Kiemelt hírek
Bogdán László: Magam elvállalnám azt is, hogy vécét pucoljak egy reklámban, csak történjen valami végre!
Bogdán László, Cserdi polgármestere a közelmúltban beszélt a cigányság helyzetéről, megosztottságáról, Farkas Flórián dicstelen, káros tevékenységéről. a cikk több mint egy éve jelent meg a néhai Magyar Nemzetben, de szinte minden szava aktuális ma is.
Farkas Flórián a legkártékonyabb
Bogdán szerint a cigány vezetők gyűlölik. Legfőképpen az a körülbelül ötven országos cigány vezető, „aki ebben a stadionban futballozik”, és érdekelt a jelenlegi országos romapolitika fenntartásában. Úgy látja, hogy a jelenlegi roma politikusok között:
” nehéz olyat említeni, aki képes volna arra, hogy ne csak öngólt rúgjon a Nemzeti együttműködés rendszerének stadionjában”
Hangsúlyozta, ebben a Fidesz által életre hívott rendszerben lényegében nincs semmilyen lehetősége a cigányságnak:
” Farkas Flórián például napjainkban a cigányság megítélésében a legkártékonyabb személy. Ő viszont nem egyenlő a magyarországi cigánysággal. Számomra egyáltalán nem világos, hogyan gondolhatja bárki is azt a Fideszben, hogy Farkas Flórián képes lesz akár egy szavazatot is tisztességesen megszerezni.”
Józan célok és üzenetek
Saját szerepét abban látja:
„Én csak próbálok józan üzeneteket és célokat közvetíteni, hogy érezzék az emberek, van remény, és nincs minden veszve. Szerintem van esély rá, hogy a cigányság kérdése felülkerekedjen a jelenlegi kormány stadionokba zárt perspektíváján, és hogy van olyan fontos, mint a magyar futball.”
Később még úgy fogalmazott:
„Nem jó az a polgármester, akinek két csöcse van, és huszonnégy malacot tart rajta, mert nem tudja leszoktatni őket. Ilyen függő kapcsolatban nem változik a lakosok gondolkodása.”
Bogdán László úgy véli, hogy nem külön kellene beszélni a romákról, az országot nem megosztva kellene irányítani. A vezetés fenntartja a megosztottságot, a megkülönböztetés pedig folyamatos feszültséget szít. Sajnálatosnak tartja, hogy a rendszerváltás óta eltelt közel három évtizedben a cigányságról kialakult negatív kép lényegében nem változott:
„..nem volna szabad a megbélyegzéssel játszani, a többségi társadalom nem engedheti meg magának, hogy gyűlölködjön. A cigányság demográfiai mutatói, a kisebbség gyarapodása miatt sem volna szabad játszani, és illene számolni azzal, hogy talán nem mindig lesz kisebbség a cigányság.”
„Az integráció ajtaja valójában már nagyon régóta zárva van”
Óriási felelőtlenség tartja azt gondolni, hogy kevesebb pénz jutott volna a cigányságra, ha itt vannak a bevándorlók vagy a menekültek. Cserdiben sem féltek a migránsoktól, néhányan voltak is nálunk:
„Az integráció ajtaja valójában már nagyon régóta zárva van. (…) Egy miniszterelnöknek nem feladata címkéket ragasztgatni sem a bevándorlókra, sem a menekültekre, sem a cigányokra. Úgy gondolom, amíg nem lesz az országban olyan vezetés, amely a cigányság kérdését nem problémaként kezeli, hanem feladatként, addig ez az ajtó zárva is marad.”
Elmondta, hogy ma Magyarországon egy reklámot sem lehet látni, amiben megjelennének a romák. Márpedig az embereket elsősorban például ezen a csatornán lehet bevonni a cigányságról való gondolkodásba:
„Magam elvállalnám azt is, hogy vécét pucoljak egy reklámban, csak történjen valami végre.”
Úgy látja, Cserdinek sem az a feladata, hogy paprikát termeljen, hanem azt kell bizonyítania, képes egy üzenetet küldeni a hazájának, hogy soha nem késő:
„..a legnagyobb sikeremnek egy dolgot tartok, hogy úgy tudtuk támogatni az embereket, hogy nem állítottuk sorba őket a faluban. Az pedig, hogy a gyerekek rendesen suliba járnak, a szülők egyéni felelőssége.”
