Kerítésen innen
Az USA pénzügyminisztériuma nem a magyar KEHI, GVH, vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatal – avagy, ahogy azt Mórickáék elképzelik….
Az unásig csapból is folyó hír szerint az Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) kedden szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét. A tárcavezető így rákerült a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek (SDN-lista) névsorára. A listán azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek, akiket az USA kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett.
Üléspont szerinti álláspont
A regnáló megszólalói összezártak és mindenki egyöntetűen ugyanazt az előre megírt vélemény hangoztatja, ahogy mikrofonközeli állapotba kerül, hogy
„a távozó amerikai nagykövet, David Pressman és a demokrata adminisztráció kisstílű bosszúja Rogán Antal szankciós listára helyezése.”
Gulyás Gergely azzal dobta fel az elmondottakat -itt láthatóan mindenki szabadon fogalmazhatta meg ugyanazt- ez „a legfeljebb néhány hétig hatályos” döntés csak arra fog emlékeztetni, hogy volt olyan nagykövete az Egyesült Államoknak, aki hivatali kötelezettségeit megsértve, a bécsi egyezményt semmibe véve nem a vendéglátó országgal való jó kapcsolat kialakításán dolgozott, hanem a kormány megbuktatásáért tett meg mindent. Szijjártó Péter fejében ez a lépés a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja Rogán Antallal szemben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kedd esti közleményében arról írt, hogy
a magyar kormány jogi lépéseket helyezett kilátásba, amint az új amerikai elnök hivatalba lép.
Lázár János kissé bővebb lére eresztette véleményét:
nagy a kísértés, hogy az ember elhumorizálja a történteket, mert annak a kabinetnek a lépését nem lehet komolyan venni, amelyik megbukott, már csak néhány hétig van hatalmon, és ahogy a magyar kormány tegnap fogalmazott, pitiáner bosszúként hoz egy döntést.
Ez Magyarország belügyeibe való durva beavatkozás. Szokatlan és méltatlan, jelentősen rombolja a magyar–amerikai kapcsolatokat. Egy szuverenitásban gondolkodó szereplő számára nem lehet kérdés, hogy egy magyar állampolgár ártatlanságáról vagy bűnösségéről kizárólag Magyarország dönthet.
Elfogadhatatlan egy szuverén ország működése szempontjából, hogy bármelyik ország – nyugaton vagy keleten – egy magyar állampolgárról ártatlanság vagy bűnösség kérdésében bármit is mondjon. Az az állítás, hogy a stratégiai ágazatokat rendszerszerűen átszövő korrupcióról lenne szó, szemenszedett hazugság.
Mind a kormány tagjai, mind a Fidesz teljes egészében kiáll Rogán Antal minisztertársam mellett
– hangsúlyozta Lázár János, hozzátéve:
a 2026-os választások megnyerésének feltétele, hogy a Fideszen belüli egység megmaradjon, ezért elképzelhetetlen, hogy hagyják, hogy bármelyiküket – itthonról vagy külföldről – bárki „levadássza”.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Lássunk tovább az orrunknál, Béláim!
Tényleg úgy gondolják a tematizálók, hogy annyira egyszerű honfitársaink agya, hogy elhiszi, hogy egy működő demokráciában is úgy működik az élet, mint Magyarországon? – teszem fel a sajna naiv és költői kérdést, hiszen a közösségi oldalak hozzászólásait nézve, nem kevesen vannak ebben a tévhitben. Itt érdemes idézni Batka Zoltán újságíró közösségi oldala bejegyzéséből:
„…Idehaza sokan nem tudják elképzelni, hogy van Magyarországon kívül is élet, így az USA működésébe is a kismagyar üzemmenetet akarják belelátni, a demokraták és a republikánusok ellentétébe a magyar pártrendszert stb stb. A rögvalóság az, hogy az USA pénzügyminisztériuma baromira nem a magyar KEHI, GVH vagy Szuverenitási Hatóság. Az ott dolgozók Trump alatt is ott melóztak meg Biden alatt is. A döntéseiket szakmai alapon hozzák. Ha ott egy csicska politikus nyomást gyakorol egy hivatalnokra, az számolhat azzal, hogy az érintett felnyomja vagy hat helyen. Az OFAC-nál nagy valószínűséggel nem kaptak parancsot Washingtonból Rogán leszedésére, hanem – legfeljebb – annyi történt, hogy Washingtonban zöld fényt adtak a már régóta előkészített javaslatuknak. Hogy a távozó demokrata apparátus miért döntött éppen most így? Nem tudni. Viszont könnyen lehet, hogy számolnak azzal, hogy annyira Trump sem bánja, ha az úgynevezett magyar barátai kaptak egy figyelmeztetést, hogy a rövidebb póráz kora jön és vége a Biden-érában elharapózott Amerika-ellenes szájalásnak….”
Szankciós lista: mi az, hogy lehet fel-, és lekerülni
A szankciót a 13818. számú végrehajtási rendelet (E.O.) alapján jelölik ki, amely a globális Magnyitszkij emberi jogi elszámoltathatósági törvényre épül. Ez alapján világszerte bárkit szankcionálhatnak, aki súlyosan sérti az emberi jogokat vagy korrupciós gyakorlatokat folytat. A Globális Magnyitszkij Emberi Jogi Számonkérési Törvényt 2016-ban fogadta el az amerikai törvényhozás, a 2012-es Magnyitszkij-törvény alapján, amely az emberi jogokat megsértő orosz közéleti szereplők ellen irányult. A törvényt Szergej Magnyickij orosz ügyvédről nevezték el, aki részt vett egy adócsalás bizonyítékainak feltárásában, emiatt bebörtönözték, majd a fogságban meghalt.
Fel: a listára helyezéskor az Egyesült Államok kormánya számos forrásból származó információkra támaszkodik, beleértve, de nem kizárólagosan, az Egyesült Államok illetékes kormányzati szerveit, a külföldi kormányokat, az Egyesült Nemzetek szakértői testületeit, valamint a sajtót és más nyilvánosan elérhető jelentéseket. A nyomozók ezt követően alapos vizsgálatot végeznek, beleértve az összes információ áttekintését. A vizsgálat megállapításait és következtetéseit ezután egy hivatalos bizonyítási feljegyzésben dokumentálják, amely tartalmazza azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják annak megállapítását, hogy a személy megfelel egy vagy több, a szankciós hatóság által meghatározott kritériumnak. A végleges döntés meghozatala előtt a javasolt listázási intézkedéseket felülvizsgálják vagy konzultálnak az Egyesült Államok illetékes ügynökségeivel, amelyek közé tartozhatnak a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, valamint más egyesült államokbeli ügynökségek is, amennyiben ez szükséges.
Le: A amerikai külügyminisztérium honlapja részletesen tárgyalja a szankciós listáról való lekerülés lehetőségeit. Eszerint az Egyesült Államok szankciós programjainak ereje és integritása nem csupán abból fakad, hogy az Egyesült Államok kormánya képes személyeket kijelölni és felvenni a szankciós listákra, hanem abból is, hogy a törvénnyel összhangban hajlandó személyeket törölni az ilyen listákról. Az SDN-listáról való eltávolítás kéréséhez először az OFAC-nak kell írni, ezzel megkezdődik az eltávolítási felülvizsgálati folyamat. További információkat is benyújthat a szankcionált személy, például érveket vagy bizonyítékokat, amelyek azt igazolják, hogy a listán való szerepeltetéséhez nem áll rendelkezésre elegendő alap, vagy hogy a listára helyezést eredményező körülmények már nem állnak fenn. Néhány példa azokra a helyzetekre, amelyek a listáról való törlést eredményezhetik:
- pozitív viselkedésváltozás,
- a szankcionált személy halála,
- a listára helyezés alapja már megszűnt,
- a listára helyezés téves azonosításon alapult.
A teljes petíciós eljárás hossza minden esetben egyedi. A felülvizsgálat időtartama számos tényezőtől függ, többek között:
- szüksége van-e az elbíráló ügynökségnek további információra,
- a petíció benyújtója milyen időben és gyorsan válaszol az elbíráló hivatal kérésére,
- az ügy konkrét tényeitől, valamint hogy szükség van-e ügynökségek közötti konzultációra.
Amennyiben a kérelem elutasításra kerül, akkor új körülmény felmerülése esetén kérhető ismét a listáról való törlés.
Szerző
