Connect with us

Kerítésen innen

Bayer Zsolt valójában a Spar vezető marketingese?

Published

on

A állam kizárólag a védőnőket és a feladataikat vette át az önkormányzatoktól, az eldugult vécé nem az ő saruk
Megosztás

Emlékeznek még a rettenetes rösre, amivel Lázár János és Nagy Márton közszolgák nekiestek a Spar üzletlánc Magyarországi egységének, volt kiebrudálás, feljelentés és különböző irgum-burgumok, majd Gulyás Gergely elismerte, hogy ez utóbbi elmaradt, helyette „bevetődött” Bayer Zsolt.

„Bojkott”

Bayer Zsolt a csütörtökön, a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében bojkottot hirdetett a Spar ellen. A felhívás hátterében az áll, hogy a Sparnak adott igazat az Európai Unió bírósága. A Spar ugyanis jogi útra terelte azt a büntetést, amit az egyik vidéki üzlete kapott még 2022-ben, amiért nem feleltek meg az akkori hatályos árstoprendeletnek.

„A Spar a kormányra mutogat, miközben más kiskereskedelmi szereplők ugyanabban a piaci környezetben hatékonyan működnek. A hat nagy kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) közül a Spar bevételarányos nyeresége az egyik legrosszabb, és 2018 óta évről évre folyamatosan romlott, 2023-ban -2,1 százalék volt, míg a versenytársai többsége nyereséggel zárta az évet…”

-kezdte Bayer, majd a már nem csak rá jellemző ordenáré hangnemben folytatta:

„pontosan tudjuk, hogy az EU Bírósága nem bírákból, hanem aljas és gátlástalan gazemberekből áll, akik politikai furkósbotként működnek – lásd migránsügyi ítéletük. De sajnos ma még ezekkel a rohadékokkal nem tudunk mit kezdeni, nyugalom, eljön annak is az ideje. Ellenben a Sparral most azonnal tudunk mit kezdeni! Ráadásul semmiből nem áll! Egyszerűen hirdessünk bojkottot ellenük. Normális és tisztességes magyar ember mától be ne tegye lábát egyetlen Spar-üzletbe sem. Drágák is, szarok is, ráadásul aljas gazemberek is. Ezek ne új befektetéseket hajtsanak végre nálunk, hanem takarodjanak innen a büdös francba, de örökre! Szóval, adjátok tovább, terjesszétek, és vegyétek komolyan: mától nem megyünk a Sparba, soha, semmiért….”

Háttér

Az árstopot 2022 elején vezette be a kormány több alapvető élelmiszer esetében, az akkori szabály alapján a termékeket csak a 2021 októberi áron lehetett értékesíteni. Az eredetileg három hónapra tervezett intézkedést az időközben elszabadult infláció miatt végül másfél évig tartották érvényben, ami jelentős zavart okozott a kiskereskedelemben. Az árstopos termékkörök ára ugyanis jóval alacsonyabb volt hasonló piaci élelmiszerekével összehasonlítva, ami jóval nagyobb keresletet generált, amiatt a termékek gyakran hiányoztak az üzletek polcairól. Ezért döntött úgy 2023 elején a kormány, hogy azt várja el a kereskedőktől, hogy dupla készlettel várják a rohamot, ennek az intézkedésnek a jogosságát vitatta a kereskedőlánc.

Az árstopot végül 2023 júliusában szüntette meg a kormány azzal, hogy az aktuális beszerzési árnál magasabb áron továbbra sem lehetett értékesíteni az érintett termékeket. Ez a rendelet idén júliusban veszítette el hatályát, vagyis valójában most ért véget teljesen az árstop.

A döntésről a HVG tudósítója megkérdezte a kormányinfón Gulyás Gergelyt. A miniszter azt mondta, hogy

ha Brüsszelen múlva, a magyar emberek nem tudták volna olcsóbban megvásárolni az alapvető élelmiszereket. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedést már kivezették.

A kereskedelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője, Nagy Márton közleményében még határozottabb hangot ütött meg azzal, hogy

“Brüsszel az árdrágító multik oldalára állt”.

Érdemes még egyszer a „bevésés” érdekében megemlíteni: az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottságtól független, Luxemburgban működő testület, amelynek döntései kötelező érvényűek az Európai Unió valamennyi entitása számára.

A SPAR Magyarország Kereskedelemi Kft. közleménye:

„Örülünk a Szegedi Törvényszék által az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett eljárás végeredményének, mely kimondta, hogy a hatósági árazással érintett termékek meghatározott áron és egy előre meghatározott mennyiségben történő árusításának kötelezettségét előíró rendelkezés nem egyeztethető össze az európai uniós joggal. A SPAR Magyarország mindenkori célja, hogy polcain a vásárlók megtalálják a szükséges termékeket a számukra megfelelő mennyiségben. Ez a hatósági árazás időszakában sem volt másképpen: a vásárlók mindig hozzá tudtak jutni az árstopos termékekhez. Bízunk abban, hogy a magyar bíróságok a folyamatban lévő több száz eljárásunkat az Európai Bíróság jogértelmezésének megfelelően fogják lezárni.”

Szerző