Bruck András: Élet a focivébé alatt

Mivel nem vagyunk ott a világbajnokságon, a rezsim embereinek nincs módjuk a fociról hazudozni, a vereségeket magyarázni és kimagyarázni. Így viszont bőven jut idejük más, még kártékonyabb őrületekre, még arcpirítóbb hazugságokra. Náluk nincs nyár, szabadság, a pusztítás egyetlen percre nem szünetelhet. Nem ismernek fontosabb dolgot annál, mint valamit tönkretenni, betiltani, tovább szigorítani.

Akadémia, bíróságok, civilszervezetek

– az első kettő ellen is megkezdődött a totális támadás, épp csak be nem tiltották őket. Immár tilos politikusok házánál tüntetni, a hajléktalanság pedig büntetendő lett, ami az alkotmányba is bekerült. Még pár év, és agyonverni is szabad lesz őket. Mindez csupán néhány nap alatt. Eltaposnak mindent, ami egy országot szabaddá tesz, de akik diktatúrában élnek, azok nem is várhatnak mást.

Magyarország egyre kegyetlenebb, bomlottabb – a miniszterelnök pontos tükörképe.

Orbán további szándékait Palkovics László (innovációs és technológiai miniszter) és Kásler doktor kulcspozícióba emelése jelzi a legpontosabban. Palkovics a nagyobb rejtély: nemzetközi szintű közlekedési fejlesztőmérnök, mégis beállt Orbán kivégző osztagába. Az első két évben még csak a minőségi oktatás szétveréséhez asszisztált, de jól csinálta, ezért új megbízatása az Akadémia megbecstelenítése és a CEU kiűzése, tovább gyötrése. Talán maga se tudja, miért vállalta, de amióta csak feltűnt a Klubrádióban, tudni lehet róla, hogy moral insanity. Akárcsak a kormány és a Fidesz minden embere, ő is úgy hazudik, mint a vízfolyás. Abnormális beszédtempója, a mikrofonban szétmálló szavai elárulják, hogy zavaros elme, de ez nem menti fel. A diktatúrák archetípusa: kéjjel öl, nem csak parancsra.

Kásler doktor másféle anyag, ő a mohó és lelkiismeret nélküli szatócs.

Érdekes, a kormányszóvivő nem így látja:

„Kásler miniszter úr az egyik legnevesebb onkológus, szakorvos, professzor, nemzetközi tekintélynek örvend a rákkutatásban, megtiszteltetés, hogy ő is a kormány tagja.”

Akkor tehát ő egy igazi nagymenő, ráadásul a hazai egészségügy egyik legelhanyagoltabb területéé, hiszen Magyarországon a rákbetegekre még az elkerülhetetlennél is nagyobb, egyenesen rettenetes megpróbáltatások várnak. És persze a külföldi betegekénél sokkal rosszabb életkilátások. De akkor Kásler doktor miért nem erről beszél? Pár napja is miért a holdkórosok és zugtörténészek örök témájáról, a Szent Korona-tanról hadovált Nagyváradon? Az talán eltünteti az áttéteket?

Mialatt ő kifejtette, hogy

„Szent István közvetlen kapcsolatba került a Mindenhatóval, a korona-tan pedig a világon egyedülálló erőként nemzetösszetartó erővé vált”,

addig emberek haltak meg a szándékosan pusztulni hagyott hazai egészségügy félrelökött, vagy késve kezelésbe vett áldozataként.

Madarat tolláról, minisztert államtitkáráról.

Nagy Anikónak, Kásler frissen kinevezett emberének a szeme se rebbent a TV2 stúdiójában, míg ódákat zengett a hazai egészségügyről. Szerinte az

„nemzetközileg is híresen elfogadott jó ellátást nyújt, a felszereltségünk pedig európai szintű.”

Kik ezek az emberek?

Hogyan merészelnek még élet-halál kérdésekben is ilyen szemérmetlenül hazudni? Hiszen nincs ember, aki ne tudná, hogy a kórházainkból alapfelszerelések hiányoznak, műtétek maradnak el sorozatban. Csak egyetlen adat, de tucatnyi hasonló volna említhető: Európában utolsók vagyunk a százezer lakosra jutó CT-készülékek számában. Mivel akarnak gyógyítani? Tényleg a Tízparancsolattal vagy a Szent Korona-tannal? Mintha csak Szerb Antal lassan száz éve írt Utas és holdvilágának a sorai éledtek volna fel:

„Ettől kezdve Ellesley gyógymódja mind kevésbé felelt meg az orvostudomány szabályainak. Egyszer egy bibliát hozott magával, egyszer egy rózsafüzért, egyszer egy lourdes-i Szűz Máriát.”

Nem, ezek nem akarnak és nem is fognak gyógyítani.

Ami kreativitás van bennük, azt mind ártó szándékkal használják, és nem csak a kormány orvosi vonala. Az egész banda, kivétel nélkül mindegyik egyéni haszonszerzésre használja hivatalát és a társadalom erőforrásait. Már látszik is: az egészségügyben évente harmincezer megelőzhető halál, az oktatásban funkcionális analfabéták, az iskolából korán kihulló fiatalok tízezrei, a gazdaság az EU-pénzek nélkül mínuszban lenne, növekvő műszaki, technológiai lemaradás, a vasúti hálózat szétesőben, de a leglátványosabban éppen Orbán megaprojektjének, a magyar futballnak lényegi megsemmisülése mutatja, hova vezet a politikai elit ilyen, Fidesz- mértékű elvetemültsége, becstelensége.

A napokban szinte a képembe robbant egy svédországi baráti levél pár sora, csak hogy el ne felejtsem teljesen, milyen az élet ott, ahol a miniszterelnök és kormányának tagjai tisztességes, hazaszerető emberek.

„Az ország továbbra is a szervezettség példaképe, stadionok helyett a tömegközlekedés alagútrendszerét fejlesztik, átépítenek kihasználatlan területeket, vannak városrészek, amelyekre nem lehet ráismerni, annyit változtak az évek során. Van jövőképük és jelenük.”

Hát ezt biztosan nem rólunk írták, pedig az EU-pénzek pont erre szolgáltak volna.

Ehelyett ezek itt most már egymást is elkezdték felzabálni, a rezsim másodvonalát éri egyik támadás a másik után. Legutóbb az Operaház igazgatója, a makulátlan káderként számon tartott Ókovács Szilveszter ismerhette meg, milyen érzés, amikor a Magyar Idők pribékjei kivételesen nem rendes embereket, például bírókat vesznek célkeresztjükbe, hanem őt. Ijedtében törölt is tizenötöt a melegtéma miatt megtámadott Billy Elliot előadásokból.

Az igazgató most biztosan töpreng, mit rontott el, ki haragudhatott meg rá, vagy esetleg a helye kell?, pedig ez csak a diktatúrák természetes mozgásiránya, amikor a másik oldalon fogynak a likvidálható áldozatok. Úgyhogy jobb, ha a kegyencek is hozzászoknak ehhez. Ami engem illet, egy könnycseppet nem ejtek értük, ahogy ők se ejtettek soha értünk, az országért. Na meg senkinek nem kötelező Orbán rohadt diktatúráját kiszolgálni.

(a diktatúra kormánya)