Bíró-Nagy András: Orbánt a Néppártból csak kidobni lehet…..

Nem csak a hagyományos baloldalnak, a jobbközépnek is megvannak a gondjai a közelgő európai parlamenti választás előtt. Hiába lesz várhatóan ismét az Európai Néppárté (EPP) a legnagyobb frakció, szembe kell néznie a populista-nacionalista előretörés mellett azzal is, hogy a liberálisok szintén elvehetnek tőle szavazatokat és tagpártokat.

Nem a kormányzati főhatalom a tét

Bíró- Nagy András politológus, a Policy Solutions kutatási igazgatója szerint az európai parlamenti választás másodrendű nemzeti választás a tudományos terminológia szerint. A nemzeti parlamenti választásokhoz képest alacsony részvétel mellett szintén tankönyvi jellegzetesség a kis pártok jó szereplése, ami ezúttal is várható:

„Nem a kormányzati főhatalom a tét, az emberek szabadabban voksolnak az elsődleges szimpátiájuk szerint, vagy adnak le tiltakozó voksot a kormányukkal vagy az országuk politikai elitjével szemben.” /….. / „Amivel ma modellezni tudunk, azok a fennálló pártcsaládok, de az kiszámíthatatlan, hogy ezek a jövőben hol törnek, szakadnak, és utána ki kivel köt újabb szövetséget.

Ha például a Sargentini-jelentés szavazását nézzük, az megmutatta, hogy az EPP-n belül az euroszkeptikus-nacionalista irány kisebbségben van. Azzal, hogy az EPP képviselői tavaly szeptemberben kétharmaddal Orbán ellen szavaztak, amellett tettek hitet, hogy az Európai Parlament a jövőben is a baloldal és a jobboldal nagykoalíciós kormányzásával lesz vezethető.”

Orbán célja: a EPP-t a saját képére formálni

Úgy gondolja, könnyen lehet, hogy az Európa-párti erőknek, a Európai Néppártnak, az S&D-nek, a liberálisoknak és a zöldeknek kétharmaduk lesz az Európai Parlamentben. Inkább ez a papírforma, mintsem a populista-nacionalisták áttörése:

„Orbán túlságosan magasra tette a lécet. Egyik célja, hogy az elvbarátai szerezzék meg a mandátumok többségét az Európai Parlamentben. A másik, hogy az EPP-t a saját képére formálja. Ezzel szemben a ma több pártcsaládban szétszórva megtalálható populista-nacionalista erők aránya összesen legfeljebb harminc százalék lehet az Európai Parlamentben. Ez nem elhanyagolható, de messze nem olyan eredmény, ami a döntéshozatal közelébe vihetné az euroszkeptikusokat.”

Orbánt csak kidobni lehet

A szakértő hangsúlyozta, Orbán érdeke az, hogy az EPP-ben, vagyis a döntéshozói asztalnál maradjon. Már csak azért is, mert a német CDU és a lengyel Polgári Platform mögött a Fideszé lehet a harmadik legnagyobb pártdelegáció a néppárti frakcióban, mivel a francia, az olasz és a spanyol jobbközép visszaesett:

„Komolyan kell venni, amit e kérdésben a miniszterelnök mondott: őt innen csak kidobni lehet, magától nem fog elmenni. Az EPP-ben a lelki szakítás Orbánnal már a menekültválság után, de legkésőbb a CEU-ügy és a civiltörvény idején megtörtént. A Sargentini- jelentésről szóló szavazás ennek a megnyilvánulása volt. Mégis, az EPP jobboldali ellenfeleivel barátkozó Orbán érdeke a bentmaradás, hogy ne kelljen a partvonalon kívülről kiabálnia, mint Le Pennek, az AfD-nek vagy Wildersnek. Az EPP- nek pedig érdeke őt bent tartani, hogy továbbra is a legnagyobb pártcsalád maradhasson. Mondhatjuk, hogy az opportunizmus tartja össze az EPP-t.”

Orbán a saját súlya fölött focizik az európai politikában

Kiemelte, ha az Európa-párti erők további integrációt szeretnének, akkor háttérbe szorulnak azok az ideológiai különbségek, amelyek mondjuk a zöldek és a liberálisok között ténylegesen fennállnak, mert egymáshoz még mindig lényegesen közelebb vannak, mint Salvinihez, Kaczynskihoz vagy Orbánhoz:

„Messze nem olyan egységes az euroszkeptikus tömb, mint amilyennek látszik. Már csak ezért sem tudja Orbán az Európai Néppártot euroszkeptikus irányban elhúzni. Az ugyanis azt is jelentené, hogy az Európai Néppárt számos tagpártjának az otthoni riválisokkal kellene szorosabban együttműködnie.” /……/

„A jelenlegi helyzetben azt tudja elérni a magyar miniszterelnök, hogy a saját szerepe nagyobb legyen, mint ami egy tízmilliós ország adottságaiból következne. Orbán a saját súlya fölött focizik az európai politikában, még ha nem is annyival, mint azt a magyar belpolitikai érzékelés alapján sokan gondolják.”

Mire költik az eu-polgárok pénzét?

Nem tartja kizártnak, hogy az új finanszírozási feltételek között szóba kerülhet a jogállamiság is. Az Európai Bizottság már publikált terveiben szerepel, és a politikai igény egyértelműen megvan rá a nettó befizető országok kormányai részéről:

„Nekik is meg kell tudniuk magyarázni valahogy a saját választóiknak, mire megy a pénzük és milyen garanciák vannak arra, hogy azok megfelelően hasznosuljanak, és ne korrupt oligarchákat gazdagítsanak. Nem akarnak engedni abból, hogy legyen független igazságszolgáltatás és korrupciós ügyek ne maradjanak büntetlenül. Arra számítok, hogy a költségvetési tárgyalásokon az összegek nagysága mellett a legnagyobb harc ebben a kérdésben zajlik majd.”

Orbán már meghatározta hívei számára a választás tétjét

Kitért arra is, hogy Magyarországon teljesen más hangulatban zajlik az idei EP-kampány, mint az öt évvel ezelőtti, amelyet pár héttel a parlamenti választás után tartottak:

„Legutóbb 29 százalék volt a részvétel, most van esély arra, hogy ennél magasabb legyen. Orbán már meghatározta hívei számára a választás tétjét, ami nemcsak az őszi önkormányzati voksolás miatt, hanem a miniszterelnök európai erődemonstrációja szempontjából is fontos.

Ha az ellenzék összességében meg tudná szerezni a szavazatok ötven százalékát, annak gyökeresen más politikai hatása lenne, mint annak, ha a Fidesz 55-60 százalék körül végez. Az ellenzéki pártok politikájának a következő három hónapban másról sem szabadna szólnia, mint arról, hogy a saját potenciális választóik számára megadják azt a választási tétet, ami részvételre mozgósíthatja őket. „

Elég volt Orbán tolerálásából! – karikatúrával megspékelt hírünk a világban……