Egy megcsalt nő kitálal. Ez esetben az idősebb George Bush, az Egyesült Államok 41. elnökének (1989-1993) felesége vallott arról, hogy súlyos depresszió gyötörte és komolyan gondolkodott az öngyilkosságon is. Hogy pontosan miért?


„Egyszerűen nem történt meg”

„Borzalmasan éreztem magam, de nem volt elég bátorságom ahhoz, hogy belevezessek egy másik kocsiba”

– idézi Barbara Bush szavait egy, a tengerentúlon bombaként robbant új könyv (Susan Page: The Matriarch Barbara Bush and the Making of an American Dynasty), melyben a volt First Lady kendőzetlenül beszél arról, hogyan élte meg férje viszonyát. Bush elnök és asszisztense, Jennifer Fitzgerald viszonya 1973-ban kezdődött és tizenkét éven át tartott. A férje pekingi diplomácia kiküldetését követő amerikai évekeit, élete legjobb időszakaként jellemezte a hatgyerekes Barbara. Amikor azonban az elnököt kinevezték a csatarendbe állított CIA élére 1975-ben, az asszony lelki „szakadékba” zuhant. Olyan mély személyes válságba került, amire nem volt példa lánya, Robin húsz évvel korábbi halála óta. Fájdalommal és magánnyal eltelve öngyilkosságot akart elkövetni gépkocsijával, de végül félrehúzta a kormányt és leállt.

A súlyosan depressziós First Lady

Barbara családtagjai és a barátok előtt el tudta rejteni depresszióját, de férje előtt nem. Bush karjaiban aludt el esténként, aki biztatta, hogy forduljon szakemberhez. A krízis elmúltával Barbara elemezte depresszióját, amit „több tényező mérgező elegyeként” határozott meg. Először is Bush új munkája a CIA-nél szigorúan bizalmas volt, így nem tette lehetővé, hogy megossza azt Barbarával – házasságuk alatt ez első ízben történt meg. „Az az igazság, hogy nem tudok titkot tartani” – ismerte el Barbara a könyv szerzőjének. „Ha elmondasz egy titkot megtartom egy napig. Na jó, másfél napig.” Másodszor a kezdődő menopauzával járó hormonális egyensúlyvesztés érzelmileg sebezhetőbbé tette. Harmadszor üressé vált a családi fészek, hiszen a gyerekek mind bentlakásos iskolákban tanultak vagy éppen beinduló karrierjükre összpontosítottak. De a Barbarához közelállók szerint volt még egy, mindmáig elhallgatott tényező is: Jennifer Fitzgerald.

Corbis via Getty Images

A csapdába esett Bush

Az alacsony, szőke, elvált, Barbaránál hét évvel fiatalabb nő, aki George-dzsal mindig kedvesen, védelmezően viselkedett, míg másokkal igen tüskésen. Egy nevét felfedni nem kívánt, Bush belső körébe tartozó erről úgy nyilatkozott, hogy amikor Bush-nak először bemutatták Jennifer-t az 1970-es években, a férfi egyszerűen „csapdába esett”.

„A nő hét évvel volt fiatalabb Barbaránál, nem volt egy feltűnő szépség, de kacér, gondoskodó teremtés, és az elnökre összpontosította minden figyelmét”.

Titkos románcuk több mint tizenkét évig tartott, s feltételezések szerint 1973-ban kezdődött. Egy nő – akivel Jennifer egy tengerparti házon osztozott Maryland-ben – emlékezett 1973. nyarára, amikor az elnök naponta legalább egyszer felhívta Jennifert. „A kuncogása és a suttogások világossá tették, hogy ezek magánbeszélgetések”. Bush arra sem vette a fáradságot, hogy álnevet használjon. Eredetileg asszisztensének vette fel a nőt, mielőtt elfogadta a kínai diplomáciai kiküldetést 1974-ben. A nő alkalmazása vezetett ahhoz, hogy Barbara egy rövid időre elhagyta Kínát és visszatérjen az Egyesült Államokba. Csak 1975. januárjában tért vissza Kínába. Ez volt a pár első külön töltött karácsonya és a leghosszabb idő amit külön töltöttek egymástól házasságuk alatt.

A korlátlan befolyású szerető

Az 1980-as kampányban, amikor Bush az alelnökségért küzdött, gyanakvó kampány menedzsere – egyben legjobb barátja – Jim Baker ultimátumot adott neki: vagy ő vagy Jennifer. Bush egy napig töprengett, majd végül Jennifer-t egy adománygyűjtői pozícióba helyezte New York-ba. Amikor azonban megválasztották alelnöknek, magával vitte a nőt Washington-ba: Bush hivatali szobája előtt ült a Fehér Házban, mint egy portás. De évekig folyt a szóbeszéd Washington-ban, Bush más nőkkel folytatott viszonyairól is, sőt egy bizarr pletyka is lábra kapott 1981-ben: a kora reggeli órákban, egy Capitolium-beli nő lakásából távozva valaki rálőtt a férfira. Noha ez sohasem igazolódott be, a Washington Post címoldalán hozta a sztorit. A Jennifer-rel kapcsolatos suttogások – melyeket Bush egészen 2018-ban bekövetkezett haláláig tagadott -, azonban nem ültek el.

Egy megbecsülésnek örvendő Fehér Házi tudósító,

Ann Devroy a „The Power Behind Bush” című cikkében rávilágított a nő Bush feletti szinte határtalan befolyására. Devroy arról az esetről is írt, amikor a kulcsfontosságú kampány-vezető Rich Bond összeütközésbe került Bush-sal, és kijelentette, hogy a továbbiakban nem tud együtt dolgozni Jennifer-rel – hamarosan útilaput is kötöttek a talpára. Egy lobbista pedig arra emlékezett, hogy 1984-ben egy nagykövetet kértek meg, hogy gondoskodjon külön villáról Bush-nak – és Fitzgerald-nak – egy hivatalos genfi látogatása alkalmával. A nagykövet a halála előtt azt nyilatkozta barátainak, hogy

„nyilvánvaló volt, hogy romantikus kapcsolat fűzi össze a párt”.

Csak 1989-ben – amikor elnökké választották – egyezett bele Bush, hogy Jennifer-t kitegyék stábjából, és helyettes protokoll főnöknek nevezte ki a külügyminisztériumban. Jon Meachem történész, közel állt a nőhöz és kedvelte is.

„Ismertem a nehéz természetét és tudtam, hogy mások nem kedvelik. Kollégáinak nehéz volt együtt dolgozni vele. Egyszer megkérdeztem tőle, volt-e viszonya Bush-sal, de csak egy szikár „nem”-mel válaszolt.”

Jennifer 1990-ben adott magáról ismét hírt,

amikor közel hétszáz dollárra büntették, mert nem vallotta be az amerikai vámnál, az Argentínában vásárolt ezüstróka szőrme köpenyt és szőrmével bélelt esőkabátot. Fitzgerald visszavonultan él Kaliforniában, máig is tagadva a viszonyt, s ha újságírók még faggatják erről, válasza: „Egyszerűen nem történt meg”.

Forrás

Kapcsolódó

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét