Kevés az egy év felfüggesztett szabadságvesztés a pedofil képeket informatikai eszközein sokezerszám gyűjtő Kaleta Gábor volt perui nagykövettel szemben – napok óta erről folyik a vita. De a túl enyhének tartott verdiktről nem a Btk. és nem a bíróság tehet.

Az ügyészség a vádlott beismerésére tekintettel – érdemi tárgyalás mellőzésével – felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, amit a bíróság köteles elfogadni.

A hatályos Btk. ezt a cselekményt három hónaptól három évig terjedő büntetési tétellel fenyegeti.

Egy-egy ítéletről lehet vitát folytatni,

és akár ilyen lehet Kaleta Gábor ügye is, aki 19 ezer, gyermekeket ábrázoló pornográf felvételt gyűjtött össze a hivatali laptopján. Ezt pedig az elsőfokú ítélet szerint megúszta egy év felfüggesztett szabadságvesztéssel, illetve 540 ezer pénzmellékbüntetéssel.

Ez kevés lenne?

Ebben nem kívánok állást foglalni, bár az ATV Civil a pályán, illetve az ATV Start és Egyenes beszéd című műsorában – az adásidő biztosította keretek között – magam is beszéltem ennek jogi vetületeiről.

Először is szögezzük le,

hogy a hatályos Btk. szerint aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt

  • a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
  • b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha ez utóbbi tényállás is megvalósult volna – tehát Kaleta ilyen, akár másoktól származó képeket terjesztett –, a büntetési tétel felső határa öt esztendő lenne.

De ezt persze nem tudjuk

A Btk. tehát a védeni kívánt érdekek megsértése – ilyen például a fiatalkorúak egészséges szexuális fejlődése – esetére megfelelőnek tűnő szankciókat helyez kilátásba. Más kérdés, hogy az ügyészség a büntetőeljárási törvény szabályainak megfelelően a vádiratában azt rögzítette, hogy amennyiben Kaleta beismeri a cselekményét, és lemond a tárgyalás jogáról, csupán felfüggesztett szabadságvesztés, illetve pénzbüntetés kiszabására tesz indítványt.

Ilyenkor a bíróság a vádhoz kötöttség elve okán csak a beismerés elfogadásáról dönt,

és ha azt rendben találja, az ügyészi indítványtól nem térhet el, s ahhoz képest súlyosabb büntetést nem szabhat ki. A jogalkotó ezt az intézményt pergazdaságossági szempontokra is figyelemmel alkotta meg, hiszen mindenki jobban jár, ha egyértelműen bizonyított bűncselekményeknél a terhelt beismerő vallomásának birtokában – egy esetleg elhúzódó eljárás helyett – gyorsan születik ítélet.

A vádlott védője mindezek ellenére enyhítésért fellebbezett

Mi, gyakorlott ügyvédek kétségkívül arra tanítjuk fiatal kollegáinkat, hogy ügyészi fellebbezés hiányában általában érdemes a védőnek fellebbezést előerjeszteni, mert ilyen esetben súlyosítási tilalom van, ezért a vádlott nem járhat rosszabbul, mert a másodfokú bíróság vagy helybenhagyja vagy enyhíti a büntetést. A jelen esetben azonban érdemes lett volna jobban megfontolni egy ilyen lépést, nehogy öngólt lőjenek, és fokozzák a társadalmi elégedetlenséget, még sokáig napirenden tartva ezt a meglehetősen kínos ügyet.

Mindez jogilag rendben is van,

az viszont vitatható lehet, szerencsésen döntött-e az ügyészség az ilyen indítványról, és megfelelően állapította-e meg a kilátásba helyezett nevesített, mértékes büntetést. Ezek valós kérdések, de emiatt a Btk. szigorítására nincs szükség, inkább a vádhatóságot kell kérdezni, miért választotta ezt az utat.

A felvetés azért is jogos,

mert Kaleta két fideszes igazságügy-miniszter sajtófőnöke volt, majd az Orbán-kormány megbízásából Magyarországot képviselte Peruban, ahonnan egyébként az ügy kirobbanása után titokban csempészték haza. Mindezek alapján állítható: a pedofilbotrányba keveredett nagykövet tette súlyosabb megítélés alá eshet, mint egy hétköznapi polgáré, hiszen Kaleta jelentős károkat okozhatott az országnak, illetve a saját kormányának, mert cselekményével igencsak rombolta annak hazai és nemzetközi megítélését.

Itt még nincs vége a kérdéseknek

Mert vajon miként fordulhatott elő, hogy a bizalmas állami pozíciókat betöltő Kaleta esetében a kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzés semmilyen kockázati tényezőt nem talált? Pedig a sajátos szenvedélye – amelynek felderítéséhez elég lett volna a számítógépének adatforgalmát figyelni – igencsak kiszolgáltatottá, zsarolhatóvá tette. Csak a szerencsén múlott, ha ezzel a lehetőséggel idegen titkosszolgálatok, esetleg külföldi gazdasági érdekeltségek nem éltek.

Amennyiben netán kevésnek tartja valaki az egy év felfüggesztettet, az ítéletet nem is a pedofil képek tömeges gyűjtése miatt lehetne vitatni.

Ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy ki volt az elkövető, és miként kerülhetett fontos posztokra.

A kormánypártok tehát ne a Btk. szigorításán gondolkodjanak, hanem inkább a vezetők kinevezési gyakorlatát vizsgálják felül.

Forrás

koronavírus-fertőzés

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here