Banánköztársaság
Az új állami spórkassza: a kormány einstandol, majd osztogat
Nem tehetek róla, ez jár a fejemben, és kényszert érzek, hogy le is írjam: a hülyeség, mint kormányzati alapvetés, nem ígér sikert a nagy célok elérésében, sem a fizetési mérlegekben. Ezt bizonyítja például a nagy hírnévre szert tett Keleti Nyitás, ezt a stadionépítési program, nemkülönben pedig (eddig) az akkugyártó nagyhatalmi álom. No meg egyebek.
Tetemes költségek – csekély hozadék, vagy éppen ráfizetés így együtt (na bocsika!) hülyeségre vall
És most itt áll a megvalósítás küszöbén az újabb korszakos ötlet, a települési iparűzési adó (ipa) megcsapolása és járási újraosztása.
Jövőre a települések várhatóan már csak az infláció révén is az ideinél magasabb helyi adóbevételekre tesznek szert, de majd ezt a többletet szépen befizettetik velük a nagykasszába, és a járások pályázhatnak ebből nyújtott fejlesztési támogatásra.
A kormány einstandol, majd osztogat. Elvesz onnan, ahol van, s ad oda, ahol nincs. De hogy hol nincs azt a megye mondja meg. Vagy a kormány, vagy valaki más, mondjuk például egy választókerületi elnök. Ezt még nem tudni. (Talán Simonka Györgynek lehetnének ötletei!)
Az egész akciót úgy nevezik, hogy Versenyképes Járások Program.
„A projekt kidolgozására és a pályáztatás menetének lebonyolítására úgynevezett járási fejlesztési fórumok jönnek létre.„
– írta a Telex hivatalos forrásokra alapozva. Ámen! Azaz legyen úgy!
Hogyan is?
A városokat megszívatják, mert elveszik a bevételi többletüket, polgármestereik visítoznak. Az új állami spórkassza felhasználásáról első helyen jó magasan döntenek, a pályázók vagy kapnak pénzt vagy nem kapnak. Mire is kapnak? Fejlesztésre, felzárkóztatásra. Vajon mi a járások, pontosabban a járási hivatalok dolga? Gőzöm sincs, tehát ide másolok egy idézetet a hivatalos bemutatkozó szövegből:
„A járási (fővárosi kerületi) hivataloka területi közigazgatás legkisebb egységei, 174 városban és Budapesten 23 kerületben működnek. Alapvető feladatuk a hatáskörükbe utalt államigazgatási ügyek intézése. Az állampolgárok és a vállalkozások részére nyújtott közszolgáltatások hatékonyabb ellátása érdekében a járási (fővárosi kerületi) hivatalok az egyablakos ügyintézést országos illetékességgel biztosító integrált kormányzati ügyfélszolgálatokat, úgynevezett kormányablakokat működtetnek. Az állampolgárok a több mint 300 helyszínen elérhető kormányablakokban – néhány kivételtől eltekintve – bármely közigazgatási hatósági ügyben benyújthatják a kérelmüket(az eljáró szervhez történő továbbítás céljából) és közel száz ügykörben biztosítják részükre a helyben történő ügyintézést, továbbá mintegy 1500 féle ügyben kaphatnak tájékoztatást az adott eljárással, az ügyintézéshez szükséges dokumentumokkal kapcsolatban. Ezen felül okmányirodákban és speciális (pl. földhivatali, nyugdíjbiztosítási, munkaügyi, stb.) feladatokat ellátó ügyfélszolgálatokon, a kis falvakban pedig a járási hivatalok kirendeltségein, valamint települési ügysegédek közreműködésével nyílik lehetőségük az ügyeik intézésére.”
Aki az ismertetésben eljutott idáig, az kiérdemelte a „Kiváló Olvasó” címet. (Most találtam ki, és osztogatására semmiféle jogom nincs.)
Szóval, ha jól értem,
a járási hivatalok államigazgatási szolgáltatásokban jeleskednek, és területfejlesztéssel nemigen foglalkoznak. Egyelőre. De majd remélhetően pályázhatnak bölcsődék, óvodák, talán iskolák létesítésére, helyben fontos vállalkozóknak, közétkeztetésnek nyújtható támogatásokra, szociális gondozottak és gondozóik jövedelmének emelésére, valamint a mindezen ügyekkel foglalkozó új dolgozók fizetésének fedezetére. Nincs már posta, orvosi rendelő, bolt is alig, bankfiók csak kilométerekre, de az út pocsék, felújítására támogatás kellene.
A járási hivatalok illetékesei tudják, mi kell a helyieknek. De van ott a járásokban kellő anyagi és szellemi fejlesztési kapacitás?
A Pénzügyminisztérium becslése (számítása?) szerint kb. 65 milliárd forint újraosztása várható e program keretében, és 145 járás remélhet kisebb-nagyobb summát. (Magyarországon összesen 174 járás van, a leggazdagabbak feltehetően nem pályázhatnak.)
Akkor (saját számításom szerint) egy járásra jövőre kb. 450 millió forint jutna, bár a híradások nem pontosan ilyes összegekről szólnak.
Mindegy. Kis pénz is jó pénz, csak jönne már!
A buli egyszerinek ígérkezik, bár ki lát előre 2026-ra?
Ó, hát persze! Ő 500 évre is előre lát. De ezzel most ne foglalkozzunk, inkább kérdezősködjünk, amint hírlaphoz illik!
- A vonatkozó jogszabály majd normatív módon szabályozza a támogatások céljait, feltételeit és követelményeit?
- Garantálja-e, hogy a pályázatok elbírálásában nem kapnak (döntő) szerepet szubjektív, elemek, pl sógorság-komaság, kocsmai barátság, politikai elvbarátság és hűség a párthoz?
- Végül, de nem utoljára megszabja-e a folyamatos és utólagos ellenőrzés rendjét, és a várható csalási-lopási kísérletek megelőzését szolgáló intézkedéseket?
- Mellesleg mi lesz a maradék pénzzel, ha nem lesz elég sikeres pályázat?
Ámbár – 65 milliárd?! Ugyan már! Ez a pénz csak a városoknak lenne fontos, a központi költségvetésnek alig valami. Hát mi van, ha elfújja a szél?
Utóvégre 2026-ban választás lesz. Ez az einstand nem is olyan hülyeség.
