Kerítésen innen
Az Országgyűlés elutasította a globális minimumadót
Az Országgyűlés határozatban utasította el a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását – a dokumentumot 118 igen szavazattal, 32 ellenvoks és 6 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a Ház.
Az Országgyűlés határozatban utasította el a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását – a dokumentumot 118 igen szavazattal, 32 ellenvoks és 6 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a Ház.
Mi Hazánk: a globális techcégekre is vonatkozzon a globális minimumadó!
Toroczkai László (Mi Hazánk) amellett érvelt, hogy a globális techcégekre, így például a Facebookra vagy a Google-ra is vonatkozzon a globális minimumadó. Azzal indokolt: a Facebook és a Google bevételei az elmúlt három évben a „Covid-diktatúra” időszaka alatt is jelentősen emelkedtek, ezek a cégek azonban nem fizetnek egy fillér adót sem Magyarországon. Hozzátette: 2021-ben a Facebook 118 milliárd dolláros, a Google pedig 257 milliárd dolláros bevételt ért el, ami mintegy kétszer, illetve négyszer annyi, mint a magyar államháztartás bevételi oldala.
Közölte: a Mi Hazánk ezért megszavazza a magyar vétót, illetve a globális minimumadó elutasításáról szóló határozati javaslatot. Ugyanakkor – folytatta – amennyiben a digitális techcégek megadóztatása visszakerül a globális minimumadóról szóló javaslatba, akkor a Mi Hazánk támogatja a kezdeményezést.
Azt kérte a kormánytól, hogy a következő négy évben vegye rá a közteherviselésre azokat a multikat, akik úgy tűnik, hogy a Fidesz-kormány „kegyeltjei” voltak az elmúlt 12 évben. Azt is javasolta, hogy a kaszinókat is vonják be a extraprofitadó körébe.
Párbeszéd: a javaslattal a kormány a globális nagytőke oldalára állt
Jámbor András (Párbeszéd) azt mondta, hogy a javaslattal a kormány a nemzetállamok helyett a globális nagytőke oldalára állt. Hozzátette, hogy a kabinet a nép érdekei helyett az elit érdekeit képviseli.
Az a probléma, hogy az elmúlt évtizedben nem szedték be ezt a „multiadót”, ez a bevétel pedig hiányzik az egészségügyből, az oktatásból, a kultúrából, a szociális ellátásból, a lakhatásból – közölte.
A kabinet alapvetően a versenyképességgel érvel az indítvány mellett, a német cégek pedig azt mondják, hogy az alacsony adók, az alacsony fizetések, a gyenge munkajog jelentik Magyarországon a versenyképességet – fogalmazott. A német cégek szerint a jogállami környezet hiánya, a korrupció, a kiszámíthatatlan jogi környezet viszont problémát jelentenek – állította a képviselő.
A globális multiadó elfogadása szakítást jelenthetne az elmúlt harminc év azon politikájával, amiben a rendszerváltozás vesztesei továbbra is vesztesek lesznek, a nyertesei pedig tovább gazdagodnak – összegzett a vezérszónok.
LMP: a kormány mentesíteni akarja a multikat az adózás alól
Csárdi Antal (LMP) szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy a multinacionális nagyvállalatok mentesüljenek az adófizetés alól, míg a legkiszolgáltatottabb kisvállalkozásoktól elvenné a kedvezményes adózási formát.
A kormány végérvényesen elszakadt a magyar társadalomtól – jelentette ki.
Szólt a magyar gazdaság három „koronaékszeréről”, az Audi Hungáriáról, a Mol-ról valamint a Richterről, amelyek bár tavaly összesen 670 milliárd forintos adózás előtti nyereségre tettek szert, adózási egyenlegük mégis mínusz 2,9 milliárd forint volt.
Kifogásolta, hogy a kabinet szerinte nemcsak egy negatív adóversenybe megy bele, hanem emellett még egy negatív bérversenybe is, és nem kiszámítható gazdasággal kívánja ide vonzani a vállalatokat.
Az alacsony adó azonban alacsony közszolgáltatásokat eredményez – jelentette ki. Szégyenteljesnek nevezte azt a politikát, hogy a multinacionális vállalatok ne vegyenek részt a közteherviselésben.
Sérelmezte azt is, hogy jövőre a kormány lényegesen több bevételre számít a személyi jövedelemadóból, mint a társasági adóból.
Rámutatott, hogy egy esetleges 15 százalékos társasági adónál jelenleg mindössze két alacsonyabb van Európában.
Fidesz: nem látszik, hogy megvalósul-e a techcégek megadóztatása
Ovádi Péter (Fidesz) is azt kifogásolta, hogy a javaslat két pillére közötti egyensúly megbomlott, így nem látszik biztosítottnak, hogy a techcégek megadóztatása célt ér.
Fontosnak nevezte Magyarország számára, hogy a kiegészítő adót külföldön beszámítsák, jelenleg azonban ez nem tudható.
Rámutatott arra is, hogy háborús gazdasági válság van, ezért nem szabad elhamarkodottan megalkotott szabályokkal rontani a versenyképességet.
Ez a versenyképességi modellek versenye
Kanász-Nagy Máté (LMP) a versenyképességi modellek versenyének nevezte a kormány és az ellenzék eltérő álláspontját, elismerve, valóban bonyolultabb annál a kérdés, hogy lezárható lenne azzal: a kormányoldal a nagytőke lobbistája.
Hangsúlyozta: a pártjának a kormányoldal gazdasági modelljével van problémája, azzal, hogy alacsony adókkal és olcsó munkaerővel kívánják idevonzani a nagyvállalatokat.
Mindennek eredménye az, hogy egy magyar munkaerő kevesebbet keres, mint egy német ugyanannál a cégnél, eközben a környezetvédelmi szempontok sem érvényesülnek.
Az LMP szerint ez nem fenntartható. Ehelyett a képzésbe, az innovációba kellene fektetni és maximálisan érvényesíteni kellene a környezetvédelmi szabályokat – hangsúlyozta.
Előterjesztő: az adóelkerülést meg kell szüntetni
Bánki Erik (Fidesz) zárszavában hangsúlyozta: az adóelkerülést meg kell szüntetni Magyarországon, ezért a Fidesz-KDNP tette az elmúlt évtizedekben a legtöbbet. Példaként említette az online pénztárgépek üzembe helyezését, az elektronikus közúti árufuvarozási rendszer megteremtését és az online számlázási rendszert.
Bánki Erik hangsúlyozta: a kormány nem a globális minimumadó ellen van, hanem azért nem támogatják az európai uniós irányelv elfogadását, mert a legfontosabb cél, a technológiai óriásvállalatok adóztatása nem történik meg.
A gazdasági bizottság kivételes eljárásban tárgyalt előterjesztésében az szerepel, hogy az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelv elfogadását.
A határozatban az is szerepel, hogy a Ház az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre tekintettel, és különös tekintettel a háborús inflációra, a háborús gazdasági válságra fogadta el a dokumentumot.
A határozat indoklása kitér arra, hogy a kérdésben a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad globális szinten, az uniós irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását.
Az is olvasható az indoklásban, hogy Magyarország számára nyitott kérdés: ha beszedésre kerül egy belföldi kiegészítő adó, akkor ezt a többletadót külföldön biztosan beszámítsák. Jelenleg ennek részletei ismeretlenek, így a korai bevezetés a magyar adórendszer egészét jelentősen befolyásolja.
Forrás: MTI
Varga Mihály blokkolta a globális minimumadót
Friss híreink
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
