Connect with us

Kerítésen innen

Csák miniszter szerint Demeter Szilárd olyan, mint Leonardo da Vinci, reneszánsz ember

Demeter Szilárd: a munkavállalók kollektívája jelölje ki, hogy kit kell elbocsátani
Megosztás

„Szilárd azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióval, nagy intézményt vezetett, és megtartotta az irodalmi alkotóképességét is, a kultúra pontosan egy ilyen reneszánsz embert kíván” – jelentette ki Csák János kulturális és innovációs miniszter.

(A reneszánsz emberideálja a mindenoldalúan művelt „klasszikus” és modern tudással felvértezett (polihisztor) személyiség, aki a tudományok és a művészetek ágaiban egyaránt jártas. A reneszánsz ideológia fő eszméje a humanizmus (emberközpontúság), amely az antik irodalom világszemléletének felújítását tűzte ki célul. A reneszánsz művészet kialakulásának kezdetén a nagy összegzőké volt a vezető szerep, az irodalomban a korszakhatár Dante, a képzőművészetben Giotto művészete. A képzőművészet kimagasló alakjai: Botticelli, Raffaello, Giorgione, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Dürer, Brueghel, az építészetben: Brunelleschi, a zenében: Palestrina, a természettudományban: Kopernikusz, a filozófiában: Giordano Bruno, Machiavelli, Thomas Morus és Rotterdami Erasmus.)

Lendüljünk ezen túl, mert van máááásik….

Csák János kulturális és innovációs miniszter az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorának felvételén a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. február 27-én. MTI/Máthé Zoltán

Csák közszolga szerint:

  • „az a helyzet, hogy hihetetlen jó intézményvezetőink vannak”, azonban számára mint kultúrpolitikus számára az a fontos, hogy „ennek a kiválóságnak van-e hatása”:

„Ebben a zűrzavaros világban ha nem vagyunk képesek mi magunk megalkotni ezt a korpuszt, megmutatni, hogy kik vagyunk, akkor baj van.”

  • „…úgy kell a magyar kulturális értékeket megfogalmazni, hogy olyan vonzó és fogyasztóbarát legyen, amiről mindenki értesül és tud…”

Demeter Szilárd március 6-án kezdi meg főigazgatói munkáját a Magyar Nemzeti Múzeum élén.

Csák: a magyar identitás fenntartása érdekében a „forradalmat” most kell meglépni

Demeter Szilárd öt évvel ezelőtti terve szerint létre jön a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, amelybe hat intézmény fog tartozni:

  • a Magyar Nemzeti Múzeum,
  • az Országos Széchényi Könyvtár,
  • a Petőfi Irodalmi Múzeum,
  • a Természettudományi Múzeum,
  • az Iparművészeti Múzeum, és
  • a Vendéglátóipari Múzeum.

A miniszter szerint van potenciál a rendszerben, ami eddig nem volt kihasználva. Ezt a potenciált tölti be az új szervezet, megpróbálja eltüntetni az átfedéseket és azon fognak dolgozni, hogy ismertté, láthatóvá tegyék magukat és összehoznak minden erőforrást, ami kifejezi a magyar géniuszt.

Össze kell fogni, egy szellemi egzisztenciális veszélyhelyzetben ez a szervezet azt vállalja, hogy mintegy lándzsahegyként egyesítse és kifejezze a magyar értékeket az év minden napján

– fogalmazott Csák János.

„…rezsimváltás a kultúrában…”

„Szilárd azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióval, nagy intézményt vezetett, és megtartotta az irodalmi alkotóképességét is, a kultúra pontosan egy ilyen reneszánsz embert kíván”

– jelentette ki a miniszter. Hozzátette, hogy érthetővé, elérhetővé kell tenni a kultúrát, továbbá közel kell hozniuk azt az emberekhez, így ebben az értelemben mondható az, hogy rezsimváltás lesz a kultúrában.

Demeter Szilárd forradalmától valójában azt várják, hogy segítsen feldolgozni a trianoni traumát. Erre pedig szerinte azért van szükség, hogy rájöjjünk, hogy sorsközösségben élünk, és hogy ezek a traumák mind kintről jönnek.

Gábor György vallástörténész véleménye

„Sosem feledhető, bűbájos lojalitásként maradt meg emlékezetemben, hogy midőn L. Simon László, a virtuális régészi és történészi felkészültségére tekintettel kinevezett múzeumigazgató miniszteri elbocsátó üzenettől sújtva távozott a Nemzeti Múzeumból, a sírig hű dolgozói kollektíva fátyolos szemekkel, s hálás, odaadó vastapssal búcsúztatta a kiváló direktort.

Most hát alig várom, hogy ugyanez a sírig hű, lojális kollektíva az ugyancsak régészeti és történészi teljesítményére tekintettel a Nemzeti Múzeum élére kinevezett jeles múzeológust, Demeter Szilárdot már bevonulásakor hasonlóan lelkes, odaadó és szeretetteli tapsikolással köszöntse.

Aztán bizonyára eljön az ideje annak, amikor ez a tapsikolás már hősies és elszánt belső bomlasztásnak minősül majd.”

Szerző