Connect with us

Kerítésen innen

Csák miniszter szerint Demeter Szilárd olyan, mint Leonardo da Vinci, reneszánsz ember

Csák miniszter szerint Demeter Szilárd olyan, mint Leonardo da Vinci, reneszánsz ember
Megosztás

„Szilárd azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióval, nagy intézményt vezetett, és megtartotta az irodalmi alkotóképességét is, a kultúra pontosan egy ilyen reneszánsz embert kíván” – jelentette ki Csák János kulturális és innovációs miniszter.

(A reneszánsz emberideálja a mindenoldalúan művelt „klasszikus” és modern tudással felvértezett (polihisztor) személyiség, aki a tudományok és a művészetek ágaiban egyaránt jártas. A reneszánsz ideológia fő eszméje a humanizmus (emberközpontúság), amely az antik irodalom világszemléletének felújítását tűzte ki célul. A reneszánsz művészet kialakulásának kezdetén a nagy összegzőké volt a vezető szerep, az irodalomban a korszakhatár Dante, a képzőművészetben Giotto művészete. A képzőművészet kimagasló alakjai: Botticelli, Raffaello, Giorgione, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Dürer, Brueghel, az építészetben: Brunelleschi, a zenében: Palestrina, a természettudományban: Kopernikusz, a filozófiában: Giordano Bruno, Machiavelli, Thomas Morus és Rotterdami Erasmus.)

Lendüljünk ezen túl, mert van máááásik….

Csák János kulturális és innovációs miniszter az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorának felvételén a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. február 27-én. MTI/Máthé Zoltán

Csák közszolga szerint:

  • „az a helyzet, hogy hihetetlen jó intézményvezetőink vannak”, azonban számára mint kultúrpolitikus számára az a fontos, hogy „ennek a kiválóságnak van-e hatása”:

„Ebben a zűrzavaros világban ha nem vagyunk képesek mi magunk megalkotni ezt a korpuszt, megmutatni, hogy kik vagyunk, akkor baj van.”

  • „…úgy kell a magyar kulturális értékeket megfogalmazni, hogy olyan vonzó és fogyasztóbarát legyen, amiről mindenki értesül és tud…”

Demeter Szilárd március 6-án kezdi meg főigazgatói munkáját a Magyar Nemzeti Múzeum élén.

Csák: a magyar identitás fenntartása érdekében a „forradalmat” most kell meglépni

Demeter Szilárd öt évvel ezelőtti terve szerint létre jön a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, amelybe hat intézmény fog tartozni:

  • a Magyar Nemzeti Múzeum,
  • az Országos Széchényi Könyvtár,
  • a Petőfi Irodalmi Múzeum,
  • a Természettudományi Múzeum,
  • az Iparművészeti Múzeum, és
  • a Vendéglátóipari Múzeum.

A miniszter szerint van potenciál a rendszerben, ami eddig nem volt kihasználva. Ezt a potenciált tölti be az új szervezet, megpróbálja eltüntetni az átfedéseket és azon fognak dolgozni, hogy ismertté, láthatóvá tegyék magukat és összehoznak minden erőforrást, ami kifejezi a magyar géniuszt.

Össze kell fogni, egy szellemi egzisztenciális veszélyhelyzetben ez a szervezet azt vállalja, hogy mintegy lándzsahegyként egyesítse és kifejezze a magyar értékeket az év minden napján

– fogalmazott Csák János.

„…rezsimváltás a kultúrában…”

„Szilárd azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióval, nagy intézményt vezetett, és megtartotta az irodalmi alkotóképességét is, a kultúra pontosan egy ilyen reneszánsz embert kíván”

– jelentette ki a miniszter. Hozzátette, hogy érthetővé, elérhetővé kell tenni a kultúrát, továbbá közel kell hozniuk azt az emberekhez, így ebben az értelemben mondható az, hogy rezsimváltás lesz a kultúrában.

Demeter Szilárd forradalmától valójában azt várják, hogy segítsen feldolgozni a trianoni traumát. Erre pedig szerinte azért van szükség, hogy rájöjjünk, hogy sorsközösségben élünk, és hogy ezek a traumák mind kintről jönnek.

Gábor György vallástörténész véleménye

„Sosem feledhető, bűbájos lojalitásként maradt meg emlékezetemben, hogy midőn L. Simon László, a virtuális régészi és történészi felkészültségére tekintettel kinevezett múzeumigazgató miniszteri elbocsátó üzenettől sújtva távozott a Nemzeti Múzeumból, a sírig hű dolgozói kollektíva fátyolos szemekkel, s hálás, odaadó vastapssal búcsúztatta a kiváló direktort.

Most hát alig várom, hogy ugyanez a sírig hű, lojális kollektíva az ugyancsak régészeti és történészi teljesítményére tekintettel a Nemzeti Múzeum élére kinevezett jeles múzeológust, Demeter Szilárdot már bevonulásakor hasonlóan lelkes, odaadó és szeretetteli tapsikolással köszöntse.

Aztán bizonyára eljön az ideje annak, amikor ez a tapsikolás már hősies és elszánt belső bomlasztásnak minősül majd.”

Szerző