A hosszú-COVID (pos- covid) fogalma azokra az esetekre vonatkozik, ahol a fertőzés múltával is hosszútávú életminőség romlást figyelnek meg a páciensek, és ezek ráadásul több szervrendszer érintettségére is utalnak.
A hosszú-COVID (pos- covid) fogalma azokra az esetekre vonatkozik, ahol a fertőzés múltával is hosszútávú életminőség romlást figyelnek meg a páciensek, és ezek ráadásul több szervrendszer érintettségére is utalnak. A leggyakoribb visszamaradó tünetek a fáradtság/fáradékonyság; krónikus fáradékonyság szindróma, illetve neurofiziológiai problémákat – főként működési zavarokat figyeltek meg.
Komolyabb a baj mint hinnék
Lassan lassan nálunk is felmérik a poszt-covid szindróma jelentős veszélyeit, ám az ezzel fogalakozó közlemények, még meglehetősen esetlegesek és elszórtak nem igy például Németországban, de erről később.
Egyenlőre nézzük meg, hogy nyialtkozik a témában dr. Tamás László, a Semmelweis egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója:
Nagy számban vannak azonban olyanok is, akiknél a betegség után is megmaradnak bizonyos panaszok. Egyre több beteg jelentkezett azzal, hogy megváltozott a szaglása: nem, vagy tompábban érzi az illatokat. Szintén sokaknál fordult elő, hogy kellemetlen, bűzös szagokat kezdett érezni – mindkét jelenség kivizsgálást igényel, amennyiben 3 hétnél hosszabb ideig tart
– emelte ki az igazgató.
A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika most indult post-COVID Szaglás Ambulanciáján szaglásvizsgálattal és szaglástréninggel segítenek azoknak, akiknek a koronavírus-fertőzés után több mint három héttel is fennmaradtak a szaglásukat érintő panaszaik. Ez az ország első szaglásvizsgáló centruma.
Dicséretes kezdeményezés, és csak reménykedhetünk abban, hogy egyre több intézményi követőjük lesz.
Németország
A becslések szerint SARS-CoV-2-fertőzésen átesettek 10 százalékánál alakulnak ki a hosszú távon fennmaradó panaszok. Ez a bő 3,5 millió regisztrált fertőződés alapján legalább 350 ezer embert jelent-ismerteti a helyzetet a napi.hu, Anja Karliczek német oktatási és tudományos kutatási ügyekért felelős miniszter véleményét, amiben a miniszter rámutatott:
„Senki nem tudja megmondani, hogy kinél és miért alakulhatnak ki a vírus leküzdése utáni makacs tünetek, például a visszatérő fejfájás, az állandó nehéz légzés és a szűnni nem akaró kimerültség. (..) Erre szolgál a szövetségi kormány új, ötmillió eurós (1,75 milliárd forint) keretösszegű programja, amellyel elsősorban a szindróma jellegzetességeinek minél alaposabb feltárását és terápiás módszerek kifejlesztését ösztönzik”
Németországban a vasárnapi adatok szerint: első oltást mintegy a lakosság 43 százaléka – 35 755 407 ember – kapott. Teljes oltással a lakosság 17,6 százaléka – 14 615 052 ember – rendelkezik.