életük kátyúiból az egyes csillagjegyek
- Elbukta az olimpiai indulás lehetőségét a japánok csodaúszója
- Lecsaphat a magyar maffia, ami nem sokban különbözik a palermóitól? – 24 órás védelmet kap Magyar Péter és családja
- Ki ne szülne szívesen a Pintér Sándor-féle „bensőséges hangulatú szülészeten”, ahol nincs újszülöttgyógyász és szakápoló?
- Kis Grófo: indul a filmforgatás! – Ha egy üzlet beindul……
- Elindult a Szakcsi Rádió – Faltól falig jazz