Clenbuterol a vacsiban

Már Kína sem a régi, de hát nem a régi az már a császárság bukása óta – bár utóbbi időben sokat fejlődött az élet minden területén, ideértve a gyorskorcsolyázók doppingolását is, mely kissé sem üdvözlendő fejleménye a kínai haladásnak. Régebben minden más volt, hej, nagyon más… de lássuk a hírt.
[mnky_ads id=”4666″]
[mnky_ads id=”4670″]
Doppingvétség miatt kétéves eltiltást kapott Si Hsziao-hszüan kínai gyorskorcsolyázó. 21 éves versenyző szervezetében egy decemberi ellenőrzés után clenbuterol nyomaira bukkantak, amely a test zsírlebontását gyorsítja. A kínai szövetség ezért kizárta a februári, phjongcshangi téli olimpiára nevezett csapatból. A juniorként női 500 méteren világbajnok Si esete a szövetség tájékoztatása szerint ébresztő az téli olimpiára készülő sportolóknak.

Ennyit tudunk, nem többet, és ez sem nem szép, sem nem jó. A régi szép időkben, a kínai dopping hőskorában, a nyolcvanas és kilencvenes években még azt állította a kínai sportvezetés, hogy a hirtelen, kiugróan javuló eredményeket a sportolóik a teknősvérnek és a hernyógombának köszönhetik, aztán utólag kiderült, hogy szó sincs erről, a kor megszokott szereit szedték, csak a kínaiaknak ilyen a humora. Írtam is erről.

És hát most meg már clenbuterolt használnak, ami egyértelműen tiltott szer… Ha ugyan tudatosan használják.

Mert tekintsük ez ügyben a Magyar Antidopping Szövetség 2011/3-as hírlevelét!

„Közlemény az élelmiszer-szennyeződés veszélyeiről

Fokozott óvatosságra inti a Magyar Antidopping Csoport a Kínába utazó sportolókat. A kölni WADA-akkreditált laboratórium és a német város Sporttudományi Egyetemén működő doppingolás megelőzését kutató központ legfrissebb jelentése szerint jelentős kockázata van annak, hogy a versenyzők az ázsiai országban a clenbuterol nevű tiltott szerrel nem szándékos doppingvétséget követnek el.

2010. szeptember 15. és 2011. január 15. között 28 Kínából Németországba visszatért utas vizeletmintáját analizálták, és 22 esetben mutatták ki a béta-2-agonisták közé tartozó clenbuterol jelenlétét. A szer minden bizonnyal szennyeződött élelmiszerrel került a turisták szervezetébe. Kínában (és egyes jelentések szerint Mexikóban) az állattenyésztésben alkalmazzák a clenbuterolt, amely – akárcsak az emberi szervezetbe jutva – szálkásít és növeli az izomtömeget. Az Európai Unióban az állattenyésztésben is tilos a clenbuterol használata.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője azt javasolja a Kínába készülő sportolóknak, hogy kerüljék az országban gyártott húskészítményeket, illetve fokozott gondossággal fogyasszanak egyéb élelmiszereket is. Egyúttal azt valószínűsíti, hogy az ügyben hamarosan lépéseket tesznek a sportszervezetek és a doppingellenes küzdelemmel foglalkozó szervek.”

Hoppácska. Akkor lehet, hogy szegény Si Hsziao-hszüan nem is doppingolt, csak ebédelt, és a tiltott szer egy tál szecsuáni marhával került a szervezetébe?

A szer így is tiltott, de valahogy meg kéne különböztetni azokat, akik szándékukon kívül vesznek magukhoz ilyesmiket. Főleg, ha szem előtt tartjuk, hogy a 2022-es téli olimpiát Pekingben tartják majd, és egy vacsora elég lesz a teljes mezőny eltiltásához ezek szerint.

Reméljük, ezt is tekintetbe fogják venni.

Szele Tamás

Sport Mindig
[mnky_ads id=”3811″]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük