Az Alkotmánybíróság rendbenlévőnek minősítette, értelmezte és szűkítette a rémhírterjesztés büntethetőségét

A Magyar Közlönyben megjelent AB határozat szerint a különleges jogrend idején megváltoztatott büntetőjogi szabályok alkotmányosak. Mindezt annak kapcsán vizsgálták, hogy egy meg nem nevezett személy megtámadta, amit az AB elutasított.

Saját hatáskörben megállapították…

“alkotmányos követelmény, hogy a tényállás csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.”

Az ügyet soron kívül bírálták el

Fontos értelmezési tényező, hogy a rémhírterjesztés szűkített meghatározása a tudatos, szándékos tálalás.

A rendőrség eddig más módon alkalmazta a jogszabályt – igaz, az ügyészség rendre felülbírálta az elindított eljárásokat -,

például egy 64-éves szerencsi férfit a rendőrség egy Facebook-poszt miatt állított elő, az ügyészség szerint azonban a férfi nem követett el bűncselekményt, mivel csak a véleményét fogalmazta meg az írásában.

A Btk. érintett rendelkezései a következők:

“337. § (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Az AB megállapította,

hogy a Btk. 337. §-a 2020. március 30-ig hatályos szabálya már tartalmazott hasonló bűncselekményt, szintén rémhírterjesztés elnevezés alatt. Eszerint aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bonyolult jogi fejtegetés részletezi, hogy az új szabály mennyivel több elemet tartalmaz, mint a korábbi.

A végeredmény ismert: az új szabály nem alkotmányellenes.

Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleményét fűzött a határozathoz

Szerinte az AB nem tárgyalhatta volna az ügyet – jogi szaknyelven szólva – nem fogadhatta volna be a kérelmet.

Forrás

koronavírus-fertőzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük