Heti lapzsemle. Meghökkentően csekély sajtóvisszhangja volt a néhány nappal ezelőtti XIII. kerületi kilakoltatási botránynak. A Város Mindenkié csoporton nem múlott — ők elvégezték a feladatukat.

Megkondul a vészharang

Körlevelet küldött a sajtónak és civil támogatóknak szeptember 18-án az embereket utcára kényszerítő állami és önkormányzati politika ellen küzdő A Város Mindenkié csoport (AVM). „Kilakoltatás fenyeget egy 70 éves nőt és az unokáját a XIII. kerületben. A végrehajtást kérő a kerületi önkormányzat. A család jövedelme nem elegendő ahhoz, hogy magánbérleménybe költözzenek, ezért a kilakoltatás a hajléktalanná válásukhoz vezetne” — figyelmeztettek.

Így süllyed egy család a nyomorba

„Mária 2007-ben költözött a XIII. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásba. Lánya halálát követően ő nevelte az unokáját. Mária igyekezett kifizetni a lakás bérleti díját és közüzemi számláit, azonban a létminimum alatti jövedelme miatt visszatérően olyan dilemmákkal szembesült, amelyekben csak rosszul dönthetett: enni ad az unokájának, kiváltja a cukorbetegsége kezelésére szolgáló inzulint, vagy befizeti az esedékes számlákat” — vázolta a helyzetet az AVM körlevele.

Mi ez? Kiszavazóshow?

A beszámoló szerint nem a család anyagi nehézségei veszélyeztetik leginkább a lakhatásukat. Az önkormányzat „a hátralék kezeléséhez az évek során többször igyekezett segítséget – akár jelentős összegű adósságcsökkentő támogatást – nyújtani a családnak.” A hátralék azonban összességében tovább nőtt.
A szeptember 21-ére kitűzött kilakoltatás valódi oka azonban az önkormányzat munkatársának a tájékoztatása szerint sem a család lakbér- és közüzemi díj hátraléka. Az AVM információi szerint az indok hivatalosan az „együttműködés hiánya” és a „közösségi együttélés szabályainak a megsértése”, illetve a szomszédok ezzel kapcsolatos panaszai.
Azt, hogy ezek a vádak pontosan mit jelentenek, sem a civilek, sem Mária nem tudták, „ami önmagában is aggályos”.
Az AVM kérte az önkormányzatot, hogy függesszék fel a kilakoltatást. Mint írták, erre azt a választ kapták, hogy „arra akkor van lehetőség, ha a lakóközösség többsége erre az álláspontra helyezkedik”.
A Város Mindenkié álláspontja: „Ezt a jogállamiság szempontjából is értelmezhetetlen, méltánytalan eljárásnak és a felelősség áthárításának tekintjük. Egy önkormányzat nem dönthet családok sorsról egy valóságshowba illő kiszavazáson keresztül”.

Nem hagyták annyiban

Az AVM emlékeztetett: A Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) 12. pontja értelmében a XIII. kerületi önkormányzat törvényi kötelezettsége „a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása”.
A kilakoltatási döntés előtt ennek érdekében például megtehették volna azt, amit a civil aktivisták: „Mária több szomszédjával beszéltek, és a többségük aláírta azt a petíciót, ami Mária kilakoltatásának a megakadályozását kéri az önkormányzattól. Volt olyan szomszéd is, akinek volt ugyan konfliktusa Máriával, ugyanakkor azt gondolta, hogy erre nem arányos, és bizonyosan nem szükséges válasz a család kilakoltatása”.

Hol van a mediátor?

„Egyetértünk vele: egy társasházi konfliktusnak nem tisztességes megoldása egy család hajléktalanná tétele. Ezzel kapcsolatban fontos körülmény, hogy az önkormányzat tudomásunk szerint nem nyújtott segítséget a lakóközösség számára – például mediátor bevonásával – a szomszédsági konfliktusok kezeléséhez és feloldásához” — olvasható az AVM blogján.
(Az AVM vészjelzéséről a Mérce  és a Blikk  is hírt adott.)

Haladékot kaptak

Az AVM riadójelére civil polgárok és a Mérce, valamint az nlc.hu munkatársai reagáltak. A civilek testükkel élőláncot alkotva torlaszolták el a kiürítésre kijelölt lakás bejáratát. Az újságírók pedig közzétették az örömhírt: „A Város Mindenkié (AVM) csoport szervezett élőláncot a bejárat előtt, a polgármester pedig elhalasztotta a kilakoltatást.
(…)
Az AVM célja, hogy Máriát és unokáját egyáltalán ne lakoltassák ki, hanem rendezzék a helyzetüket, hogy újra bérlővé válhassanak”.

„Nekünk nincs hova menni, csak a padra”

A Város Mindenkié rövid videót is közzétett, amelyben Mária beszél arról, hogy nem tudja elfogadni a fenyegető kilakoltatás indoklását, és kéri az önkormányzatot, ne tege ezt vele és unokájával, mert nekik nincs hová menniük, sehová nem tudnák elhelyezni a holmijukat.
A helyzet nem oldódott meg véglegesen. Továbbra sem tudni semmit arról, hogy mi az igazi baj a családdal, pontosan kinek van velük problémája, és elhárul-e végleg a kilakoltatás fenyegetése, ami a fejük fölött lebeg.

Tárgyalások a Prevenciós Központtal

Az újabb tárgyalásokról és a megoldási lehetőségekről a Mérce számolt be részletesen hétfőn, a kilakoltatás felfüggesztése után: “Az önkormányzat lehetőséget adott, hogy a szociális ügyeket kezelő Prevenciós Központtal együttműködési megállapodást kössön Mária, így rendeződhet a helyzetük. Az aláírásnál az AVM aktivistái is jelen lesznek, remélve, hogy mindkét fél számára előnyös megállapodás születik.
Az AVM aktivistái arról számoltak be lapunknak, hogy a Prevenciós Központ munkatársaival sikerült kidolgozni Mária hátralékának kezelésére egy rövid és hosszú távú cselekvési tervet, a társasházi konfliktus rendezésére viszont még nincs terv.
Ahhoz, hogy Máriának újra legyen hivatalos bérleti szerződése, le kell csökkenteni a tartozást és rendezni kell a konfliktust a szomszédokkal, így egyelőre nem tudni, meddig halasztotta el az önkormányzat a kilakoltatást. Abban viszont mindkét fél benne lenne, hogy a nőt egy kisebb lakásba költöztessék (Mária ettől egyelőre azonban azért vonakodik, mert 21 éves unokájával egy, a mostaninál kisebb lakás szűkös lenne).”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét