Banánköztársaság
Cigánybűnözés nincs, de tény, hogy a romák is bűnöznek
A Deák téren május 22-én történt kettős gyilkosság szolgáltatott apropót ahhoz, hogy az egyetlen magyarországi roma televíziós csatornán a résztvevők nyíltan beszélgessenek a „cigánybűnözésről”. Bár gyorsan kiderült, hogy sem az elkövető, sem az áldozatok nem voltak romák, a Mi Hazánk Mozgalom mégis tüntetést szervezett az Országos Roma Önkormányzat székházához, amit a rendőrség az előzetes tiltás ellenére sem oszlatott fel.
Két, zömében kábítószerrel visszaélés vagy garázdaság miatt már rendőrségi múlttal rendelkező társaság csapott össze május 22-én a Deák téren
A résztvevők egyike kést rántott, és több szúrással halálra sebzett a rivális csoportból két embert. Az emberöléssel gyanúsított fiatal a késelést követően elfutott, de röviddel később elfogták, s mint kiderült, éppen a 18. születésnapját ünnepelte. Miután még nem töltötte be a huszadik évét, ha a bűnössége bizonyítást nyer, legfeljebb húsz esztendeig tartó szabadságvesztésre számíthat.
A Dikh TV, az egyetlen magyarországi roma televíziós csatorna
ennek kapcsán hívta meg a saját bevallása szerint cigány származású Fehér István előadóművészt, Kerezsi Klára kriminológust, valamint Magyar György ügyvédet. Miközben a hétfőn sugárzott, Zsiga Ottó vezette beszélgetés idején már biztosan tudni lehetett, hogy a Deák téri gyilkosságnak sem az elkövetője, sem az áldozatai nem romák, azért sok minden szóba került.
Kerezsi Klára elmondta:
az emberölések jelentős része pillanatnyi konfliktusokkal magyarázható. E tekintetben pedig teljesen közömbös az elkövető vagy a sértett származása – fogalmazott. Ennél nagyobb gondnak tartja, hogy egy 2016-os felmérése szerint a fiatalok több mint negyven százaléka hord magánál kést, s a legtöbben azért, mert félnek. Európában a szúró-vágó eszközök használata miatt egyetlen év alatt hatvanezer fiatal halt meg, s háromszázezren kerültek kórházba.
Magyar György ezzel kapcsolatban kiemelte:
a kés a gyengeség jele, és ezt tudatosítani is kellene. Álláspontja szerint az ilyenféle eszköz általában nem véd meg senkit, viszont súlyos tragédiák okozója lehet. Erre szerinte a gyermekek nevelése során is fel kellene hívni a figyelmet. Utalt ugyanakkor a galeribűnözésre, mert sokan lehetnek, akik a többiek előtt akarják megmutatni, hogy másoknál többet érnek, és ennek lehet az eszköze a kés vagy akár egy furkósbot is.
A konkrét eset kapcsán Fehér István arra hívta fel a figyelmet,
hogy az egyik áldozat nyíltan vállalta a szélsőjobbos nézeteit, miközben az elkövető elítélte a rasszizmust. De ennek a tragikus eseményekhez semmi köze, viszont – fogalmazott – alkalmat kínált arra, hogy előhúzhassák a „cigánybűnözés” bélyegét. Úgy látja, legalább egy generáció nőtt fel, amelynek tagjai a cigány szót hallva csak rosszra gondolnak.
Kerezsi Klára emlékeztetett arra,
hogy 1992-ig a statisztikában valóban szerepelt a roma elkövetők száma, de az Alkotmánybíróság döntése szerint ez a megkülönböztetés azóta nem használható. A kriminológus jelezte: ilyen adatokkal ma már nem rendelkeznek, miközben ezt fontos lenne tudni, hiszen más-más típusú segítségre lehet szükségük az eltérő körülmények között felnőtt elítélteknek ahhoz, hogy a szabadulásuk után képesek legyenek visszailleszkedni a társadalomba.
Magyar György ezzel összefüggésben azt emelte ki,
hogy a „cigánybűnözés”, mint minősítés nem alkalmas másra, mint a gyűlöletkeltésre. Ilyen ugyanis nem létezik, bár nem lehet tagadni, hogy a romák is bűnöznek. Az előítéletekkel viszont szakítani kell, s a megbélyegzés helyett a megoldást kellene keresni. Az ügyvéd szerint az pedig az egész társadalom felelőssége, hogy miként viszonyolunk ehhez a kérdéshez. Mellesleg úgy látja, a Fidesz sajátos büntetőpolitikája miatt egyébként is többen vannak börtönben, mint amennyi indokolt lenne, mert a társadalmi problémákra a szabadságvesztésben látják a megoldást.
Fehér István szerint
sokan úgy gondolják, hogy a börtönöket a cigányok töltik meg. Emiatt félve engedi az iskolába a gyerekeit, mert tart attól, hogy a származásuk okán bántalmazzák őket. Kerezsi Klára egy korábbi, a kilencvenes évek végén végzett kutatás alapján erre úgy reagált, hogy a börtönnépesség 30-45 százaléka lehet roma származású. De ez pontos adatok híján csak feltételezés, amúgy meg szerte a világon a kisebbségek felülreprezentáltak az elítéltek között, ennek okairól viszont másutt legalább vannak kutatások, amelyek segíthetnek abban, miként lehet visszaterelni a bűnelkövetőket a helyes útra. Még hozzátette: a nincstelen embereket csak a szabadság elvonásával lehet büntetni, ezért a bíróságok is kényszerpályán vannak.
Az adásban felvetődött, hogy a rendőrség miért nem intézkedett
a Mi Hazánk Mozgalomnak az Országos Roma Önkormányzat székházához szervezett, korábban betiltott tüntetése kapcsán. Magyar György véleménye: itt valamiféle sajátos kettős mérce érvényesült. Vidéken két autóval vonultak ki egy, a hivatalos állásponttal ellentétes gondolatokat megfogalmazó blogger őrizetbe vétele érdekében, és súlyos szabálysértési bírságot szabtak ki a dudaszóval a kórházi ágyak járványveszélyre hivatkozva megvalósított kiürítése miatt tiltakozókra. Az ügyvéd szerint igencsak aggályos, hogy a hatalom a cigányozó futballhuligánok randalírozását viszont szó nélkül eltűrte.
Egy jogállamban ez megengedhetetlen, de hol van már a magyar jogállam?
Az adást vasárnap este nyolc órakor a Dikh TV megismétli, és ha lemaradtak volna róla, számos kábelszolgáltatónál a teljes beszélgetést megtekinthetik.
Szerző
