Banánköztársaság

Bauer Tamás: nem egy DK van, hanem kettő

Bauer Tamás: nem egy DK van, hanem kettő

Gyurcsánynak igaza van! Ezúttal abban, hogy rosszul tették azok az ellenzéki politikusok, akik eleget tettek a Fidesz meghívásának, és részt vettek a tihanyi Tranzit rendezvényen – kezdte közösségi oldala bejegyzését Bauer Tamás egyetemi tanár, közgazdász.

Gyurcsány helyesen hivatkozik arra, hogy a Fidesz kívül helyezte magát a demokratikus normarendszeren, és nem helyes olyan benyomást kelteni, mintha a Fidesszel való vita valami olyasmi lenne, mint amikor egy demokráciában (mint ami Magyarországon is volt 1990 és 2010 között) ellenzékiek kormánypártiakkal vitatkoznak.

Nagyon pontosan írja:

„Rendszerváltó pártok csak egy dologról tárgyalhatnak a rendszerkívüliekkel. A demokratikus, szabad és tisztességes választásokról, annak feltételeiről. Semmi másról. Mert ha bármi másról tárgyalnak, akkor beemelik a Fideszt abba a demokratikus diskurzusba, ahol nekik már nincs helyük.”

Igen, ez helyes különbségtétel

Ugyanakkor az nem véletlen, hogy az MSZP, a Párbeszéd vagy most már a Momentum politikusai részt vesznek a Fidesz szervezésében sorra kerülő vitákon, és csak a DK tartja magát távol azoktól. Gyurcsány ugyanis 2010 óta következetesen azt képviseli, hogy a Fidesz szembefordult a demokratikus rendszerrel, önkényuralmi rendszert épít – napjainkra már nagyjából fel is építette azt –, és ezért nem a kormány ellenzékeként, hanem a rendszer, a felépített önkényuralmi, állampárti rendszer ellenzékeként kell vele szemben fellépni. (Ez Kis János 1990-es distinkciójának visszafordítása: Kis akkor az SZDSZ kongresszusán azt mondta, hogy eddig a rendszer ellenzéke voltunk, a demokratikus választás után a kormány ellenzéke leszünk. Akkor a demokráciába léptünk át az állampárti önkényuralomból, az elmúlt tizenkét évben pedig az ellenkezője történt.)

Az MSZP, az LMP sosem tisztázta ezt a különbségtételt,

a kiválás óta a Párbeszéd sem, a Momentum politikusai pedig mindmáig nem tisztázták ezt a maguk számára (ezért is különböztetik meg magukat leginkább generációsalapon a többi párttól). Igaz, ők a jelenlegi Országgyűlés megalakulásakor tettek egy fontos rendszerellenzéki gesztust (a parlamenti tisztségek elutasítását), amit a többi párt, köztük a DK nem vállalt. Ennek a rendszerellenzéki gesztusnak azóta a Momentumnál sem volt folytatása.

Márpedig ezt a megkülönböztetést meg kell tenni a politika minden területén.

Ezért van igaza Gyurcsánynak, amikor helyteleníti más ellenzékiek részvételét a Fidesz rendezvényén. (Ahogy természetesen az is felháborító, amikor Tusnádfürdőn, a Fidesz kultikus rendezvényén jelennek meg.) Itt akár meg is állhatnék, de hozzá kell tennem még valamit. Gyurcsánynak nemcsak az MSZP, a Párbeszéd vagy a Momentum képviselőivel és Márki-Zay Péterrel szemben van ebben igaza, hanem – bármily meglepő legyen is – párttársával, Gréczy Zsolttal szemben is.

Hogyhogy, hát nem ugyanazt mondják? Nem bizony.

Gréczy a Klubrádióban Bolgár György kérdéseire válaszolva, majd az ATV-ben az Egyenes Beszédben próbálta elmagyarázni, hogy miért nem helyesli a DK a Fidesz rendezvényén való részvételt. De mivel indokolta? Mi volt a baja a Fidesszel, ami miatt nem helyes elmenni a Fidesz rendezvényére?

Gréczy kizárólag arra hivatkozott, hogy sok tekintetben válság van, száguld az infláció, ellehetetlenülnek az önkormányzatok és intézményeik vagy az iskolák, és ezért Orbán a felelős. Az önkényuralomról, a jogállam lebontásáról, a mindennapos jogsértésekről, a kisebbségek diszkriminációjáról, a nemzetközi egyezményeket sértő menekültellenes politikáról, a parlamenti ellenzék előjogainak megszüntetéséről a tizenhat perces interjúban – az egyoldalú médiahelyzet kivételével – nem esett szó.

Holott nem a válsághoz vezető gazdaságpolitikai hibák, és nem is a szolidaritásellenes társadalompolitika az, ami miatt nem szabad leülni vitatkozni fideszesekkel

Válságba demokraták is vihetnek egy országot, sőt nem egyszer vittek is: az Antall-kormány 1994-re vagy a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány 2006-ra. Ezek azonban – minden hibájuk mellett – demokratikus kormányok voltak, amelyek azonban felelőtlen gazdaságpolitikát folytattak, ami súlyos megszorításokat tett szükségessé. Legyen világos: demokratikus rendszerekben demokratikus kormányok és ellenzékük között is lehetnek mélyreható különbségek, amelyek azonban nem zárhatják ki, hogy tisztességes vitákat folytassanak egymással a parlamentben is és a médiában is. Akkor is, ha egy elhibázott gazdaság- és társadalompolitikának súlyos következményei lehetnek. Ez nem ok az elzárkózásra a vitától.

A mai magyar helyzetben másról van szó…

Orbán és csapata felszámolta a demokráciát, önkényuralmi rendszert épített helyette, és ezért nem helyes politikusaival vitára leülni. Úgy látszik, a különbséget nemcsak más ellenzéki pártok politikusai nem látják, de Gréczy és más DK-s politikusok sem tisztázták a maguk számára.

Ha figyelembe vesszük ezen az ügyön túllépve a DK vezető politikusainak mindennapos parlamenti politizálását és médiabéli megjelenéseit, akkor meglepő megfigyelést tehetünk. Nem egy DK van, hanem kettő.

Az egyik Gyurcsány, aki ebben az ügyben is és sok más ügyben is rendszerellenzéki álláspontot képvisel. Amit viszont Arató Gergelytől, Barkóczi Balázstól, Gréczy Zsolttól, Varju Lászlótól és a többiektől nap mint nap hallunk a parlamentben és a médiában, az nem megy túl a kormányellenzékiségen. Ez a másik DK, amely egyre kevésbé különböztetheti meg a hatpárti választási szövetség többi pártjától. Ezért nem tudott Gréczy meggyőzően érvelni ebben az ügyben Gyurcsány álláspontja mellett.

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

FRISS!

About Author