A Vona Gábor ellen indult lejárató kampány részeként szerdán a kormánypárti faktor.hu írta meg, majd másnap a Ripost a címlapján közölte, hogy muszlim jelkép. Erről a Városi Kurir is beszámolt. A Faktornak és a Ripostnak érdemes lett volna jobban utánajárni, ugyanis az emlegetett szimbólum ilyen formában sosem volt a muszlim világ jelképe, azt a Nemzetközi Vöröskereszt vette fel elsőként, még 1877 körül.

[mnky_ads id=”10551″]

A vörös félhold a vöröskereszté

A csillag és félhold a 19. században forrtak össze az Oszmán Birodalom nevével, de a szimbólumokat már az iszlám előtti időkben a Bizánci Birodalom és a keresztes államok is előszeretettel használták. A kereszt és a félhold az Oszmán Birodalom térhódításával vált az iszlám jelképévé.

[mnky_ads id=”10552″]

A vörös félholdat ezzel szemben elsőként a Nemzetközi Vöröskereszt önkéntesei viselték magukon az Ottomán Birodalom és Oroszország között történt fegyveres konfliktusban 1876 és 1878 között. A szimbólumot hivatalosan 1929-ben fogadták el, és idáig 33 muszlim állam vette át, köztük Törökország, Afganisztán, Pakisztán, Malajzia és Bangladesh is. Nagyjából ezzel egy időben alakult meg a Nemzetközi Vörös Félhold Mozgalom is, amely azóta is az anyaszervezet szárnyai alatt tevékenykedik, közel 100 millió önkéntes segítségével.

Három, nemzetközileg ismert szimbólum

Hasonlóan a hivatalos jelképhez, a vörös kereszthez, amit a svájci zászlóról mintáztak, a vörös félholdat is az Oszmán Birodalom zászlójából alkották meg, a színeket felcserélve. Utóbbin vörös alapon található fehér félhold látható.

Az oszmánok 1922-es bukása után sok utódállam zászlójában tűnt fel a félhold, de Tunéziát, Algériát és az azeri haditengerészetet kivéve, egyikben sem vörösen.

A kereszt és a félhold mellett egyébként van egy harmadik, nemzetközileg is ismert szimbóluma a Nemzetközi Vöröskeresztnek, a vörös kristály, amit 2005. végén fogadtak el.

(Forrás: 24.hu)

[mnky_ads id=”10553″]