Bogdán László: a cigány emberek nem vágynak másra, csak egy kis megbecsülésre, ne emlékeztessék őket arra, hogy csak cigányok!

Bogdán László, Cserdi polgármestere közel két évtizedes munkássága alatt rengeteget tett az előítéletes magatartás, a rasszizmus, az antiszemitizmus, a cigányellenesség ellen. A falu közössége és a településvezető egymásra talált, az ott élők nem egy tál pörköltes emberek akarnak lenni. Cserdi csodáról beszélnek sokan, pedig „csak” rengeteg munka van abban, amit ők mintegy ötszázan együtt elértek.

Az elmúlt év végén látott napvilágot egy kutatás,

amely szerint a magyarok 86 százaléka biztosan nem tenne semmit a cigányok érdekében, 13 százalékuk akar cigányellenes mozgalomhoz csatlakozni. A számok mellbevágóak, és egyben figyelmeztetőek. Bogdán Lászlóval készített interjúban a cigányok társadalmi megítéléséről, a cigány értelmiség szerepéről beszélgettünk.

bl.: Mikor telefonon egyeztettünk az interjúról, ugyanolyan hittel beszélt a cigányság felemelkedésének a lehetőségéről, mint korábban, amikor ezek a megdöbbentő kutatási eredményeket nem voltak ismertek.

Bogdán László: A kutatás számain nem lepődtem meg,

sajnos naponta találkozom ennek a jeleivel. Nem véletlen, hogy nem vagyok fenn a közösségi oldalon, mert korábban naponta többször vágták a fejemhez, te fogd be a szád, csak egy büdös cigány vagy. Tehetek bármit a hazámért a bőröm színe számít, nem a teljesítmény. Nem akarok hosszú történelmi fejtegetésekbe belemenni, de azt muszáj megemlítenem, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a cigányok voltak. Ők kerültek elsőnek az utcára, ők voltak azok, akiket az új tulajdonosok miután már nem volt rájuk szükség páros lábbal rúgtak fenéken. Az elmúlt 30 év a cigányok számára csak a csődöt jelenti, a mintegy 1,2 millió cigánynak a rendszerváltás totálisan félre ment, óriási kudarc.

bl.: Mit tettek a roma önkormányzatok azért, hogy ezen az áldatlan állapoton javítsanak?

B.L.: Ne haragudjon, de erre csak nagyon csúnyát tudnék mondani

Igyekszem magam visszafogni, bár nem egyszerű. Olyan, hogy cigány érdekvédelem az elmúlt harminc évben nem volt. Az Országos Roma Önkormányzat feneketlen pénzeszsákként nyelte a közpénzt, hatásuk nulla volt a cigányság életére. Egy olyan gittegylet, ami csak árt a cigányság megítélésének. Farkas Flórián és a cimborái jelentik mindazt a rosszat a cigányságról, ami az emberekben levő képet formálja. Amíg Farkas és a hozzá hasonlók a közéletben a cigányság” képviselői”, addig itt semmi sem változik. Az egész kócerájt, úgy ahogy van, fel kellene „robbantani”, és tiszta lappal indulva, kellene elkezdeni valami mást, jobbat. Ahol nem a lenyúlható pénzről szól a történet, hanem a putriban, sokszor középkori körülmények között élő cigány emberekről. Az uniós felzárkóztatási pénzek milliárdjainak lába kelt, egyetlen új munkahelyet nem hoztak létre. Így a cigányok kimaradtak minden olyan gazdasági folyamatból, ami befolyásolhatta volna az előre lépésüket.

bl.: Cserdi önmaga cáfolata annak, amit a kutatás alapján az emberek feltételeznek a cigányokról. Mit gondol, reális képe van a magyar társadalomnak a cigányokról?

B.L.: Egy fenét. Többségük még az életben nem találkozott cigány emberrel,

fogalma sincs arról, mit gondolunk, mit érzünk. Az évszázados előítéletek élnek tovább. Úgy tapasztalom, hogy mindez a jelenlegi hatalomnak az érdeke, bár az elmúlt 3 évtized minden kormánya sáros ebben. Aki nyitott szemmel jár, látja, cigányok építik az országot, az építőipar sem a múltban, sem a jelenben nem tudna e nélkül teljesíteni. Ez akkor is igaz, ha mások úgy gondolják, hogy lapát támasztó világbajnokok vagyunk! A culáger nélkül megállna az élet, arra ott vannak a megvetett cigányok. Nem azzal van a fő baj, hogy a cigány embereknek csak a culáger munka jut.

Bogdán László: Magyarországon a "büdös cigánnyal" büntetlenül bármit meg lehet tenni